Folytatólagosan elkövetett szeméremsértés és aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés miatt - nem jogerősen - felfüggesztett börtönre ítélte Donáth László evangélikus lelkészt, volt MSZP-s parlamenti képviselőt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság - írta a PestiSrá A lap emlékeztetett: 2019 augusztusában robbant ki az ügy, amikor napvilágot látott, hogy Donáth László több nőt zaklathatott. A bíróságtól azt a tájékoztatást kapták, hogy a Budapesti II. Kerületi Bíróság február 19-én - az ügyészség indítványa alapján - tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzést az ügyben. A Fővárosi Főügyészség megkeresésükre azt közölte, hogy a bíróság - az ügyészi indítvánnyal teljes mértékben egyezően - a vádlottal szemben aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntette és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége miatt 1 év 6 hónap szabadságvesztést szabott ki. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását - amelynek végrehajtási fokozata börtön - 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette.
A végzés ellen az ügyészség nem kéri tárgyalás tartását, de a vádlott és a védő ezt megteheti, így a végzés nem végleges - tették hozzá. Donáth László a Népszavának úgy reagált, hogy a bíróság mindenfajta meghallgatás és személyes találkozó nélkül hozta meg döntését. Azt mondta, hogy nem ítélet született, ami ellen fellebbezést lehet benyújtani, hanem olyan büntetővégzés, amit neki jogában áll nem elfogadni. Megjegyezte: a vádirat megküldése és a bíróság döntése között mindössze néhány hét telt el. Ha elfogadná a végzést, akkor befejeződne a procedúra, ám ezzel egyúttal a bűnösségét is elismerné. "Márpedig én nem ismerem el a bűnösségemet" – jelentette ki Donáth László. Nem fogadja el a bírósági végzést, ragaszkodik a nyilvános tárgyaláshoz. A lelkész azt szeretné, ha bárki – a sajtó munkatársai is – jelen lehetnének a tárgyalóteremben, és a per során mindenki megalapozott véleményt alkothatna arról, hitelesnek tartja-e a vele szemben felhozott vádakat. Nyitókép: MTI/Marjai János
És ez csak a mindennapos, alap volt. Akivel csak lehetett, azzal kikezdett. A folyosón, a lépcsőn elkapta az embereket, ez ment éveken keresztül. És mindenki tudta. Ő ilyen volt egész életében. De senki nem lépett, féltek tőle" – vallotta a 888-nak az egyik áldozat. Donáth László a botrány kirobbanása után természetesen azzal védekezett, hogy "politikai lejáratókampány" áldozata, annak ellenére, hogy az ügyben független pszichológus-szakértő is megerősítette az áldozatok beszámolóit, miután megvizsgálta azok élet- és élményszerűségét.
Az Evangélikus Egyház közleményében hangsúlyozta, hogy elítéli és elfogadhatatlannak tartja, ha egy lelkész visszaél a hivatásából és pozíciójából adódó bizalommal. Azt is írták, hogy a tanulságok alapján kialakítanak egy jelzőrendszert, ami egy olyan támogató szolgálat lenne, amelyben egyházi és világi szakemberekhez fordulhatnak azok, akiket ilyen bántalom ér. Megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy a fegyelmi és etikai szabályozás miként alakítható át, hogy az ilyen jellegű ügyek az általános elévülési időn túl is vizsgálhatóak legyenek. A gyülekezet presbitériuma és Donáth László is élni kívántak azzal a joggal, hogy a feljelentett lelkész további két évig aktív lelkészként szolgáljon, az egyházkerület püspöke azonban ehhez nem járult hozzá. A korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő Donáth László (aki a Momentum EP-képviselőjének, Donáth Annának az édesapja) jelenleg a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház lelkészeként dolgozik. A férfit az intézmény egy takarítónője jelentette fel, mert állítása szerint Donáth bántalmazta, két kézzel fojtogatta őt, mivel egy szentkép előtt hagyta a takarítókocsiját.
De nem merték feljelenteni, merthogy nagyon nagy hátszele van – mondta a hozzátartozó. Donáth László lelkész, volt szocialista parlamenti képviselő Fotó: Adrián Zoltán - Origo Donáth László egyébként amellett, hogy evangélikus lelkészként dolgozik az otthonban, még mindig befolyásos ember a baloldalon, 1994 és 2010 között szocialista parlamenti képviselő volt. Néhány hete azonban a szeretetotthon egyik munkatársa megelégelte a sorozatos megaláztatást, és feljelentette az egykori baloldali politikust. Donáth László Forrás: MTI/Máthé Zoltán A Tények információi szerint egy alkalommal egy folyosón hagyott kiskocsi miatt vesztek össze a szocialista lelkésszel, a szóváltás azonban hamar erőszakba váltott, amikor a férfi fojtogatni kezdte. A beszámolók szerint Donáth László az utóbbi években többször is tett neki szexuális ajánlatot, illetve molesztálta is: megfogta a mellét és a nemi szervét is. A Tények megkereste az érintett intézményt is az ügyben, azonban ez idáig nem reagáltak. Donáth László egyébként a Momentum alelnökének és EP-képviselőjének, Donáth Annának az édesapja.
Mint arról korábban beszámoltunk, a büntetlen előéletű Donáth László ragaszkodott a tárgyaláshoz való jogához, nem fogadta el azt a 2021. február 19-én tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzést, amely megállapította a vádlott felelősségét a testi sértés bűntettében, valamint folytatólagos elkövetett szeméremsértés vétségében. A vádirat szerint a vádlott vezetői pozíciójával és hatalmi helyzetével visszaélve 2017. májustól kezdődően a sértettet – aki takarítónőként dolgozott az egyházi fenntartású csillaghegyi intézményben, félreeső helyeken – munkavégzés közben több alkalommal akarata ellenére test szerte megérintette, szexuális tartalmú ajánlatokat tett neki. A sértett – a vádirat szerint – minden alkalommal visszautasította a vádlott közeledését, de a történteket – az utolsó esetet kivéve – nem jelezte munkahelyi felettesének. Tanúvallomása szerint azért nem jelezte, mert "féltette egzisztenciáját" a vádlott vezető pozíciója miatt. Donáth László a hétfői tárgyaláson egyértelműen és határozottan tagadta, hogy szeméremsértést követett volna el.
A vádirat szerint a sértett egy másik alkalommal a takarítóeszköz-tároló kocsit egy festmény előtt hagyta, annak ellenére, hogy ezt a vádlott korábban megtiltotta számára. Amikor vádlott észlelte, hogy a sértett megszegte az utasítását, felelősségre vonta, majd megfenyegette, és két kézzel megfogta a nyakát, amit kis erővel rövid ideig meg is szorított. Az okozott sérülésről látlelet készült, amely a sérülést nyolc napon belül gyógyulónak minősítette. Az evangélikus lelkész – egy írásban beadott vallomáson túlmenően – a rendőrségi kihallgatásokon nem tett vallomást, azt közölte, hogy majd a bíróságon tesz vallomást. Ennek megfelelően a testi sértés vádjával kapcsolatban részletekbe menően adta elő a saját verzióját a történtekről. A lelkész elmondta, hogy azon a napon a feleségével együtt 1 és fél kettő között érkeztek a Szeretetházba. Donáth László a vádiratban szereplő képről elmondta: az egy golgotai jelenetet ábrázoló olajfestmény, amely számára kegyeleti joggal védett műalkotást jelent, mert alkotóját Angyalföldi Szabó Zoltánt ő temette.
Lóféreg kiirtása a kertekből S02E18 A kezelést vetés, illetve ültetés előtt héttel ajánlott elvégezni. A szer kizárólag csepegtető öntözéssel és a talajt lefedő, gázzáró műanyag fólia használatával juttatható ki. Fonálférgek a növényvédelemben – Agrárágazat Gyökérgubacs-fonálféreg | Seminis Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, gyökérgubacs fonalféreg - Kwizda Agro Védekezés a fonálférgek ellen | Fotó: Tóth János Szabadföldi sárgarépa termesztés során általános kórokozó, kártevő, gyommagvak talajfertőtlenítésre a dazomet hatóanyagú készítmény, míg kifejezetten fonálféreg elleni védekezésre vetés előtt legalább 10 cm mélyen a talajba dolgozva az oxamil hatóanyagú talajfertőtlenítő granulátum alkalmazható.
B. Attila kérdése: Mi a leghatékonyabb védekezési technológia körte-levélbolha ellen? Aki válaszol: Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos Kedves Kérdező! A körtefák legjelentősebb kártevői a körte-levélbolhák. Körtén három levélbolhafaj fordulhat elő (nagy körte-levélbolha – Cacopsylla pyrisuga; közönséges körte-levélbolha – Cacopsylla pyricola; füstösszárnyú körte-levélbolha – Cacopsylla pyri), melyek közül a füstösszárnyú körte-levélbolha okozza a legnagyobb kártételt. Károsítása révén a fiatal levelek besodródnak, deformálódnak, kisebbek maradnak, később elhalnak, ezáltal lassul a hajtásnövekedés, rövidülnek az ízközök. A gyümölcsök mérete a növekedésben visszamarad, torzul. A fákon megjelenik a rovarok által ürített mézharmat, melyen idővel korompenész telepedhet meg csökkentve ezzel az asszimilációs felületet. Kifejlett telelő egyedeik már nagyon korán, tavasszal virágzás előtt, 5 fok feletti hőmérséklet esetén előjöhetnek. Tavasz elején akár 300-400 db tojást is rakhatnak, melyek a hőmérséklet függvényében kelnek ki.
Mézontófű, mustár, olajretek és szudánifű zöldtrágyanövények termesztésével tovább tudjuk gyéríteni a fonálférgek számát, valamint különös hangsúlyt kell fektetni az esetlegesen ugaron tartott terület gyommentességére, hiszen a legtöbb kétszikű gyomnövény is megfelelő gazdanövényként szolgál a fonálférgeknek pl. Növényházi körülmények között védekezhetünk a fertőzött talaj cseréjével, valamint a talaj átgőzölésével. Ebben az fonalfereg elleni vegyszer lehetővé kell tenni, hogy a talajfertőtlenítésül szolgáló 98 0C-os gőz hatása legalább 60 cm-es mélységig érvényesüljön. Fotó: Tóth János Amennyiben lehetséges, ellenálló vagy legalábbis toleráns fajtákat célszerű termeszteni. Fonálférgek a növényvédelemben Szabadföldön és hajtatásban egyaránt, a felhasználási előírások szigorú betartásával eredményesen használhatjuk az Arthrobotrys oligospora hiperparazita gombát tartalmazó biológiai készítményt a fonálférgek ellen. Hajtatott zöldségfélék termesztése előtt 3 évente egyszer — zárt termesztő berendezésekben — a metám-nátrium hatóanyagú készítménnyel totális kórokozó, kártevő, gyommagvak talajfertőtlenítést végezhetünk.