Bár mára minden jel arra mutat, hogy az orosz fejlesztésű koronavírus-vakcina, a Szputnyik V legalább annyira biztonságos, mint a hasonló technológián alapuló Oxford–AstraZeneca-vakcina, hatásosságban pedig még veri is a brit-svéd oltóanyagot, a nagy nemzetközi szervezetek egyelőre nem akarják megadni az engedélyt az orosz vakcinának. Az Európai Gyógyszerfelügyelet (EMA) még mindig csak a Pfizer–BioNTech, a Moderna, az Oxford–AstraZeneca és a Johnson & Johnson oltását hagyta jóvá, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) időközben két kínai vakcinát (Sinopharm, Sinovac) is engedélyezett. A Szputnyikot viszont hiába engedélyezték már 67 országban világszerte, a két nagy szervezetnél még mindig vizsgálat alatt áll. Persze az oroszok megágyaztak a szkepticizmusnak. Amikor az ország egészségügy-minisztere 2020 augusztusának elején bejelentette, hogy októberben meg is kezdik a tömeges oltást, a moszkvai Gamaleja Intézetben fejlesztett oltóanyag klinikai vizsgálata még csak az első fázisban tartott, és a WHO mellett az amerikai járványügy is arra figyelmeztetett, hogy korai pozitív részeredmények alapján felelőtlenség egyből tömeges oltásról beszélni.
Ez megnyugtató eredmény volt azok számára, akik már nagyban elkezdték az oltást az orosz anyaggal, vagy épp milliószámra bevásároltak belőle – ezen országok közé tartozott Magyarország mellett Brazília, India, Kína, Dél-Korea vagy Argentína is. Alexander Gintsburg, a Gamaleja Intézet igazgatója az augusztus 11-i sajtótájékoztatón, a háttérben az orosz vakcinák Fotó: Vladimir Pesnya/Sputnik via AFP Az EMA és a WHO azonban továbbra sem volt megelégedve a közölt adatokkal, ezért számos államban döntöttek úgy, hogy továbbra sem kérnek az orosz vakcinából – a szegényebb országokba pedig így nehezen juthat el a Szputnyik V, hiszen a Covax-programon keresztül csak WHO-engedéllyel terjeszthetik a vakcinát. A nemzetközi kutatók azt kifogásolták a köztes eredményekről beszámoló tanulmányban, hogy az nem tartalmazta a klinikai vizsgálatok első fázisainak nyers adatait, valamint az oltási protokollban történt, indoklás nélküli változásokat, emellett néhány egymásnak ellentmondó adatot is aggasztónak tartottak.
Megjelent az orvosoknak szóló alkalmazási előírás a Szputnyik V orosz vakcina használatához az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján. Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a készítménnyel a krónikus betegséggel rendelkezőket nem oltják be. Ezt támasztja alá az OGYÉI honlapján megjelent tájékoztató is, mely szerint nem javasolt a vakcina beadása a többi közt krónikus vesebetegség vagy májbetegség, endokrin betegségek esetén jelentős pajzsmirigyproblémák, nem megfelelően kezelt cukorbetegség, súlyos vérképzőszervi betegségek, epilepszia és más központi idegrendszeri betegségek, akut koronária szindróma és akut agyi keringési történés, szívizomgyulladás, szívbelhártyagyulladás, szívburokgyulladás, autoimmun betegségben szenvedőknek, rosszindulatú daganatos betegség esetén. A tájékoztatóban azt írják, hogy a második adag oltás ellenjavavalt, ha az első adag után súlyos szövődmények (anafilaxiás sokk, súlyos, egész testre terjedő allergiás reakció, görcsök, 40 °C-nál magasabb láz stb. )
2021. ápr 18. 7:20 #Sputnyik vakcina #mellékhatások #oltási reakciók Fotó: Northfoto Az orosz vakcinával való oltás után ezek a mellékhatások és oltás utáni reakciók léphetnek fel. A Szputnyik V vakcina beadása után ezek lehetnek az oltási reakciók: érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás, szédülés. Mivel lehet kezelni az oltási reakciót? A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer alkalmazható. Ezek átmeneti reakciók, melyek általában beavatkozás nélkül is megszűnnek - írja az Egészségkalauz. Miután az orosz oltóanyag is ún. vektorvakcina, amelynek előállítása hasonlít az Astra Zeneca vakcinájához felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet a trombózisveszéllyel az orosz oltóanyag esetén. Ahogy korábban megírták, Orosz Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint a Szputnik V esetében nem kaptak egyetlen jelentést sem trombózisról, azaz nem okoz vérrögöket.
Az oltás nem adható be, ha a testhőmérséklet 37 Celsius-fok fölött van. Megemlítik, hogy a készítmény más gyógyszerekkel kialakuló kölcsönhatásait, valamint a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatását nem vizsgálták. A mellékhatásokról is részletesen ír a dokumentum. A leggyakoribbak: általános mellékhatások: rövid ideig tartó influenzaszerű tünetek, beleértve a hidegrázást, lázat, ízületi fájdalmat, izomfájdalmat, gyengeséget, rossz közérzetet, fejfájást helyi (az injekció beadásának helyén fellépő) mellékhatások: érzékenység, bőrpír, duzzanat. A kevésbé gyakori mellékhatások között sorolják fel a hányingert, emésztési zavart, étvágytalanságot, a regionális nyirokcsomók megnagyobbodását. Néhány önkéntes vizsgálati alanynál allergiás reakciót, illetve egyes vérvizsgálati laboratóriumi értékek emelkedését (májenzimek szintje, kreatinin-éskreatin-foszfokináz-szint) figyelték meg. Hasonló tüneteket a többi vakcinánál is tapasztaltak. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója, Szentiványi Mátyás legutóbb arról beszélt, az orosz vakcina megbízható és biztonságos.
Az agy vércukorfogyasztása elárulja, mennyire van öntudatánál egy agysérült páciens, és vajon magához térhet-e a jövőben. Súlyos agyi sérülést szenvedett páciensek esetében az orvos számára komoly kihívást jelent annak eldöntése, vajon a beteg megőrizte-e a tudatosság valamilyen szintjét, és várható-e, hogy valaha teljesen öntudatra ébred majd. Ismeretes, hogy egyes agysérültek akkor is rendelkezhetnek bizonyos fokú éberséggel, ha látszólag semmilyen külső ingerre nem reagálnak. Kómából való ébredés jelei a labon. A Current Biology című folyóirat legfrisebb számában most arról számolnak be dán és belga kutatók, hogy az agy által felhasznált glükóz (vércukor) mennyiségének meghatározásával közvetlenül lehet következtetni a páciens aktuális éberségi szintjére, valamint arra, hogy az elkövetkező egy éven belül milyen valószínűséggel fogja visszanyerni az öntudatát. A teljes agy energiaforgalma csaknem valamennyi általunk vizsgált esetben utalt a tudatosság aktuális szintjére, vagy megjósolta az öntudat későbbi visszatérésének esélyét.
Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet tájékoztatója a kómás állapotról, szervezetben lezajló folyamatokról, illetve a kezelés lehetőségeiről. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya Kedves Betegeink és Tisztelt Hozzátartozók! A súlyos agysérülést követő kómás állapotról, a kezeléséről személyes információkon kívül szükségesnek tartjuk az alábbi általános tájékoztatást is. A kómás állapot általában valamilyen idegrendszeri sérülés után lép fel. A kiváltó ok lehet autóbaleset – amikor erős ütés éri az agyat –, magasból vagy lépcsőről leesés, sportsérülés, de agyi keringési zavar (pl. 7 érdekesség a kómáról | BENU Gyógyszertár. : újraélesztés, sokkos állapot), agyi infarktus (stroke), sőt agydaganat is. Minden alkalommal olyan agyi károsodás jöhet létre, amely miatt nincs kontaktusunk, tudatos kapcsolatunk a beteggel. Magyarországon évente több ezren kerülnek hosszabb-rövidebb ideig kómás állapotba. Ilyenkor általában az intenzív osztályon kezelik a betegeket, és csak néhány száz esetben marad meg a kómás állapot hosszabb ideig, akár hónapokig is.
Agyi tályog - bakteriális (streptococcus, staphylococcus), gombás vagy parazita fertőzések, veleszületett szívbetegségek, HIV-fertőzés, szervátültetés, agyhártyagyulladás, encephalitis okozta Mérgezés - szén-monoxid, füst, súlyos asztmás rohamok, alkoholfogyasztás, kábítószer-túladagolás Gyakori rohamok Kóma: diagnózis A kóma okának felderítése érdekében az orvos értékeli a beteg kórtörténetét és családtörténetét, vérvizsgálatokat, képalkotó vizsgálatokat és neurológiai vizsgálatokat végez. Mivel a kómás ember nem tudja kifejezni magát, és nincs tudatában, az orvos a hozzá közel állók történeteire támaszkodik. El kell mondaniuk az orvosnak, hogy milyen tünetek jelentkeztek a beteg előtt, mielőtt kómába esett, milyen egyéb egészségügyi problémái voltak, ha alkoholt vagy drogot fogyasztott, milyen kezeléseket alkalmazott. Kómából való ébredés jelei 2021. Ezt követően az orvos megvizsgálja a páciens ingerreflexjeit, és vérvizsgálatokat rendel el, amelyek jelezhetik a különféle anyagokkal való mérgezés lehetséges jeleit, az elektrolitok, a vércukor és a hemoglobin szintjét, valamint a lipid állapotát.
A CRS-R módszernek vannak hibái, Giacino professzor szerint is lehetőséget teremt a "túldiagnosztizálásra", de a korábbiaknál nagyobb pontossága kétségtelen. John Whyte, a philadelphiai Moss Rehabilitációs Intézet vezető kutatója úgy véli, az orvosok általában inkább a betegek túlélésére és az ezt elősegítő kezelésre koncentrálnak, mint a tudatállapot kérdéseire. Dr. Dénes Zoltán, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet koponya-agysérültek osztályának vezető főorvosa elmondta: osztályán az elmúlt 30 évben többezer agysérültet, ezen belül többszáz kómás beteget kezeltek. A tudati állapot megfigyelése minden egyes esetben ugyanúgy hangsúlyos, mint az életfunkciók monitorozása. John Whyte vélekedése, hogy a kérdésben "ideje riadót fújni", dr. Velvet - Blogok - A kórházak nem vállalják a felelősséget Bujtor haláláért. Dénes főorvos szerint nem helytálló. Igaz, a tudat helyreállását nyomon követni csakugyan nagy szakmai tapasztalatot igényel, de ezt senki sem hanyagolja el. Időről időre nyilvánosságot kap a sajtóban egy-egy szomorú eset, ahol – bár a szakemberek kételkednek – a közeli hozzátartozó, aki sok időt tölt a beteggel, biztonsággal állítja, igenis a beteg sok mindent megért, jelzéseket ad, mosolyog, olykor dühöng, azaz vannak tudati jelek.
A tartósan eszméletlen beteg tudati jeleinek felismerése nem egyszerű. Egy újabb vizsgálati módszer a megfigyelés ütemét, paramétereit szabályozza, és tovább pontosítja a tudatállapot megítélését. A legtöbbször baleset következtében kialakult tartós eszméletlenség kétségbeejtő, súlyos állapot. Az olykor időlegesen visszatérő tudati válaszok pontos besorolása orvosi szempontból sem könnyű. A tartósan eszméletlen betegek ún. vegetatív állapotban vannak, azaz csak életfunkcióik, a légzés, kiválasztás szervei működnek, a reflexek kiválthatók. A kritikus állapot súlyossági fokozatainak meghatározása a kezelés és életkilátások szempontjából elengedhetetlen. Ez várhat Schumacherre a mesterséges kóma után. A "vegetatív állapot" (vegetative state – VS) megjelölés a teljes tudattalanságot jelenti, a "minimális tudat" stádiumában (minimally consicous state – MSC) a beteg fájdalmat érez és jelez, bizonyos határig emocionális reakciói is vannak, és igen korlátozott mértékben a környezetével is kommunikál. Bár a tudati jelek megállapítására kómás betegeken korábbról ismert diagnosztikus rendszerek használatosak, 2002-ben Joseph Giacino neuropszichológus és munkacsoportja a John Fitzgerald Kennedy Johnson Rehabilitációs Intézetben, New Jersey-ben olyan speciális, módosított diagnosztikus módszert dolgozott ki, ami az agyműködés helyreállásának jeleit a "minimális tudat" állapotán belül pontosítja (Coma Recovery Scale Revised – CRS-R).
Sokan úgy képzelik, hogy a beteg, mint egy hosszú álomból, egyszer csak felébred, és ott folytatja az életét, ahol abbahagyta. A valóság a legtöbb esetben viszont nagyon más. Minél nagyobb a sérülés, annál valószínűbb a kómás állapot elhúzódása. Van, hogy hosszú hónapok, vagy akár évekbe is beletelik, míg a kómás állapotból éberkómás állapotba kerül a beteg. Kómából való ébredés jelei az. Ilyenkor már valamelyest hallja a körülötte lévő világot, van, hogy a szeme is nyitva van, de akaratlagos, tudatos cselekedetre nem, vagy csak nagyon kis mértékben képes. Sallai Erik 46 hónapja fekszik kómában, de pár hónapja egy különleges hatóanyagtól ébredezni kezdett a tudata. Sok évnyi változatlan állapot után, Erik az intranazális C-Peptide-terápia megkezdését követően aktívabban mozogni kezdett. - Oldalra néztem, és láttam, hogy a bal lába fel van húzva maga alá, és én olyan boldogan mentem oda, és kérdeztem, hogy te ezt meg tudod csinálni? Aztán fogta, és kinyújtotta –idézi fel a boldog pillanatot az édesanya. 2016. január 10-én a Szlovákiában élő, akkor 18 éves Sallai Erik egy ismerősével autóbalesetet szenvedett.