Ezek a napok nem csak az emlékezésről szólnak, hanem a valódi találkozásról. Találkozni megyünk a sírokhoz. Hisszük, hogy élnek, s Krisztuson mint tolmácson keresztül ma is szólnak hozzánk, közbenjárnak értünk, mi pedig értük. Akire csupán emlékeznek, az tényleg meghalt. Az tényleg hátramaradt az élet futóversenyében. Mi hisszük, hogy továbbra is összetartozunk, közbenjárunk egymásért, s hogy találkozunk még, mert a szeretet erősebb a halálnál. Milyen rítusok kapcsolódnak ehhez a naphoz? A legközelebb elhunyt szeretteinkhez a Szent Lilturgián vagyunk. Ott ér össze a mennyeiek és a földiek kórusa, a már célba értek és az úton lévők imája. Kálnai Attila - Halottak napjára - Istenes versek. Egyetlen istendicsősítés van, s a liturgián az egyetlen Isten dicsősítésében egyesülünk mi: élők és célba értek. Ezért a mindenszentek ünnepének legfontosabb rítusa a Szent Liturgián való részvétel. Az valóban az életről, az összetartozásról szól, ott Isten az egyetlen alany, a fő cselekvő, a fő megszólaló. Azután kimegyünk a sírokhoz, ahol imádkozunk elhunytainkért, emlékezünk rájuk.
1899 november 1 Kinde Annamária Mindenszentek Sötétség kapuja sarkig tárva. Rontó-ártó lidérc hogy ki-be járna. Elvigye álmomat, vissza se hozza, lássam: osztódik hatalom konca. Pénz, paripa, fegyver, presztizs, státusz... Leszúrt vezéren mindenki áthúz, Hátulról mindig Sohasem szembe. Rút valóságot ki vesz figyelembe? Dilettáns intrikus önvermébe pottyan. Se-hall-se-lát szunnyad nagy nyugalomban. Orráig se lát el, örömei ritkák, fülei betömve, elfeledte titkát régi mulatságnak, mikor együtt mindig segítettük egymást, úgy, ahogyan illik. Nem riaszt már semmi. Nagykarácsony álma. Új fény születése Vár most a világra. Bertók László Halottak napja: visszapillantó tükör, vizsgája szemnek, emberségnek, akiket te mutatsz, azok már nem előznek. Sebességük fűszálak élein, porszemeken cikázik, arcuk csontok roncsaiban ázik. Versek halottak napjára. Mértanuk pontjai között a közúti szabályok érvénytelenek, életünkre igazolások. Meghívás nélkül jelen vannak kanyarokban, mozdulatokban, tekintetük, mint jelzőlámpa bennünk villan.
Fölöttem magyar égnek végtelenje, Előttem a határtalan magyar táj. E kicsi sírban egy csöpp lányka szunnyad, Mint elhervadt virág az õsi kertben. Köröttem mindenütt békés keresztek S mély nyugalom beszédes csöndje hallgat. Mely minden bölcsességnél igazabb. E kicsi hant elõtt, e nagy magányban Megölelem az édes életet, Mely ragyogást küld jeltelen sírokra S virágözönt az ódon temetõkbe S az õszi nap csókjával arcomon Megindulok rózsásan, dalosan, A boldog elmúlás víg vőlegénye. Kosztolányi Dezső: Halottak Volt emberek. Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább. Futók közt titokzatos megállók. Halottak napi versek ~ Halloween.info.hu. A mély, sötét vizekbe néma, lassú hálók. Képek, már megdermedtek és örökre szépek. Nem-élők, mindent felejtő, mindent porba ejtő henyélők, kiknek kezéből a haraszt alatt lassan kihullt a dús tapasztalat. Nem tudja itt Newton az egyszeregyet, fejére tompa éjszaka borul, Kleopátra a csókokat feledte és Shakespeare elfelejtett angolul. Nem ismeri meg itt anya a lányát, sem a tudós ezer bogos talányát.
Lackfi János Plaza Balassi című verse melyik nagy költőnk művének az átirata? Kutass Heltai Jenő Vallomás c. versének Lackfi változata után is. Keresgélj a neten! Radnóti Miklós Április Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép s féllábon elszalad. Ó április, ó április, a nap se süt, nem bomlanak a folyton nedvesorru kis rügyek se még a füttyös ég alatt. Weöres Sándor Szembe fordított tükrök Örömöm sokszorozódjék a te örömödben, hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában. Reményik Sándor: Halottak napja. Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret.
Ábrándok ők, kiket valóra bűvöl az áhítat, az ima és a csók. Idézetek egy régi-régi műből, kilobbant sejtcsomók. Babits Mihály Mindenszentek: hideg ősz bolyg a szellem fázva, fázó népség temetőz sírokon gyertyázva. Jaj az év temető, mindennap egy holt, minden napra minden éj ráírja, hogy: Volt. Ady Endre: Halottak napján Halottja van mindannyiunknak, Hisz percről-percre temetünk, Vesztett remény mindenik percünk És gyászmenet az életünk. Sírhantolunk, gyászolunk mindig, Temetkező szolgák vagyunk! — Dobjuk el a tettető álcát: Ma gyásznap van, ma sírhatunk! Annyi nyomor, annyi szenny, vétek Undorít meg e sárgolyón… Hulló levélt hányszor feledtet A megváltó, a gyilkos ón! … Óh, hányszor kell a sírra néznünk, Hogy vigasztaljuk önmagunk — — Dobjuk el a tettető álcát: Ma ünnep van, ma sírhatunk! … Faludy György: Halottak napja (részlet) Elnéztem régen, ahogy nagy sorokban indult a temetőbe a menet, őszirózsával, könnyekkel, szatyorral, hogy a holtakkal beszélgessenek. Volt, aki apró széket vitt magával, a másik ásót vagy kis gyermeket, – az enyimek széthulltak a világban – most nézem őket s elkeseredek.
Jaj, összedőlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye, s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,. s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nem rég: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem.
Nemcsak parapszichológiai forrásokban emlegették Vangát, a vak bolgár asszonyt, hanem a napisajtóban is. És említik ma is, jóval a halála után. A legendás Vanga néha ijesztően meg tudta jósolni a távolban vagy a jövőben lezajló eseményeket. Az igazi neve Vangelija Pandeva Guscserova volt; 1911. január 31-én született. Még gyermekként elvesztette szeme világát, ám – mint később gyakran mondogatta – kárpótlásul csodálatos ajándékot kapott a sorstól: attól kezdve többet látott, mint azok, akiknek jó a szemük és látónak hívják hiszik önmagukat… Vanga háza előtt sok évtizeden át valóságos tömeg gyülekezett mindennap. Fogadta korának nagyon híres – és nem csupán bolgár – személyiségeit is. De akadtak olyanok, akikkel nem akart szóba állni, azokat határozottan kidobta a házából. Így járt az egykor oly hírneves Kaspirovszkij. Azt ugyan hiába kérdezték tőle az őt felkeresők, hogy miként lehet gyorsan és könnyen vagyonra szert tenni; erre nem válaszolt, sőt az ilyesmit tudakolók is gyorsan a küszöbön kívül találták magukat.
Utána jártunk a neten elterjedt információknak, miszerint az egykori vak jósnő előre figyelmeztette az emberiséget egy mindent elsöprő járványra. Tényleg előre látták, hogy ez be fog következni? Vagy az egész csak egy kamu? Miről is van szó pontosan? Nos, felröppent a hír, azaz a neten terjedni kezdett az, hogy Baba Vanga, a vak bolgár jósnő több évtizeddel ezelőtt már beszélt egy a koronavírus járványhoz kísértetiesen hasonlító katasztrófáról. Hogy ez valóban így van-e, ennek jártunk utána. és meglehetősen érdekes dolgokra találtunk. Kezdjük azzal, hogy kicsit körbejárjuk baba Vangát, mert valóban egy létező személyről van szó, sokan ismerik, és valóban voltak olyan jóslatai, melyek utólagosan igaznak bizonyultak. 1911 január 31-én született, és 1996 augusztus 11-én halt meg. A szóban forgó jóslata éppen a halálának évében esett meg állítólag. Egyes források szerint megmondta, hogy 2001 szeptemberében hatalmas terrortámadás sújtja az Egyesült Államokat, valamint a britek az EU-ból való kilépését, a Brexitet is előre látta.
Baba Vanga bolgár jósnő, valamikor 1977-78 táján egy kérdésre válaszolva valami ilyesmit talált mondani: A III. világháború akkor kezdődik, amikor Szíria elbukik. Feltehetően akkoriban ezt a kijelentést senki sem értette, hiszen Szíria ez időtájban a stabilitás szinonimája volt, a mai elnök apja, Hafez al-Asszad regnálásakor. Talán a vak öregasszony jóslata manapság kezd értelmet nyerni! Baba Vanga hajdani megnyilatkozását, a mai történések tükrében, szerintem akár kétféleképpen is lehet értelmezni: – Megakadályozandó Szíria bukását, és vele a jóslat szerinti újabb világháború kitörését, Putyin a világ megmentőjeként lép fel. – Szíria már elbukott, hiszen a kormánya által ellenőrzött terület gyakorlatilag az ország egy kis töredéke, és a világháború már kezdetét vette. Nehéz lenne meghatározni mely értelmezés áll közelebb a valósághoz! Minden esetre az orosz beavatkozás a legálisan megválasztott szíriai kormány mellett, nem csak szövetségesi akció, hanem egyfajta katonai válasz az amerikai terjeszkedésre, Oroszország harapófogóba szorítására.
A bolgár, vak jósnő korábban megjövendölte, hogy egy francia kislány segítségével juttatja el jóslatait halála után. Látomások, melyek valóra váltak A "bulgáriai Nostradamus"-ként is emlegetik Baba Vangát, az idős, vak jövendőmondót. A tisztánlátó asszony 1996-ban, 85 évesen elhunyt, de jóslatait tartalmazó füzetét azóta is bőszen tanulmányozza a világ. Akár hiszünk a jóslásban, akár nem: 50 éves pályafutása alatt számtalan olyan eseményt jövendölt meg, ami később tényleg bekövetkezett. Minden évre volt egy-egy megjegyzésre, egészen 7000-ig. A bolgár jósnő halála előtt megjósolta, hogy születni fog egy kislány, akinek örökül adja látnoki képességeit. Baba Vanga azt is leszögezte, hogy a gyerek Franciaországban fog élni a családjával. A jóslata ezúttal is igaznak bizonyult. Lapozz, a cikk folytatódik!
Vanga sem gazdagodott meg a tudományából, mert a neki hozott ajándékokat és pénzt hol a helybeli görögkeleti templom építésére, hol valamelyik új árvaháznak adományozta. Később az állam is beszállt ebbe a soha véget nem érő üzletbe, és alaposan leszedte róla a sápot. A dolgok odáig fejlődtek, hogy állami szerv árulta a "jegyet" (utalványt) azoknak, akik Vangát látni, hallani akarták. A külföldiek természetesen csak valutáért kaphatták ezt is. Bizony olykor féléves várakozási idő is előfordult, olyan tömegek érkeztek Vangához. 1940-ben megjósolta, hogy hazájában a háború egy év múlva tör ki. Akkor ugyanis az a falu, amelyben lakott, Jugoszlávia része volt, és Jugoszláviát csakugyan 1941-ben támadták meg a németek (és a magyarok). Vanga 1942 áprilisában figyelmeztette III. Borisz bolgár cárt, hogy vigyázzon augusztus 26-án minden esztendőben. Abban az évben azon a napon a cárral semmi sem történt, és sokan kinevették Vangát és "babonáit". De a dátum többes számban hangzott el, erre figyelni kellett volna.
Számomra olybá tűnik, az orosz elnök tulajdonképpen kihasználja azt a lehetőséget is, amit az USA, Izrael, Szaúd-Arábia török közvetítéssel tálcán kínált fel neki, nevezetes az európai migránsválságot. Miközben a migráns invázió által – a cionista érdekek miatt – Európa meggyengült, sőt egyes országok belpolitikája egyre inkább robbanással fenyeget, az orosz elnök még Európa megmentője szerepében is tetszeleghet alkalomadtán. Szerintem minden összefügg szinte mindennel, ezért Európa jelenleg folyamatban lévő megszállásáról is kell néhány mondatot szólni. Látszólag Angela Merkelnek, akire már én csak, mint Európa Hóhérjaként tudok tekinteni, elment az esze, vagy legalább elvesztette józan ítélőképességét! Az általa vezetett német szövetségi kormány előbb szinte meghívólevelet küldött a "menekülteknek", majd a Hóhér, migránsokkal közös fényképekkel csábította Németországba az inváziós hadakat. Én úgy vélem, valójában Merkel parancsot hajt végre! Már több írásomban említettem, hogy a liberális államokban csak az lehet politikai vezető, aki zsarolható.