Az, hogy a koronavírus genetikai kódjának... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Vakcinák szempontjából viszonylag jól körvonalazható trendek alakultak ki a koronavírus-járványban: a nyugati országok a nyugati (Pfizer, Moderna, AstraZeneca) oltóanyagok mellett tették le a voksukat, a keleti, afrikai és dél-amerikai országokban pedig elfogadták az orosz Szputnyik V oltást és a kínai Sinopharmot is, a fejlődő országokat segítő COVAX programmal érkező nyugati vakcinák mellé. Magyarország ebben az értelemben is kívülálló, nálunk ugyanis a kezdetekből a "mindenből amennyit lehet" vezérelv mentén haladt a vakcinabeszerzés, így különböző időpontokban elérhetők voltak az amerikai, brit-svéd, orosz és kínai covid-oltások is. Rajtunk kívül ezt néhány balkáni ország mellett csak latin-amerikai, ázsiai és afrikai állam mondhatja el magáról – legalábbis ami a különböző oltóanyagok engedélyezését illeti, a vakcinák tényleges elérhetősége ezekben az országokban már nem mindig volt egyértelmű. Melyik covid vakcina a legjobb. Ezért számít olyan ritkaságnak az a napokban megjelent mongóliai tanulmány, amely négy olyan vakcina (Pfizer–BioNTech, Oxford–AstraZeneca, Szputnyik V, Sinopharm) antitesttermelő hatását, vagyis valós adatokon alapuló tényleges hatékonyságát vizsgálta, amelyek mindegyikével oltottak Magyarországon is.
Ön melyik vakcinát választaná? 20827 Pfizer–BioNTech 5977 Moderna 5770 Szputnyik V 4559 Sinopharm 3676 AstraZeneca
sajtóközlemény: "A CAL egy rendkívül bonyolult eszköz. A BEC-kísérletek jellemzően elegendő berendezést foglalnak magukban egy helyiség kitöltéséhez, és szinte állandó megfigyelést igényelnek a tudósok részéről, míg a CAL körülbelül akkora, mint egy kis hűtőszekrény, és a Földről távolról is működtethető. Küzdelem volt, és jelentős erőfeszítést igényelt az összes akadály leküzdése, amely ahhoz szükséges, hogy létrehozzuk azt a kifinomult létesítményt, amely ma az űrállomáson működik. " A jövőre nézve a CAL tudósai még tovább akarnak menni, és olyan hőmérsékletet szeretnének elérni, amely alacsonyabb, mint bármi, amit a Földön elértek. A rubídium mellett a CAL-csapat azon is dolgozik, hogy BECS-eket készítsenek a káliumatom két különböző izotópjával. Jelenleg a CAL még üzembe helyezési fázisban van, ami abból áll, hogy az üzemeltetési csapat egy hosszú tesztsorozatot végez, hogy megnézze, hogyan fog működni a CAL létesítmény mikrogravitációban. Amint azonban beindul, öt tudományos csoport – köztük Cornell és Ketterle vezette csoportok – kísérleteket fog végezni a létesítményben az első év során.
Tegnapelőtt néztem Gravitáció szobatársaimmal és Sok kérdés merült fel a meztelen test űrvákuumának való emberi kitettséggel kapcsolatban. Ilyen dolgok: Fázna, ha nem rajtad lenne a szkafander? Milyen hatásai lennének a nyomáscsökkentésnek? Egy pillanatra is képes lenne túlélni? Úgy gondoltam, hogy ezek egy érdekes kérdés, amely felmerülhet, amikor meglát egy űrhajós filmet, szóval itt Ma elmagyarázom, hogy mi történne a testével, ha űrhajós öltönye nélkül menne az űrbe. Először is: hideg van-e az űrben? Az űr hőmérséklete a Föld közelében -156ºC körül mozog. De ennek a hőmérsékletnek a méréséhez nem lehet kivenni egy hőmérőt a műhold ablakából, és megnézni, hogy ez milyen számot jelöl, mivel a hely üres, nincs olyan anyag, amely átadhatja a hőjét a hőmérőnek, hogy lássa, milyen hőmérsékleten van. Ugyanezen okból nem számít, hogy teste hőt adhat-e a hőmérséklete csökkentésére. De a hő nemcsak az anyag révén kerül egyik helyről a másikra. A szárazföldön hidegnek érezzük magunkat, amikor a környezet hőmérséklete alacsonyabb, mint a miénk, ezért a hő átkerül testünkből a minket körülvevő környezetbe.
Az utolsó Jedik legtöbb vitát kiváltó és a rajongók között a legnagyobb felháborodást kavaró jelenete, amikor... (Ha még nem látta a filmet, itt az utolsó esély elkattintani valahová máshová. ) (Komolyan, akkora spoiler jön, mint egy Halálcsillag! )......... óval amikor a film közepén Leia hercegnő űrhajóját találat éri, ő pedig egy ideig látszólag halottként lebeg a roncsok között a világűrben, aztán egyszer csak kinyitja a szemét és simán visszalavírozik a biztonságos hajóba. Bár elég nyilvánvaló, hogy az Erőt használja, hiszen már a Jedi visszatér végén elmondta neki Luke, hogy benne is megvan a tehetség erre, a jelenet ettől még elég fura, és ott is hagyja a kérdést a levegőben (vagy a világűr vákuumában): úgy egyébként mennyi időt bír ki egy ember a világűrben, szkafander nélkül? Az űrruhára alapvetően azért van szükség, hogy három dolgot biztosítson az űrhajós számára, amihez ő a Földön hozzászokott, és a hiányukban rövid úton meghal. Ezek a viszonylagos meleg, az oxigén, és a nyomás.
Mi történik, ha ezeket nem kapjuk meg? Az első két eset aránylag egyszerű: megfagyunk, illetve megfulladunk. A nyomás hiánya kicsit trükkösebb, ilyenkor több dolog is történik. Például a tüdőnkben levő levegő a nyomáskiegyenlítődés hatására kitágul, ez főleg akkor kínos, ha megpróbáljuk visszatartani a lélegzetünket, vagy egy utolsó nagy levegővétellel tartalékolni oxigént, mint mondjuk vízbe merülés előtt. Ez ahhoz vezethet, hogy szétszakad a tüdőnk. A nyomás extrém lecsökkenése miatt a testünkben levő folyadék forráspontja lezuhan a test normál hőmérséklete alá: szó szerint felforr a vérünk. A vérben oldott gázok, konkrétan a nitrogén ilyenkor kis buborékokat képez, ami egyrészt elzárja az ereket, másrészt groteszk módon felfújja az ember testét – ha a szétrobbanásig azért nem is, ahogyan egyes filmek hajlamosak bemutatni. Mindebből aránylag keveset érzékelünk tudatosan, ugyanis nagyjából 15 másodperc világűr után az ember elveszíti az eszméletét, mert az agya nem jut elég oxigénhez.