Berki Krisztián olimpiai, háromszoros világ- és hatszoros Európa-bajnok tornász bejelentette visszavonulását a magyar szövetség (MATSZ) csütörtöki online sajtótájékoztatóján. A 35 éves sportoló az évek óta tartó vállsérülésével indokolta döntését, amelyet tavaly decemberben hozott meg. Magyar Zoltán, a MATSZ elnöke bejelentette, hogy mostantól Berki tölti be a szövetség tavaly decemberben létrehozott sportigazgatói posztját. Berki a KSI SE versenyzőjeként 2002-ben nyerte első felnőtt magyar bajnoki aranyérmét, a junior Európa-bajnokságon pedig második lett lólengésben. Addig hat szeren tornázott, de egy bokasérülés miatt lólengés-specialista lett. Első sikereit 2004-ben érte el a felnőtt nemzetközi mezőnyben: Rio de Janeiróban világkupa-versenyt nyert, a ljubljanai Európa-bajnokságon pedig bronzérmes lett. Magyar tornász olimpiadi bajnokok film. Legutóbb a 2017-es kolozsvári kontinensviadalon állt rajthoz, ahol ezüstérmet szerzett, ám ezt követően megsérült a válla, amit eddig öt alkalommal kellett megoperálni. Magyar Zoltán és Sivadó János után ő a harmadik magyar tornász, akiről a nemzetközi szövetség tornaelemet nevezett el - 2016-ban - lólengésben.
Magyar Zoltán elmondta: biztos benne, hogy Berki sportigazgatóként nagyon sokat tud segíteni a szövetségben, és a neve, illetve a hozzáállása nagyot fog lendíteni a magyar tornasporton. "Abban is biztos vagyok, hogy mindannyiunk számára nagyon előnyös lesz a fiatalsága, a motiváltsága és a tudása. Ez a státusz nagyon összetett. Kategória:Olimpiai bajnokok (torna) – Wikipédia. Van egy munkaköri leírása, de már mondtam Krisztiánnak, hogy ennél sokkal többet kell csinálnia" – fogalmazott a MATSZ elnöke. Berki erre úgy reagált, hogy új pályafutás kezdődik számára, ami talán még több kihívást tartogat, mint a sportolói karrierje, hiszen az összes szakágra rá kell látnia. "Nagyon várom a közös munkát és a feladatokat, hiszen sokszor elmondtam, hogy szeretnék a sportág közelében maradni. Továbbra is mindent megteszek, hogy a magyar tornasport a megérdemelt helyén legyen" – nyilatkozta.
Életének 101. évében elhunyt a bahamai Sir Durward Knowles, aki közel két éven keresztül volt a legidősebb élő olimpiai bajnok. Halálával a nyári játékok bajnokai között jelenleg a 97 esztendős Keleti Ágnes a legidősebb. Az olimpiai sportágakkal foglalkozó oldal hétfői tájékoztatása szerint az olimpiai és világbajnok vitorlázó a múlt hét elején került kórházba, és szombaton, veseelégtelenségben hunyt el. Magyar tornász olimpiadi bajnokok magyar. Knowles 1917. november 2-án született Nassauban. Nyolc olimpián vett részt, legutóbb 1988-ban Szöulban, amikor a megnyitón ő vitte a bahamai zászlót. Első olimpiáján, 1948-ban, Londonban még brit színekben indult, azonban nyolc évvel később, Melbourne-ben már a bahamai csapat tagjaként lett bronzérmes csillaghajóban. Szülőhazája első olimpiai érmét szerezte Sloan Farrington társaként. Tokióban - már Cecil Cooke-kal - ugyancsak abban a hajóosztályban olimpiai aranyérmes lett. Knowles előtt Tarics Sándor volt a legidősebb élő olimpiai bajnok, a magyar vízilabdázó 102 évesen, 2016 májusában hunyt el.
Már ekkor a gyűrű volt a legerősebb szere, később erre még inkább specializálódott, de mind a hat szeren megbízható teljesítményt nyújtott. Első világbajnoki érmét is gyűrűn érte el, az 1992-es világbajnokságon második lett. Ugyanebben az évben a barcelonai olimpián hatodik helyezett, az egyéni összetettben pedig a kilencedik helyen zárt. Pályafutásának nagy fordulópontja volt, amikor 1995. augusztusában Amerikába szerződött, és egy St. Louis-i magánklubban kapott állást, gyerekekkel foglalkozott. 38 év után talált vissza első nagy szerelméhez Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász - Hazai sztár | Femina. Ekkoriban arról beszélt, hogy soha olyan nyugalomban nem edzett itthon, mint kint, noha még csak edzője sem volt, és önszorgalomból gyakorolta az elemeket. Az 1996-os világbajnokságon ismét második lett, de abban az éremben egy kicsit közrejátszott a dacossága is, mert itthon már úgy könyvelték el, hogy elhízott, elveszítette az ambícióját. Ez a vb-ezüstje már nem kifutott eredmény volt, mint négy évvel korábban, hanem a valós tudását tükrözte. Az atlantai olimpián 1996-ban második lett az olasz Yuri Chechi mögött, az 1997-es vb-n újra, 1999-ben pedig a kínai Tong mögött csípte el az ezüstöt.
Kilencvenegy esztendős korában elhunyt Tass Olga, a melbourne-i olimpián aranyérmes női kéziszercsapat tagja. A világbajnok tornász négy olimpián vett részt, összesen 6 érmet nyert. Később edzőként, nemzetközi pontozóbíróként és a szövetség munkatársaként is dolgozott. Tass Olga július 10-én, péntek éjszaka súlyos betegségben, kórházban hunyt el - közölte a család a Magyar Olimpiai Bizottsággal. Lemhényiné Tass Olga 1929. március 28-án született Pécsett. A tornával 14 évesen ismerkedett meg, majd öt évvel később a londoni olimpián a magyar csapattal összetett ezüstérmet szerzett. Az 1952-es helsinki olimpián bronzérmet, az 1954-es római világbajnokságon aranyat nyert a kéziszercsapattal, ahol még egy összetett ezüstöt is begyűjtöttek. Ugyanebben az évben három aranyat nyert a főiskolai világbajnokságon (felemás korlát egyéni, felemás korlát csapat, talaj csapat), majd következett az 1956-os olimpia Melbourne-ben, ami pályafutása csúcsát jelentette, 3 érmet nyert. Magyar tornász olimpiadi bajnokok 2017. Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit és Köteles Erzsébet társaságában kéziszercsapatban arany-, összetett csapatban ezüstérmet nyert, valamint lóugrásban egy egyéni bronzot is szerzett.
Csak a megfigyeléssel szűnik meg a szuperpozíció, és válik meghatározott állapottá. Werner Heisenberg Nobel-díjas német kvantumfizikus határozatlansági relációja lényegében a Schrödinger paradoxon tudományos tételbe foglalása Forrás: Just Science Schrödinger paradoxonánál maradva, természetesen a dobozban lévő macska nem lehet egyszerre élő és holt, ám amíg nem figyeljük meg a valós helyzetet, mindkét alternatíva reális lehetőség. "Schrödinger macskája" Forrás: ZME Science Schrödinger e paradoxonnal azt akarta szemléltetni, hogy mennyire más törvényszerűségek érvényesülnek a részecskék világában, ami különösen akkor szembeötlő, ha a kvantummechanika furcsaságait, az ott jelenlévő törvényeket áttesszük a mi hétköznapi makrovilágunkba. Schrödinger macskája - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Kísérteties távolhatás, mint a kvantumfizika legfurcsább jelensége A kvantumösszefonódás, vagy Einsteint idézve a "kísérteties távolhatás" a kvantumfizika egyik legfurcsább jelensége. A lényege, hogy ha két részecskét ugyanaz az esemény hoz létre, akkor azok kapcsoltban maradnak még akkor is, ha elválasztjuk és bármilyen messzire eltávolítjuk őket egymástól.
Ezzel szemben egy interferencia kép rajzolódik ki. Jobb és bal szélre csak kevés részecske csapódik be, a legtöbb részecske középre érkezik, ahová amúgy csak nagyon ritka esetben jutna részecske. Ha a részecskéket hullámoknak képzeljük, akkor könnyen magyarázható a jelenség az interferenciával, de részecskék esetén értetlenül állunk a jelenség mellett. Olyan mint ha a lyukon átmenő részecske valamiképp értesülne arról, hogy van egy másik lyuk is, és emiatt másként mozogna. Schrödinger macskájának - a híres kísérlet paradox. Igazából olyan mint ha ez a részecske hullámmá válna, átmenne mindkét lyukon, interferálna saját magával, majd a falhoz értve részecskévé változna vissza, és az interferencia képnek megfelelő valószínűséggel jelenne meg valahol. Amit ebből az egészből kiragadnék, hogy a részecske két lyukon megy keresztül egyszerre. Megpróbálhatunk mindkét lyuk közelében elhelyezni egy detektort, hogy nyakon csípjük a részecskét, de nem fog sikerülni. A mérés hatására összeomlik a részecske hulláma, és azt vagy az egyik, vagy a másik lyuknál érzékeljük.
Pont emiatt egy tökéletesen időzített sugárlökettel vissza is lehet fordítani a közelgő ugrásokat, amik egyébként konzisztensen ugyanúgy következnek be. Hosszú távon persze egyelőre nem túl megbízható a technológia, arról például fogalma sincs a kutatóknak, hogy öt perc, vagy öt óra múlva fog megtörténni a kvantumugrás. Mindenesetre abban már most biztosak, hogy ha rendesen figyelik a részecskéket, akkor észlelhető a dolog, és megfelelő beavatkozással el is lehet kerülni. A kvantumszámítógépek működéséről és jelentőségéről korábban ebben a cikkben írtunk részletesen. Arról pedig, hogy Schrödinger eredetileg viccnek szánta a macskát, itt:
Fontos megjegyezni, hogy a szuperpozíció (akár a hullámfüggvény) csakis abban az esetben omlik össze, ha mérést végzünk a rendszeren (vagy a rendszert valami külső hatás éri). A mérés eredményének ismerete azonban kényszerűen valamelyik állapotba taszítja az anyagot, ami Schrödingernél halott vagy élő macskát eredményez, de sosem egyszerre a kettőt. Lásd még: Hullám-részecske kettősség A kísérlet leírása [ szerkesztés] Schrödinger, hogy a kvantumelmélet egyik abszurditását szemléltesse, egy képzeletbeli macskát egy zárt dobozba helyezett, amelybe kívülről nem lehetett belelátni. A dobozban a macska mellett van egy szerkezet, melyet a macska nem tud befolyásolni. A szerkezet tartalmaz egy darab radioaktív anyagot, melyben egy óra alatt egy atom vagy lebomlik, vagy ugyanekkora valószínűséggel nem bomlik le. A radioaktív bomlást észleli egy Geiger–Müller-számláló, ami egy relén keresztül elenged egy kalapácsot és az összetör egy hidrogén-cianidos üveget, megölve ezzel a macskát. Ha egy óra hosszat magára hagyjuk a dobozt, azt mondhatjuk, hogy a macska él, ha időközben nem volt atombomlás.