A képesítés igénye tartja vissza a tulajdonosokat a tisztségvállalástól? Rengeteg társasház van hazánkban. Sok tulajdonosi közösség gondja, hogy nem talál megfelelő közös képviselőt. Sok esetben már eleve az sem egyértelmű, hogy ki és milyen feltételek mellett láthatja el a társasház képviseletét és ügyvitelét. Komoly tévhit például, hogy egy társasház közös képviselőséghez mindenképp képesítés szükséges. Ahogy azonban az imént is szóba került, a társasházi törvény kifejezetten nem ír elő kötelező szakképzettséget azok számára, akik csak saját házukban, nem üzletszerűen végzik ezt a tevékenységet. Más azonban a helyzet a társasházkezelői feladatok esetében. Bár a köznyelvben keveredik a kettő, a társasházkezelő és közös képviselő fogalma egyáltalán nem ugyanaz. Kizárnák a társasházi közgyűlésről, mert nincs beoltva | Azonnali. Az üzletszerű társasház-kezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amelynek ellátásához szükséges a társasház fenntartásával, működésével összefüggő gazdasági, műszaki és jogi követelmények ismerete. A társasházi törvény szerint, a társasházkezelő: a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan, valamint a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat.
Amennyiben másnak is van a témában (és ami a kérdésemmel is összhangban áll) válasza azt is nagyon szívesen fogadom! (Az idő nem számít. ) 4/9 anonim válasza: 29% Bárki, akit a lakóközösség megszavaz. 2020. jan. 19. 08:25 Hasznos számodra ez a válasz? 5/9 anonim válasza: 48% Attól függ, mi a feladata, végez-e társasházkezelői tevékenységet. Nagy változás jön a társasházakban - bajba kerülhetnek a kókler képviselők (frissítve) - Napi.hu. Ha végez, akkor kell az OKJ-s képzés. Enélkül csak "illegális" üzemmódban lehetséges. [link] Csak pár dolgot ellenőriztem le a THtv-ben a hivatkozások közül, de azok stimmeltek. 13:10 Hasznos számodra ez a válasz? 6/9 A kérdező kommentje: Nagyon Szépen Köszönöm! És szintén: Amennyiben másnak is van a témában (és ami a kérdésemmel is összhangban áll) válasza azt is nagyon szívesen fogadom! (Az idő nem számít. ) 7/9 anonim válasza: Az itt felsoroltak fentebb mind nagyon szép és nagyon jó, csak éppen törvénytelen. Többek között ahol apuka fia lett megválasztva a ki tulajdonjoggal sem rendelkezik. Vagy tulajdonos vagy vagy rendelkezel társasházkezelői képesítéssel.
Ő irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat, illetve megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben. Amennyiben a közös képviselő megbízatása során társasházkezelői tevékenységet is ellát, akkor rendelkeznie kell a törvényben előírt képesítések (OKJ54: Ingatlankezelő vagy OKJ52: Társasházkezelő) valamelyikével. A rendelet alapján a tisztséget nem láthatja el, aki: büntetett előéletű, akit a társasház, vagy ingatlankezeléstől, mint foglalkozástól eltiltottak, az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet. A közös képviselő feladatai: 5 dolog, amit jogosan várhatsz el. Mi van a hatlakásosnál kisebb társasházakkal? A végén térjünk ki néhány gondolat erejéig azokra a társasházakra, amelyek hatlakásosnál kisebbek. Az ilyen lakóközösségek dönthetnek arról, hogy szervezetükre és működésükre a törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, azaz nem alakítanak ki saját szabályzatot.
Hozzátette: "ezért indítjuk el a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által elsőként engedélyezett, a közös képviselők szakmai felkészítését segítő közösképviselő-képzésünket". A BKIK alelnöke hangsúlyozta: a törvény szigorítása időszerű volt, hiszen a közös képviselők szakmai felkészültségének hiányából rengeteg konfliktus és kár keletkezett már. Mostantól viszont nem érdemes szakmai tudás nélkül közös képviselőnek állni. Az októberben induló 40 órás programot úgy alakították ki, hogy a résztvevők a munkájuk mellett is el tudják végezni a képzést: 8 héten át, hetente egyszer 5 órában zajlik az oktatás. "A képzést elsősorban olyan közös képviselőknek ajánljuk, akik nem rendelkeznek OKJ-s társasházkezelői képzettséggel. A 40 óra során a társasházak tisztségviselőire vonatkozó törvényi kötelezettség teljesítéséhez szükséges társasházi ismereteket tanítjuk meg" – mondta a sajtótájékoztatón Gáspár Péter, a BKIK XXIII-as Ingatlanforgalmazás, Hasznosítás és Vagyonkezelési osztály oktatási főtanácsadója.
Utóbbi esetnél ezt azért tartja különösen fontosnak a Kúria, mert azt a kölcsönszerződés tartalma alapján a közös képviselőnek csatolnia kellett a banki iratokhoz. Ha nem volt érvényes közgyűlési határozat, akkor a Kúria álláspontja szerint a felvett kölcsönt meg kell osztani, mivel annak egy részét a felperes nem vitásan felvette és fel is használta a nyílászárócseréhez. A kölcsönszerződés ebben a részben tehát ezáltal utólagos jóváhagyással, vagy akár ráutaló magatartás útján, de létrejött a felperes és az alperes között. Ha azonban a felperes nem hozott határozatot, kérdéses lehet az is, hogy az alperes milyen okiratok, egyéb adatok birtokában döntött a szerződés megkötéséről és a kölcsönösszeg folyósításáról. Jogszerű szerződés esetén az alperesnél a hitelnek a felperes által felhasznált összeget meghaladó része kárként jelentkezik, így abban az esetben, ha X a felperes közös képviselője volt, a felperes megbízottjaként járt el, tevékenységéért a felperes a meghatalmazottért való felelősség szabályai alapján felel.
Javaslatot tesz a közös képviselő díjazására. Összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő az erre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget. Írta: Nagy Miklósné Megjelent a Lakásvásárlók Kézikönyvében 2005-ben A Bokréta Könyvek sorozatban
Űrhajós hull fekete lyukba Mi történne egy fekete lyukba zuhanó űrhajóssal, megsülne vagy szétszakadna? A válasz nem mindegy: ha megsül, akkor vele együtt füstbe megy az általános relativitáselmélet, ha viszont szétszakad a teste, akkor a kvantummechanikával nincs valami rendben. Titokzatos alakzat egy fekete lyuk körül Egy égi röntgenvillanás feltárta egy fekete lyukat tartalmazó kettős rendszer szerkezetét. A fekete lyuk látható fényét időnként titokzatos objektum takarja el. Csúcsműszerekkel tesztelik Einsteint Csillagászok véleménye szerint végrehajtható az, ami eddig képtelenségnek tűnt: meg akarják vizsgálni a Tejútrendszer középpontjában lakozó óriás fekete lyukat. Ehhez a világ összes létező és tervezett rádiótávcsövének összefogására, összehangolt működésére van szükség. Hatalmas robbanás érte a Földet a 8. században Egy gammakitörésnek, a Világegyetem legnagyobb energiájú robbanásának a sugárzása érte a 8. században a Földet. Az eseményt két fekete lyuk vagy neutroncsillag összeolvadása okozhatta a Tejútrendszerben.
Lehet, hogy a szupermasszív fekete lyuk a galaxis közepén felmelegítette a gázt? Ha ez történt, továbbra is ott kellene lennie. Vagy csak elsöpörte, és a galaxis képtelen visszaszerezni? Vagy egyszerűen a galaxis felhasználta az összes hidrogént, és nem maradt több? Ez néhány nyitott kérdés, amire megpróbálunk választ találni – mutatott rá Whitaker. Egy tavaly talált galaxisnál már 1, 5 milliárd évvel az ősrobbanást követően leállt a csillagkeletkezés. A galaxisokat a Hubble találta meg, majd a chilei ALMA obszervatórium vizsgálta hideg hidrogén után kutatva. Az ilyen vizsgálatokhoz nem rendelkezünk kellően fejlett obszervatóriumokkal, segített azonban a gravitációs lencsehatás, vagyis a teleszkóp és a galaxis között elhelyezkedő, azt kitakaró más galaxisok tömege a teret meghajlítva eltérítette és felerősítette a fényt. Az így lehetővé tett vizsgálatok megállapították, hogy a galaxisokban az elvárt hidrogéngáz átlag 4, 6 százaléka található (egyikük esetében a szokásos mennyiségnek mindössze fél százaléka).
Noha a szupernóva-robbanáskor a nehéz elemek felépítéséhez szükséges extrém nyomás és hőmérséklet valóban adott, de a felrobbanó szupernóva által szétszórt anyag összetétele nagyobb részt mégiscsak a periódusos rendszer feléig ér. Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) Forrás: NASA/ESA/ Hubble Space Telescope Ennek az a magyarázata, hogy a szupernóva-robbanást követő gyors gravitációs összeomlás miatt az igazán "egzotikus" elemek, köztük az arany zöme is a kollapszus eredményeként keletkező neutroncsillag belsejében reked, vagy más, még szélsőségesebb esetben a szupernóva-robbanás után létrejövő fekete lyukban semmisül meg. Egy felrobbant szupernóva kidobott anyagfelhője Forrás: NASA/JPL-Caltech Ezért önmagában a szupernóva-robbanás még nem magyarázhatná meg az egykori szupernóvák által kidobott csillagközi gáz- és porfelhőkben kimutatható arany, illetve más nehéz elemek mennyiségét. Először 2017-ben derült fény egy másik kozmikus arany "keltetőre", amikor két egykori szupernóva-maradvány, vagyis neutroncsillag ütközése során nagy mennyiségű arany és platina kiáramlását figyelték meg.
John Wheeler (1911–2008) amerikai fizikus volt a keresztapa: ő nevezte el fekete lyuknak ezt a valamit, amelynek a belső szerkezetéről semmit nem lehetett tudni, mivel közvetlen információkkal nem szolgált, viszont sorra elnyelte azt az anyagot, amely a nagy gravitációnak köszönhetően a közelébe került. Az első, gyaníthatóan fekete lyuk szerű égitest, amelyről ezt Tom Bolton amerikai csillagász feltételezte a Cygnus X-1 kettőscsillag volt. A látható csillag egy láthatatlan égitest körül kering, amelynek több mint 14-szer nagyobb a tömege, mint a Napé. A fekete lyukakkal kapcsolatos elképzelések és elméletek egész sora fogalmazódott meg az elmúlt évtizedekben. Ma már egyértelműnek tűnik, hogy a legtöbb galaxis középpontjában egy nagy tömegű fekete lyuk található, amely összetartja a csillagrendszert. Természetesen egy-egy galaxisban és talán a galaxisokon kívül is nagyon sok fekete lyuk lehet, ezek mérete és tömege változó, ráadásul vannak olyan fekete lyukak, amelyek forognak a "tengelyük" körül, mások ellenben "mozdulatlanok".
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint meglepően nagy eséllyel a Nap lehet a földi víz forrása. A Glasgow-i Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a főként hidrogénionokból álló napszél hozta létre a vizet a kisbolygók felszínén lévő porszemcséken. A víz ezután a Földbe csapódó kisbolygók által jutott bolygónkra még a Naprendszer fiatalkorában. A Föld a Naprendszer többi kőzetbolygójához képest vízben gazdag, hiszen felszínének több mint 70 százalékát óceánok borítják, és a kutatókat rég foglalkoztatja, hogy pontosan honnan származhat ez a mennyiség, mondta el Phil Bland (SSTC, Curtin University), a kutatás résztvevője. "Az egyik elmélet szerint a Föld kialakulásának utolsó fázisában C típusú aszteroidák szállították a vizet a Földre, de ezen aszteroidák izotópos vizsgálata kimutatta, hogy nagyobb részben nem egyeznek a földi vízzel, ami azt jelenti, hogy legalább egy másik forrásnak is kellett lennie. " Illusztráció a Napról, a napszélről és az Itokawa kisbolygóról.