A Duna jellegzetessége az ún. teraszokra tagolódás. Egyes teraszok a különböző időkben a Duna árterét jelentették, amelyek keresztmetszetei fiatalsági sorban egyre kisebb, nagyjából koncentrikus félkör alakba rendeződnek.
Hossza 3483 km A Rajna–Majna–Duna-csatorna vagy hivatalos nevén Majna–Duna-csatorna közel 171 kilométer hosszú vízi út Bajorországban, nemzetközi jelentőségű belvízi út. Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Rajna–Majna–Duna-csatorna · Többet látni » Riedenburg Riedenburg település Németországban, azon belül Bajorországban. Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Riedenburg · Többet látni » Rotterdam Rotterdam Hollandia második legnagyobb városa. Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Rotterdam · Többet látni » Sulina Nincs leírás. Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Sulina · Többet látni » Szeptember 15. Duna Rajna Majna Csatorna Térkép. Névnapok: Enikő, Melitta, Ajád, Bebóra, Bogát, Bogáta, Borisz, Borocs, Debóra, Dolóresz, Doloróza, Enőke, Hetény, Katalin, Katarina, Katerina, Kató, Lola, Lolita, Lolli, Loránd, Lóránt, Mária, Melissza, Melizand, Meluzina, Orlandó, Paméla, Töhötöm. Új!! : Rajna–Majna–Duna-csatorna és Szeptember 15. · Többet látni » Szeptember 25. Névnapok: Eufrozina, Kende, Cézár, Kleofás, Kleon, Klió, Kund, Miklós, Mikolt, Nikol, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Rika, Rikarda, Solymár, Sólyom.
Nehézségek [ szerkesztés] Az EU kiemelt helyen kezeli a vízi úthoz kapcsolódó Duna-szakasz hajózhatóságát, de Magyarország nem tesz semmit, hogy a Duna legalább évi 300 napon át hajózható legyen (máshol nagyrészt évi 365 nap a hajózható napok száma). A magyar szakasz sokszor hajózhatatlan. Volt olyan magyar politikai javaslat, mely szerint a magyar részek miatt új szabványt kellene a nyugati vállalatoknak tervezni, de ez gazdaságilag értelmetlen volt. A hadseregek szállítási problémái nem csupán a harcoló alakulatok szállításával voltak összefüggésben, hanem az utánpótlás szállításával is állandóan küzdeniük kellett. A Duna pedig fontos hadi út volt, elég csak Búvár Kundra, a Nándorfehérvárnál vagy a Mohácsnál vívott csatákra gondolni. Ha lett volna összeköttetés a kontinensen át, akkor minden irányból könnyebb lett volna a terjeszkedés, de jobb lett volna a kereskedelem is. 1836-ban kezdték építeni a Lajos-csatornát ( I. Rajna majna duna csatorna auto. Lajos bajor királyról kapta a nevét), amelyet 1846-ban adtak át.
Mikor és ki fedezte fel Amerikát? A kérdés nem könnyű. Az első emberek megnyitották, hogy Ázsia, a Bering isthmus, 30 ezer évvel ezelőtt jöttek. Aztán a föníciaiak és a kínaiak - az ie 500-as években. Normannok - a 10. század végén. Ekkor jöttek el a Vikings Bjarni Heryufson és Leif Eriksson Amerikába, és Hellulandnak hívták ("kőföldek"). Vannak történelmi adatok, amelyek azt mondják, hogya 15. század első felében a partvidéken Bristol és Biscay-halászok voltak. Lehetséges-e az "Amerika felfedezése"? És konkrétan, hogy megválaszolják a kérdést - mikor nyitották meg Amerikát? Ki fedezte fel amerikát. Alig. Végtére is egyikük sem tudta, hol hajózhat, és milyen föld a lába alatt, egy szigeten vagy egy kontinensen. Amerika felfedezésének lovagjai feltétel nélkül Kolumbuszhoz tartoznak, bár három expedíció után biztos volt benne, hogy az óceánon átkelve Indiába kerül. Amikor Columbus Amerikát fedezte fel? A Columbus felfedezésének időpontja 1492évben. Ez volt az első expedíciója, amely augusztus 3-án kezdődött. További információ itt található - "Ki fedezte fel Amerikát?
Abban az időben véletlenül 2 millió és 112 millió közötti ember lakta. A népesség becsléseit még vitatják olyan tudósok, mint Henry Dobyns és Douglas Ubelaker. Az azonban biztos, hogy Columbus - és "felfedezésének" minden mesés mondása - nem először tette be a lábát Amerika talajára. Az afrikaiak voltak először? Bizonyos bizonyítékok vannak az afrikai kapcsolatfelvételre a Kolumbus előtti civilizációkban. Mexikóban a keleti parton lévő kőből készült bazaltportrék feltűnően hasonlítanak az afrikai népekre. Ki fedezte fel amerika serikat. A nyolcadik századi arab források részletezik az afrikaiak és az amerikaiak kapcsolatát is. Ezenkívül portugál források a nyugat-afrikai migrációról beszélnek 1311 és 1460 között. Ezek a források arról árulkodnak, hogy az afrikaiak (és valószínűleg az arabok, akik Afrika északnyugati részeit is lakják) hajóba, Panamába és esetleg Brazíliába hajóztak. Kolumbusz első kapcsolatfelvétele után találkozott az aravakokkal, akik azt mondták neki, hogy szerezzen guanin lándzsapontokat délről és keletről érkező fekete kereskedőktől.
Ez nem véletlen, hiszen a kereskedelmi útvonalak révén Észak-Európába látogató tengerészek az áru mellett történeteket is szállítottak vissza a Földközi-tenger kikötőibe, ahol misztikumuk és rejtelmességük révén futótűzként terjedtek, így juthattak el aztán Kolumbusz fülébe, miközben a tengert fürkészve a genovai mólón sétálgatott (persze csak képletesen szólva). De miért pont most derült ez ki? A magánkézben forgó mű először egy 1996-os aukción keltett érdeklődést és el is kelt. Félrevezetik a világot: nem Kolumbusz fedezte fel Amerikát? - Captains. Bár korábban már tervezték, végül sosem jelentették meg, mígnem annak tartalma 2013-ban elérhetővé vált. Persze időbe telt – egészen mostanáig – amíg a legizgalmasabb passzusai, pontosabban a belőlük származó következtetések alapos vizsgálatok keretében napvilágot láthattak. Kolumbusz Kristóf XVI. századi portréja (Forrás: Wikipedia) A Kolumbuszt megelőző hajósok előtt Holland tudósok a Nature tudományos folyóiratban megjelent cikkükkel még erre is rátettek egy lapáttal, ugyanis eredményeik alapján valószínűnek tűnik, hogy – több korábbi feltételezést és kutatást is alátámasztva – a vikingek még ennél is pár száz évvel korábban (XI.