Önöknek melyik picike térplasztika tetszik a legjobban a Széll Kálmán téren?
A Széll Kálmán téren. Felavatták Széll Kálmán korábbi magyar miniszterelnök és pénzügyminiszter szobrát a róla elnevezett téren. A politikust ábrázoló egész alakos bronzszobrot Tóth Dávid szobrászművész készítette. A szobor avatásán beszédet mondott Tarlós István főpolgármester, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig koszorút helyezett el. Tarlós István beszédet mondott Varga Mihály koszorúzott (fotók és szöveg: MTI)
Ezek tehát Kolodko Mihály alkotásai Budapesten. Ám a Széll Kálmán tér többi miniszobrát nem ő készítette! A gördeszka, a sok csiga, madár, a pénztárca és az esernyő Plank Antal szobrászművész alkotásai. Ezeket a miniszobrokat azért helyezték el a Kalef felújításakor, hogy például ne lehessen végigcsúszni gördeszkával a padokon vagy a virágtartókon. Annak idején Széll Kálmán tér fenntartója kérte, hogy speciális elemekkel nehezítsék meg vagy tegyék lehetetlenné a deszkázást. Az apró térplasztikák ötlete pedig Szakács Barnabás tájépítésztől származik. Ő a Magyar Narancs című apnak pár éve elárulta, hogy az apró bronz installációkkal olyan megoldást szerettek volna, "ami ránézésre nem tiltást, távol tartást sugall, hanem sokkal udvariasabban kosarazza ki a gördeszkásokat a térről. Ezért is lettek megemelve és lejtőssé téve a támfalak, a fákat és az utcabútorokat is úgy pozicionáltuk, hogy lehetőleg akadályozzák a nekifutást. A peremhez lecsüngő növényeket terveztünk, a fennmaradó helyeken pedig igyekeztük kedves tárgyakkal megértetni, hogy ez a tér nem gördeszkázásra való. "
De ha csak arra gondolok, hogy a szállítási idő is megnövekedhet, mivel Ukrajnán keresztül a továbbiakban nem tud szállítani az orosz fél, hogy amíg ez a háború tart, számolnunk kell nehézségekkel. – Pótolhatóak esetleg ezek az alkatrészek alternatív forrásból? – Szerencsére sok olyan alkatrész van, amelyeket eredetileg sem az oroszok gyártottak. Elég sok ilyen elem van. Japán, német, spanyol egységek vannak, például. Azt gondolom, hogy nem várható nagyobb probléma. Ahol gond lehet, azok a kifejezetten ennek a járműnek tervezett és gyártott alkatrészek, ezeket Oroszországban készítik. De itt is lehetséges utángyártott alkatrészeket keresni vagy gyártatni. Ez viszont nem egyszerű. A gyártáshoz szükséges tervek megszerzése, a speciális szerszámok elkészítése, ha még önmagában nem lenne nagy feladat, mivel tömegközlekedési eszközről van szó, a biztonsági ellenőrzések, az így gyártott alkatrészek engedélyeztetése nagy kihívás. – Akkor mégsem akkora a baj. De mégis, mennyi üzemképes kocsi alatt kerül veszélybe az üzemeltetés?
Nem mindegy a kerékcsavar meghúzási nyomatéka A kerékcsavar meghúzási nyomaték egy előírt határérték, amellyel rögzíteni kell a csavarokat. Ennél nagyobb erővel nem célszerű meghúzni a kerékagy csavarokat, mert megszakadhat rajtuk a menet. A meghatározottnál kisebb erővel pedig azért nem érdemes rögzíteni a kerékcsavarokat, mert akkor meglazulhatnak, ami előbb-utóbb balesethez vezet. A kerékcsavar sérülését épp a nem megfelelő meghúzási nyomaték szokta okozni. Túl kicsi nyomaték esetén könnyen deformálódhatnak, tönkre mehetnek a rögzítések, megsérülhet a fészkük. Ellenkező esetben, túl nagy nyomaték esetén pedig hamar megsérülhet az alkatrész menetes csatlakozása, eltörhetnek a csapok vagy a csavarok. Bármelyik is forduljon elő, nagyon kell vigyázni, hiszen bármikor leválhat a kerék a kocsiról vezetés közben! Kerékcsavar Meghúzási Nyomaték Táblázat. Szerencsére a rögzítőcsavarok állapotát mi magunk is egyszerűen ellenőrizhetjük házilag. Nem kell mást tenni hozzá, mint kicsavarni őket, szemrevételezéssel megvizsgálni az állapotukat.
Elnézést, hogy ApaE helyett válaszolok. Sajnos őt már régen nem láttam itt a fórumon, de az oldal, amire hivatkozik - Tuning-Tipps - Anzugsdrehmomente für metrisches Gewinde / Feingewinde - az a kereskedelemben kapható általános kötőelemekre vonatkozik. Ide tartozik a kötőelemek 90%-a. Tehát az ETZ-hez is jó. Külön kihangsúlyozza, hogy a járműiparban használatos tőcsavarokhoz - a hengerfejé pl. ilyen - ezek az értékek nem érvényesek. Arra a gyártó adatait kell figyelembe venni. Egyébként meg személyes élményem volt, amikor a műhelykörülmények között a motorszerelő mesterem meglátta a kezemben a nyomatékkulcsot és a hasonló érdeklődésemet. Néhány keresetlen szóval elmagyarázta, hogy a motorkerékpároknál felejtsem el az iskolai tudományt. Helyette reggelizzek rendesen (kolbász, szalonna) hogy legyen erő, és érzéssel húzzam meg a csavarokat. Megszakítás előtt 1/2 fordulattal mindenképpen álljak meg. Neked sem lesz másra szükséged. A nyomatékkulcs drága, nem férsz vele hozzá mindenhez és felesleges is.
Mikor ugyanis meghúzod a csavart, a kúp szépen végigcsiszolja a fészek fémfelületét, így egy téli szezon alatt igen makacsul össze tud gyógyulni a csavar a felnivel, te meg csodálkozol, miért nem jön le. Viszont egy vékony zsír- vagy olajréteg még nem teszi tönkre a biztos illeszkedést, ellenben meggátolja, hogy összerozsdáljanak az alkatrészek. A másik: örvendetes, hogy nyomatékkulccsal húzod meg a csavart, nem csak úgy "izomból" tekergeted, de a kerék leszereléséhez majd keresztkulcsot vagy légkulcsot használj. Abban ugyanis biztos lehetsz, hogy leszereléskor nem 70 Nm-rel kell majd tekerni a csavart, hanem nagyobb nyomatékkal, a nyomatékkulcs meg finom szerszám, nem arra való, hogy a tél során egymással szoros kapcsolatba került csavart és menetet elválassza egymástól. Biztosan meg lehet vele oldani, de lehet, hogy onnantól kezdve a nyomatékmérő érdekes dolgokat fog mutatni.