Igaz történet alapján.
A TV műsor betöltése folyamatban! Naptár H márc. 28 K márc. 29 SZE márc. 30 CS márc. 31 P ápr. 1 SZO ápr. 2 V ápr. 3 H ápr. 4 K ápr. 5 SZE ápr. 6 CS ápr. 7 P ápr. 8 SZO ápr. 9 V ápr.
Aphrodité öröksége (The Aphrodite Inheritance) Műfaj dráma Alkotó Michael J. Bird Rendező Terence Williams Viktors Ritelis Főszereplő Peter McEnery Alexandra Bastedo Stefan Gryff Paul Maxwell Brian Blessed Főcímzene George Kotsonis Ország Egyesült Királyság Nyelv angol Epizódok 8 Gyártás Producer Andrew Osborn Forgatási helyszín Ciprus Sugárzás Eredeti adó BBC Eredeti sugárzás 1979. január 3. – 1979. február 21. Kronológia Előző Ki fizeti a révészt? Aphrodite örökség 1 res publica. Következő The Dark Side of the Sun További információk IMDb Az Aphrodité öröksége (The Aphrodite Inheritance) a BBC 1979-ben készült nyolc részes televíziós sorozata. Tartalomjegyzék 1 Történet 2 Szereplők 3 Epizódok 4 Fordítás 5 Források Történet [ szerkesztés] A sorozat főszereplője a brit mérnök, Barry Collier, aki Ciprusra látogat, hogy kivizsgálja a testvére, David halálának körülményeit. Ezt követően furcsa összeesküvésekbe és különböző természetfölötti és mitológiai motívumokkal átszőtt események középpontjába kerül. Az istenek is beleavatkoznak a nyomozásba.
1566 szeptember 5-én Szigetvár ostroma már a végéhez közeledett. Az egyre pusztítóbb harcban mind a törökök, mind a Zrínyi Miklós által vezetett védők hatalmas veszteségeket szenvedtek. Szeptember 6-án Szigetvár falai alatt halt meg Nagy Szulejmán szultán, szeptember 7-én pedig Zrínyi és vitézei áldozták fel életüket, amikor a lángokban álló és már védhetetlen várból kirontottak a támadókra, s közelharcban csaptak össze a törökkel. Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása, 1880 körül, olaj, vászon; 60 x109, 5, Magyar Nemzeti Galéria Az eseményt a magyar festészet számos remekműve örökítette meg Peter Kraffttól, Székely Bertalanig, Hollósy Simontól, Csontváryig. A Zrínyi kirohanása-téma festészeti prototípusát Peter Krafft fogalmazta meg 1825-ös nagyméretű kompozícióján. Zrínyi miklós szigetvári veszedelem. Krafft művének jelentőségét többek között az adja, hogy ez volt az első olyan mű – a Ferenc császár koronázását ábrázoló 1823-as képpel együtt –, ami már eleve a Nemzeti Múzeum számára készült, s ami már 1826-tól kezdve látható is volt a nagyközönség számára.
Négyszázötven éve, 1566. szeptember 8-án esett el a török által ostromolt Szigetvár, s halt hősi halált a rommá lőtt várból kirohanó védők élén gróf Zrínyi Miklós. A horvát-magyar Zrínyiek családfája az Árpád-korig vezethető vissza, a nagyhatalmú dalmáciai Subic grófokig. Nagy Lajos királytól kapták a dalmáciai Zrinj várát, a család ezen ága ettől kezdve nevezte magát Zrínyinek. (A horvát történelemben Zrinski néven szerepelnek; a költő és hadvezér Zrínyi Miklós öccse, a Bécsújhelyen kivégzett Zrínyi Péter Petar Zrinski néven a horvát irodalom klasszikusa. Szigetvár – Magyar Nemzeti Galéria. ) Zrínyi Miklós 1508 körül született, apja a mohácsi csata után Habsburg I. Ferdinánd híve lett. 1529-ben kitüntette magát a török által ostromolt Bécs védelmében, 1542-ben 400 horvát harcosának beavatkozásával mentette meg Pest alatt a súlyos vereségtől a császári sereget. Szolgálataiért – a Zrínyiek közül elsőként – horvát bán lett, még abban az évben Somlyó mellett fényes győzelmet aratott a török felett. 1543-ban vette feleségül Frangepán Katalint, aki hatalmas birtokot hozott a házasságba.
Az öreg és nagybeteg I. Szulejmán sem élte túl a hős várkapitányt: a közeli Zsibóton (ma Turbék) felállított sátrában hunyt el. A két hadvezér portrészobra ma egymás mellett látható a szigetvári Magyar–Török Barátság parkban, amelyet 1994-ben avattak fel. A városban 2021-ben Yunus Emre török költőről teret neveztek el; a várba telepített száz rózsabokor felét az önkormányzat, a másik felét a török állam adta. Ezen a történelmi helyen működik a szigetvári művésztelep. Az alkotómunka helyszínei a Vármúzeum épülete, a dzsámi, a várudvar és a Sóház Galéria, a művésztelep záró kiállítását is ez utóbbiban szokták megrendezni. A következő, augusztusi alkotótáborra ismét várják majd a hazai és külföldi művészeket. Fotók: Markovics Z. Kristóf Kapcsolódó cikkek Ezerarcú Törökország – képriport galéria március 30. Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566. Európai, mégis egzotikus. Ami nem véletlen, hiszen területének 97 százaléka Ázsiához tartozik. A történelmi múlt nyomai és a modernizációs törekvések félreérthetetlen jelei egyaránt felbukkannak úton-útfélen: az ezeréves dzsámik, mecsetek mellett csupa üveg toronyépületek, a guggolós vécés helyek mellett exkluzív luxuséttermek.