Ez a jóslat komoly félelmeket okozott a hazát és a nemzetet féltő költőinknek: a nemzethalál víziója rendre felbukkan nemcsak Kölcsey, de Berzsenyi és mások műveiben is. A Zrínyi második éneke Kölcsey halála évéből való, 1838-ból; utolsó nagy költeményéről van tehát szó. Talán ez a legpesszimistább műve a költőnek. Zrínyi Dala És Zrínyi Második Éneke Összehasonlító Elemzés: Kölcsey Ferenc: Zrínyi Dala (Elemzés) - Youtube. A cím utal az előző Zrínyi-versre, a Zrínyi dalá ra, s ahogy ott, itt is egy lírai dialógusról van szó: itt is Zrínyi folytat párbeszédet, de már nem a Vándorral, hanem a könyörtelen Sorssal: Zrínyi második éneke Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd! Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, És marja, rágja kebelét. A méreg ég, és ömlik mély sebére, S ő védtelen küzd egyedűl, Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére, Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl! Áldást adék, sok magzatot honodnak, Mellén kiket táplál vala; S másokra vársz, hogy érte vívni fognak? Önnépe nem lesz védfala? Szív, lélek el van vesztegetve rátok; Szent harcra nyitva várt az út, S ti védfalat körűle nem vonátok; Ő gyáva fajt szült, s érte sírba jut.
Aztán ellenfelei vállalhatatlan helyzetbe hozták: Szatmár megye közgyűlése arra utasította követeit, így Kölcseyt is, hogy a jobbágyfelszabadítás ellen szavazzanak. A költő nem volt hajlandó a meggyőződése ellenében szavazni, inkább lemondott és hazament. Így tett rajta kívül Eötvös Mihály is. A reformokat akaró, hazaféltő, igaz embereket az udvar és a Habsburg-pártiak el akarták némítani. Nemcsak Kölcseyt, de Kossuth Lajost, sőt, még az 1838-as pesti árvíz életmentő hősét, a reformmozgalom vezérét, báró Wesselényi Miklóst is (utóbbi kettőt perbe is fogták a bécsi kormányzat bírálatáért, amit felségsértésnek tekintettek, és Wesselényit Kölcsey képviselte ügyvédként). Ezek az események okozták a költő elkeseredését, ami a Zrínyi második éneké ben olyan megrendítő erővel kap hangot. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Az időbeli távlat és a térbeli végtelenség áll szemben a jelen beszűkült, múlttalan, és ezért jövőtlen világával. Ezt a szembenállást végsőkig fokozzák a belső, lelki szint ellentétei: a múlt alakjai hősök, bátrak, önfeláldozók, a jelenkor embere gyáva, fásult, s még az emlékeket is feledi. Lakonikus: szűkszavú, tömör.
A helyi tradíciók és a nemzeti színház minőség megjelenítése kiemelt belsőépítészeti szándék a belső terek rekonstrukciós áttervezésben. A nézőtér befogadóképessége is változik, hogy minél több színházkedvelő látogathassa az előadásokat. A felújításkor a színpad belátását gátló oszlopokat eltávolítják, a földszinti páholyokat pedig megszüntetik. A beruházás végén a színpadra teljes rálátást biztosító 609 állandó és 66 ideiglenes férőhely lesz. Új színészbüfé kap helyet az épületben, és megújul a nézőtéri lounge. A színház épületében lévő gépészeti és elektromos rendszert teljesen felújítják. Debreceni Luca | Budaörsi Latinovits Színház. Modern színpad- és világítástechnika és korszerű hangtechnika fogja a színházi élményt gazdagítani. A Csokonai Színház teljes felújítása a tervek szerint 2023 első félévében készül el. A nettó 9 milliárd 702 millió forintos beruházáshoz az állam két ütemben, a Modern Városok Program és a Debrecen 2030 program részeként biztosított forrást. Amikor a Csokonai Színház felújítása és a Csokonai Fórum is elkészül, esténként akár 1200 színházlátogató is helyet foglalhat színházi terekben.
Ez azt jelenti, ha mindkét színház elkészül, esténként akár 1200 színházlátogató is helyet foglalhat színházi terekben. Olyan kultúrpolitikát szeretnének folytatni, ami a régióból Debrecenbe vonzza a színházszerető embereket. A polgármester hangsúlyozta, bár a Csokonai Fórum név mellett döntöttek az új színház esetében, a Latinovits nevet sem szeretnék elengedni. Két nagy színházi egysége lesz a Csokonai Fórumnak: a kamaraszínház, amely Latinovits Zoltán nevét venné fel, míg a stúdiószínház Kóti Árpád nevét viseli majd. Szervezeti átalakítás is vonatkozik a Csokonai Színházra. A jövőben a Nagyerdei Szabadtéri Színpad a teátrumhoz kerül, integrált része lesz a színház működésének. – Már idén nyáron is a Csokonai Színház szakmai irányításával működik a Szabadtéri Színpad. Ez viszont nem azt jelenti, hogy itt ezentúl csak a Csokonai Színház darabjait lehet látni, ugyanazt a trendet tartanánk meg, amit eddig, főleg nyáron – magyarázta a polgármester. Kiadói tevékenység is bekerül a Csokonai Színház repertoárjába, az intézmény működteti majd a Csokonai Kiadót.
A zenekari árokba három különálló süllyedő berendezést építenek be, mely lehetővé teszi az előszínpad, vagy a zenekari árok kialakítását, illetve a díszletek szállítását is a színpadszint (+16, 90m), az alsószínpad és a nézőtér alatti raktár szintje (+12, 25m) között. A 150 fő befogadására alkalmas stúdiószínházban az elkészült karzatrendszerre már telepítésre kerültek a gépi díszlethúzók, az akusztikai burkolatok, továbbá a szigetelések. Kialakították emellett a galéria szinti videó-, hang- és fénytechnikai helyiségeket, a munka ezt követően a színpad padló és az akusztikai előtétfal készítésével folytatódik. Az épület leglátványosabb tere a belépéskor a vendégek elé táruló nagy belmagasságú, "festett mennyország"-ra asszociáló központi helyisége, a foyer, mely egyben építészeti szempontból is a legnagyobb kihívást jelentő terület a kivitelezőknek. A cél egy fényesen tükröződő, a "végtelen tér" illúzióját keltő tér létrehozása, ahol egyfajta "vizuális súlytalanság" állapotába kerülnek a látogatók, mert a "fenn és lenn" bármikor helyet cserélhet.. Az új színház kapui tervek szerint 2022 tavaszán nyílnak meg, amikor is a debreceni Csokonai Színház Ráckevei Anna rendezésében viszi színpadra Szabó Magda Für Elise című regényét.