Az önkéntes nyugdíjpénztárak -7-26 százalék közti hozamot értek el 2021-ben, az átlagos nettó hozam 2, 63 százalék volt. A magas infláció mellett ez negatív reálhozamot jelent, míg 10 és 15 éves távon a szektor infláció feletti hozama továbbra is 2-4 százalékos sávban alakul. A tavalyi hozamokra 2020-hoz hasonlóan hatással volt a koronavírus, illetve az év második felének makrogazdasági folyamatai, különösen a világviszonylatban erős inflációs nyomás, írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette honlapján a nyugdíjpénztárak 2021. évi hozamaira, s a 10 és a 15 éves hozamrátáira vonatkozó adatokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak eszerint 2, 63 százalék - záró vagyonnal súlyozott - átlagos nettó hozamot értek el tavaly, ami csökkenést jelent az előző évi adathoz képest. Az inflációs hatást (7, 4 százalék) figyelembe véve ez -4, 44 százalékos reálhozamnak felel meg. A kép mégsem egysíkúan kedvezőtlen, mivel voltak kifejezetten magas hozamú portfóliók is, de a két szélsőérték között nagy a különbség.
Gondoskodj időben nyugdíjas éveidről és használd ki az éves 150 ezer Ft-os adójóváírást! Hasonlítsd össze a pénztárak kínálatát és kérd szakértőnk díjmentes segítségét a jó döntésben! Alacsonyabb költségek Rugalmasabb szerződések Magasabb várható havi nyugdíjkiegészítés Nyugdíjpénztárak összehasonlítása Gyakran ismételt kérdések Kinek és miért éri meg elindítani egy önkéntes nyugdíjpénztárt? Gyakran hallani, hogy a "felosztó-kirovó" nyugdíjrendszer nem fenntartható, mivel az elöregedő társadalmakban egyre kevesebb fiatalnak kell majd eltartania egyre több idős embert. A mai aktívaknak éppen ezért nem szabad kizárólag az állami nyugdíjra hagyatkozniuk, mivel várhatóan csak nagyon alacsony összegekre számíthatnak. Erre a problémára jelenleg az egyetlen megoldás az, ha a mostani dolgozók még időben megalapozzák saját időskori megélhetésüket, és felhalmoznak egy privát nyugdíjcélú megtakarítást. A saját vagyon később stabil jövedelemforrást tud majd biztosítani számukra, így nem lesznek kiszolgáltatva az állami nyugdíjrendszernek.
Többször írtunk már arról, hogy a negyedéves szinten jobb magán-nyugdíjpénztári hozamokat vélhetően a magasabb részvényarány magyarázza, de ugyancsak ennek tudható be, hogy piaci lejtmenet idején a magánkasszák nagyobb bukókat is el tudnak szenvedni. A tavalyi negyedik negyedévben az önkéntes pénztárak portfóliója nagyjából változatlan maradt, a magánnyugdíjpénztárak portfóliójában azonban csökkent a készpénz és bankszámla, valamint a részvények aránya és nőtt a kötvénybefektetések súlya. Meglódult a taglétszám az önkéntes kasszáknál, de a trend továbbra sem fényes A friss számok szerint a tavalyi negyedik negyedévben jelentősen nőtt az önkéntes pénztárak taglétszáma: december végén 1, 105 millió tagot számlált a szektor, ami azonban 438 fővel így is kevesebb, mit 2020 végén. Az viszont mindenképp kiemelendő, hogy a szektor a vizsgált negyedévben közel 17 ezer új belépővel gazdagodott, ilyen mértékű bővülést már régen láttunk az önkéntes kasszáknál. Mindeközben pozitív hír, hogy a tagok által fizetett tagdíj és a munkáltatói hozzájárulások is nőttek az előző negyedévhez, de még az egy évvel korábbi időszakhoz képest is, ami azt mutatja, hogy a tagsággal bírók igyekeznek magasabb befizetésekkel növelni nyugdíjmegtakarításaikat.
Majdnem két évszázad telt el azóta, hogy a norvég író és a 19. század egyik legnagyobb alakja a dráma területén a világra jött. Henrik Ibsen neve ismerősen csenghet, hiszen darabjaival napjainkban is kifejezetten gyakran találkozhatunk a színházak kínálatában. Ibsen vadkacsa tartalom. Henrik Johan Ibsen 1828 március 20-án született, és közel 80 évig élt. A világirodalmi kánonban elfoglalt helye szerint a valaha volt legzseniálisabb drámaírók egyike, azonban hazájában inkább lírikusként ismerik és kedvelik az emberek. Költői munkássága hozzánk talán nem is ért volna el, ha az 1848-as magyar szabadságharcra reflektálva nem ír meg egy elégiát Til Ungarn, azaz Magyarországhoz címmel, a lírához való fogékonysága pedig néhány drámájában is kitűnik. Ibsen lázadó szellemű volt, kiállt az akkoriban Európa-szerte zajló szabadságharcok mellett. Magyarországhoz (Sulyok Vince fordítása) Magyarországról nem dörög felénk a harci lárma már! A csatatérről sóhajok és haldoklók jajszava száll, hozza az éji csöndön át a hírt, a búskomort, a gyért, hogy nincsen többé a magyar, utolsó harca végetért.
Ha elhallgatjuk őket, akkor akár egy daganat, elkezdenek nőni bennünk, és megbetegszünk vagy megbetegítünk másokat, ha viszont kimondjuk őket, iszonyatos fájdalmat okozhatunk a sebek felszakításával. Ebben a történetben valahol mindenki egy vergődő vadkacsa, akinek meglőtték a szárnyát. Van, aki tud erről, van, aki még nem, de mindenki hordoz olyan fájdalmat magában, ami miatt nem tud kiszabadulni a ketrecéből – mondja a rendező. Jelenet a Miskolci Nemzeti Színház Vadkacsa című előadásából (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház) Fandl Ferenc színművész szerint a jó színdarab az, amelyben minden alaknak igazi sorsa van. – Ebben az előadásban tizenegy sorsot ismerünk meg, tizenegy ember története találkozik bizonyos pillanatokban. Tizenegy sors metszéspontjai alakulnak jelenetekké: ezeket látjuk viszont a színpadon. A néző pedig úgy érezheti, hogy bármelyik pillanatban bármerre kanyarodhat a történet. Henrik Ibsen: Nóra; A tenger asszonya; A vadkacsa; A népgyűlölő; Solness építőmester; Ha mi holtak felébredünk. Remélem, hogy kíváncsiak lesznek ezekre az emberekre, az ő sorsukra, mert én úgy érzem, hogy itt egy nagyon erős anyag született – ajánlja az előadást a színművész.
Ibsen tökéletesen ábrázolta a kalitkába zárt, érzékeny női lelket, a darabot olvasni és nézni egyaránt élvezetes. Késői korszakában egyre érzékenyebb és lírikus hangvételben írt, ennek köszönhetjük például a gyönyörű Solness é pítő mester t (amit egyébként Bardach Emiliával töltött hegyi nyaralása ihletett) vagy a John Gabriel Borkman t. A századforduló környékén Ibsen úgy gondolta, a dráma műfajában kimerítette minden gondolatát, így az elbeszélő költemények felé fordult. Agyvérzést kapott, aminek következtében lábai lebénultak, azonban utána még pár évig tudott alkotni. A Nóra, a Kísértetek és A vadkacsa atyja 190 éve született - f21.hu - A fiatalság százada. Ibsen életművében abszolút a legfontosabb fogalom az analitikus dráma; az első alkotás ebben a műfajban elég ismert, Szophoklész Oidipusz király című drámája. A drámaidő általában 48 óra, egy helyszínen és egy cselekményszálon játszódik a történet. Az analitikus drámában a konfliktus -amelynek a következményeit látjuk – már korábban megtörtént, de hatása kibontakozik a dráma során. Ibsen Csehovhoz hasonlóan az arisztotelészi drámá ra építkezik, azonban mindkét művész kitalált magának egy utat, amivel tágították a dramaturgiát.
SZÉPIRODALOM / Norvég irodalom kategória termékei tartalom: "Ibsen is ízig-vérig színházi ember, mint Shakespeare vagy Moliére; fogékony fiatalságát színháznál tölti, ő is színpadban gondolkozik. Polgári darabjaiban átveszi a francia realista dráma technikáját; nincs drámaíró, aki nála tömörebb, feszültebb párbeszédet tudna írni. De új mondanivalója megköveteli, hogy a drámai technikát bizonyos új fogásokkal bővítse. Ilyen Ibsen "analitikus módszere". Drámáinak döntő eseménye legtöbbször már az első felvonás előtt megtörtént, mi csak a kibontakozást látjuk magunk előtt, mint az Oidipus királyban; e drámákat jéghegyekhez lehetne hasonlítani, amelyeknek nagy része a tenger alatt van. A párbeszéd feszítő erejét a már megtörtént dolgok lassú és veszedelmes nyilvánosságra kerülése adja meg. A másik újítás a "kétsíkú párbeszéd". Hogy szubtilis mondanivalóit a színpadon kifejezhesse, rá kellett nevelnie a színészt és a közönséget, hogy egy színpadi mondat egyszerre kétféle dolgot jelenthet: azt, amit szó szerint jelent és valami egészen mást is.