A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak 79 nyilvántartásba vett jelöltje van, 8 nyilvántartásba vételét elutasították a választási bizottságok, egy jelölt pedig lemondott. Ugyancsak 79 nyilvántartásba vett jelöltje van a Normális Élet Pártjának, amelynek 25 jelöltjét elutasították, de egy jelöltet újra bejelentettek és akkor már nyilvántartásba vette a választási bizottság, a pártnak van öt kiesett jelöltje is. Végleges: 664 egyéni jelölt indulhat a választáson - Infostart.hu. Az ISZOMM - Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom és a Magyar Munkáspárt közösen indította jelöltjeit, a választási bizottságok 49-et vettek nyilvántartásba, 17-et pedig elutasítottak. Az IMA - A Mi Pártunk 4 nyilvántartásba vett és 16 elutasított jelölttel rendelkezik. A Valódi Demokrata Pártnak 2 nyilvántartásba vett jelöltje van, a Magyar Liberális Párt - Liberálisok, a Magyar Szegények és Dolgozók Demokratikus Szervezete, a Polgári Válasz Mozgalom, valamint a Zöldek Pártja 1-1 választókerületben tudott jelöltet indítani. Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Valamennyi, a jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogorvoslat lezárult, az április 3-ai parlamenti választáson 664 egyéni jelölt indulhat - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból. Az országgyűlési képviselők választásán csak azok a jelöltek indulhatnak, akik összegyűjtöttek a választókerületükben élőktől ötszáz érvényes ajánlást. A jelöltek február 25-én 16 óráig gyűjthették az ajánlásokat, a választási bizottságoknak pedig négy napjuk volt arra, hogy az ajánlások ellenőrzése után döntsenek a jelöltek nyilvántartásba vételéről. A választási bizottságok határozatai ellen jogorvoslattal lehetett élni. Az NVI tájékoztató oldala szerint a jogorvoslati eljárások minden esetben lezárultak, a 106 egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek száma 664. Végleges választási eredmények 2018. Közülük 34 indul függetlenként, nagyobb részük azonban jelölőszervezet színeiben; a választásra húsz jelölőszervezetnek sikerült egyéni jelöltet állítania. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok a jelöltek által leadott ajánlások ellenőrzés után 106 esetben tagadták meg a nyilvántartásba vételt, hét jelöltet pedig nyilvántartásba vettek, de a jelölt időközben kiesett.
A pártlistákra leadott szavazatok száma a következő: 1. FIDESZ-KDNP (49, 27 százalék, 2 824 206 szavazat) 2. JOBBIK (19, 06 százalék, 1 092 669 szavazat) 3. MSZP-PÁRBESZÉD (11, 91 százalék, 682 602 szavazat) 4. LMP (7, 06 százalék, 404 425 szavazat) 5. DK (5, 37 százalék, 308 068 szavazat) 6. MOMENTUM (3, 06 százalék, 175 225 szavazat) 7. MKKP (1, 73 százalék, 99 410 szavazat) 8. EGYÜTT (0, 66 százalék, 37 561 szavazat) 9. MUNKÁSPÁRT (0, 27 százalék, 15 640 szavazat) 10. CSP (0, 19 százalék, 10 640 szavazat) 11. MIÉP (0, 15 százalék, 8713 szavazat) 12. SEM (0, 13 százalék, 7309 szavazat) 13. TENNI AKARÁS MOZGALOM (0, 09 százalék, 5312 szavazat) 14. MCP (0, 07 százalék, 4110 szavazat) 15. Végleges választási eredmények 2013 relatif. KÖZÖS NEVEZŐ (0, 07 százalék, 3894 szavazat) 16. SZEM PÁRT (0, 05 százalék, 3139 szavazat) 17. KÖSSZ (0, 05 százalék, 2721 szavazat) 18. IRÁNYTŰ (0, 03 százalék, 2001 szavazat) 19. REND PÁRT (0, 03 százalék, 1708 szavazat) 20. ÖSSZEFOGÁS PÁRT (0, 02 százalék, 1407 szavazat) 21. MEDETE PÁRT (0, 02 százalék, 1292 szavazat) 22.
Miután a különböző kultúrákra jellemző különféle elemek összekapcsolódása eredményeként a tőkés társadalmaknak megfelelő kulturális modellek bővültek. A tömegtájékoztatásnak köszönhetően az országok gazdasági, technológiai és kulturális szempontból egyre inkább összekapcsolódnak; egyre jobban hasonlítanak egymásra. Ily módon az a szakadék, amely megkülönbözteti az egyes társadalmakban rejlő sokszínű kultúrákat, egyre szűkül. A GLOBALIZÁCIÓ JELENTÉSE (MI EZ, FOGALMA ÉS MEGHATÁROZÁSA) - KIFEJEZÉSEK - 2022. A gazdaságilag legerősebb országok kultúrája azonban túlsúlyban van. Ennek következtében a kulturális globalizáció következtében a kulturális sokszínűség csökken. Ugyanakkor és ennek következtében egyes, a globalizált világból kirekesztett társadalmi csoportok egyesülve reagálnak a globalizáció ellen. A helyi kultúrákban rejlő saját értékek felelevenítése céljából, saját maguk átértékelésének céljából. A média hatása a globalizációra A kulturális globalizáció a világ különböző részei közötti kommunikációs folyamat következményeként merül fel, és a ma létező különböző kommunikációs eszközöknek köszönhetően a különböző országok kommunikálhatnak egymással.
Ebben a folyamatban egyre növekszik a kommunikáció a világ különböző országai között, támogatva a világot piaci unió, kulturális unió, társadalmi unió, társadalmi átalakulások révén és politikák. Ebben a folyamatban minden társadalmat és kultúrát valami "globálisként" értenek. Ez a folyamat egy dinamikus változás, amelyet maga a társadalom hajt végre, kulturális módosítások kíséretében és a jogi területen is (törvénymódosítás, rendeletek jóváhagyása... ), amelyek összhangban állnak ezekkel a változásokkal. Mikor kezdődött ez a világméretű folyamat? Mi az a globalizáció. Ismeretes, hogy a globalizáció a nyugati civilizációban (a nyugati országokban) keletkezett, és apránként, valamint a 20. század második felében valamint a 21. század eleje, elterjedt az egész világon. A fogalmat kezdték használni gazdasági jellegű változásokra és alapvetően a helyi és a kis gazdaság integrációja egy globálisabb gazdaságba és nagy léptékű. Ebben a nagyobb léptékű gazdaságban a termelés és a vállalatok más szintre emelésének jellemzői dőlnek el, a multinacionális vállalatok alapvető szerepet játszanak.
Ennek eredményeként a különböző régióknak sikerül összekapcsolódniuk különböző cserehálózatokon keresztül világszerte. Ilyen módon előállítva a különböző társadalmak közötti kapcsolattartást és kapcsolatot, sajátos kulturális jellemzőikkel. Ily módon a kommunikációs média fontos szerepet kezd játszani a kulturális globalizáció fejlődésében. Az audiovizuális média például a teremtés és az átalakulás fontos forrásának kezd lenni, és egyre inkább mindenütt jelen van az emberek mindennapi életében. Így született meg a népi kultúra, amely az egész bolygón elterjedt, és meghatározó kultúrává válik. Ennek alapján a társadalmi csoportok azonosulnak a világszerte jelen lévő összes termékkel, gazdagítva a kollektív képzeletet. Ebben az értelemben a média a globális kultúra homogenizálásának eszköze. Mi a globalizáció? - Ulrich Beck - Régikönyvek webáruház. A kulturális globalizáció napjainkban Jelenleg a világ társadalma elmerül egy új kulturális kontextusban, ahol a globalizáció, mint dinamikus és folyamatos folyamat, a kultúra több aspektusát is befolyásolta.
Ez pedig magában foglalja egy adott népesség életmódját, értékrendjét, meggyőződését, jogait és hagyományait egy adott időszakban. A kultúra révén az alany tudomást szerez önmagáról és az őt körülvevő világról, lehetővé téve az ember számára, hogy kifejezési módot találjon a túllépő művek létrehozására. A kulturális globalizáció tehát a homogenitás irányába mutat. Olyan jelenség, amely tükrözi a kulturális kifejezések normalizálódását az egész világon. Benne implicit módon az egyetemes kultúra értékeinek szocializációja. A globalizáció hatása a kultúrára Mivel a világ különböző részeiről új szokások és új ötletek származnak, ez befolyásolja a régió jellegzetes kultúráját. Ily módon a regionális kultúrák elkezdenek olyan kulturális és fogyasztói gyakorlatokat alkalmazni, amelyek megfelelnek más nemzeteknek és általában kapitalista jellegűek. A társadalom szokásos ikonjának tekintett márkák, média és szimbólumok fogyasztása ezután megjelenik a regionális szokásokban. Ilyen módon kialakuló, globális természetű kultúra.