Az ő kedvükért mellékelem az Ubuntu 16. 04-en fordított x86 Linux binárist: A Domoticz bizonyos eszközöket meg tud közvetlenül is szólítani, de a legtöbbhöz úgynevezett átjárók, "Gateway" eszközök telepítése szükségeltetik. A támogatott eszközök listája itt megtalálható, de bevallom engem első körben csak az MQTT érdekel. Célszerű rögtön a legutolsó Setup->Settings menüpontnál átállítani a nyelvet Hungarian-ra. Az MQTT -t már sokat emlegettem, itt az ideje hát, hogy feltelepítsük, méghozzá szerintem célszerű arra a gépre, amelyiken a Domoticz is fut, (Linux) konzolban így: sudo apt-get install mosquitto mosquitto-clients Ezzel a Mosquitto MQTT bróker feltelepül és elvileg máris fogadja a 1883-as porton az üzeneteket. Ha jelszóval akarjuk védeni, az /etc/mosquitto/ -ot kell majd elővennünk. Ha valamiért nem indult el az MQTT szerver: - Nézzük meg fut-e a mosquitto szerver? ( sudo /etc/init. d/mosquitto status) - Engedélyezzük! ( sudo systemctl enable mosquitto) - Indítsuk el! ( sudo systemctl start rvice) - Ha így sem megy, nézzük meg miért!
A két fontos paraméter az UDP host és port, ahova a bináris adatcsomagokat a rendszer ki fogja küldeni, és a csatorna, amelyiken az NRF figyelni fog. cp Futási jog adása a chmod +x Itt érdemes kipróbálni a scriptet. / Végül ki kell egészíteni az /etc/ filet a hívásával, hogy a rendszer indulásakor elinduljon az NRFGW is. Arduino Az Arduino-hoz egy kicsit átalakított NRF24 könyvtárat használunk. Ezt a fejlesztői gépre kell gittel letölteni: git clone Letöltés után az arduino könyvtár tartalmát tömöríteni kell egy file-ba. zip file-t hozzá kell adni az Arduino IDE-ben könyvtárként. Ezt követően a tartalmát hozzá kell másolni a saját file-hoz, ami a c:\Program Files (x86)\Arduino\hardware\arduino\avr\ mappában található. A sikeres másolás ellenőrzésére újra kell indítani az Arduino IDE-t, és a Tools menüben a Board almenü alatt elérhető lesz a SmartSwitch család. A lapka pontos kiválasztása a Processzorok közt történik. A hardver verziója rá van szitázva a NYÁKra ( 2016. 03. 10. -én a legfrisebb lap a 9x9 v0.
A keretrendszer vezetéknélküli szenzorokat és beavatkozókat köt az Internetre. Közben egy template alapú transzformációval a szenzorok bináris adatait ember által olvasható JSON formátumú üzenetekké alakítja, így megkönnyíti a hibakeresést, vezérlőüzenetek manuális injektálását és csökkenti a magasabb szintű alkalmazások illesztésével járó hiba kockázatát. A szenzorcsomópontokat Arduino mikrokontrollerek adják, melyek NRF24L01+ rádiós interface-el vannak felszerelve. A szenzorhálózat és az Internet közti átjárást egy Raspberry Pi biztosítja. Az üzeneteket egy MQTT bróker osztja szét a különböző komponensek közt. Előfeltételek A Raspberry Pi-re telepíteni kell a Raspbian operációs rendszert. A teljes installáció tartalmaz minden szükséges alkalmazást és eszközt. Telepítés után engedélyezni kell az SPI busz használatát (raspi-config -> Advanced Options) és beállítani, hogy indításnál töltse be a kernelmodult. A Raspbian telepítésének menete itt érhető el. Nem szabad megfeledkezni a partíció kiterjesztéséről a teljes SD kártyára!
Ezen az oldalon mellesleg az Adat oszlopban máris látható az érzékelő által forgalmazott adat, ha a megadott IDX-el forgalmaz bármi is, esetleg a "mosquitto_pub" parancs segítségével mi magunk is küldhetünk adatokat tesztképpen, valahogy így: mosquitto_pub -h localhost -t "domoticz/in" -m '{ "idx": 23, "nvalue": 0. 00, "svalue": "2. 0"}' Ettől a 23-as IDX-ű fényérzékelő rögtön 2 lux értéket vesz fel. :) A Domoticz egy SqliteDB adatbázisba dolgozik, itt tárolja a kapott értékeket, ez nem nagyon terheli a CPU-t, viszont nem árt néha menteni, tekintetbe véve az SD kártyák elhasználódását. Vagy a fenti Hőmérséklet/Időjárás/Vegyes kategóriákban, vagy a Kezelőfelületre kiemelt (kedvencek) érzékelőknél lehet megtekinteni az aktuális értékeket, vagy hozzám hasonlóan vizuálisak kedvéért van Alaprajz is. Persze azt előbb meg kell rajzolni és létre kell hozni területeket, ahhoz hozzá kell adni az érzékelőket, az Eszközterveknél. (Több lehetőség -> Tervek) Majd a Tervek/Alaprajz menüben be lehet állítani a háttérbe a megfelelő alaprajzot (sajnos ezt nem lehet simán gombnyomásra felölteni, egy SFTP klienssel kell a $HOME könyvtárba feltölteni a ~/domoticz/www/images/floorplans mappába) és a korábban az Eszközterveknél a területekhez/szobákhoz társított érzékelőket a megfelelő helyre húzzuk.
Ha fejlesztés közben nem áll rendelkezésre dedikált szerver, a mosquitto futtatható a fejlesztői gépen, vagy egy Raspberry-n is. Fejlesztői gép Az előfeltételek mellett a fejlesztői gépre érdemes feltenni a korábban már említett mqtt-spy alkalmazást. Ez egy Java alapú MQTT kliens, amin keresztül elérhető az összes MQTT szolgáltatás. Telepítést nem igényel, a JAR file letölthető a projekt-oldalról. Letöltés után létre kell hozni egy konfigurációs file-t (a funkció elérhető a grafikus felületről), ezt követően lehet csatlakozásokat hozzáadni. Kisérletképpen érdemes csatlakozni a korábban telepített mosquitto szerverhez, feliratkozni az összes topic-ra (#) majd közzétenni néhány üzenetet. Raspberry Pi Az RPi-n az NRF24 átjárót és az MQTT illesztőt kell futtatni. Mivel az NRF átjáró paraméterként várja azt az UDP portot, ahova a beérkező csomagokat tovább kell küldeni, érdemes az MQTT illesztővel kezdeni a munkát. Data MQTT proxy A data_mqtt_proxy egy egyszerű Java alkalmazás, mely template-ek alapján feldolgozza az UDP csomagokban kapott bináris üzeneteket, és JSON formátumban továbbítja azt egy MQTT brókernek, illetőleg a megadott vezérlő topicon érkező üzeneteket ugyanezen template-ek alapján átfordítja bináris üzenetekké és a megadott UDP portra küldi.
By: 2017. júl 31. A Domoticz 2012 óta folyamatos fejlesztés alatt álló épületautomatizálási program. Nyílt forráskódú, többféle operációs rendszeren is működik. Már korábban tesztelgettem többféle lehetőséget, de ezt találtam a számomra legmegfelelőbbnek. A telepítése elképesztően egyszerű Raspberry -re, (Linux) parancssorba ennyit kell beütni: sudo curl -L | sudo bash UPDATE: A fentit Raspbian Jessie operációs rendszerrel teszteltem, gond nélkül működött. Raspbian Stretch alatt előfordulhat, hogy egy szükséges library hiányzik: [2] És tényleg ennyi.. persze előtte be kell állítani, hogy legyen internetelérés a raspberryn. :) Egy kérdést tett fel a telepítő, hogy milyen porton szeretnénk elérni majdan a Domoticz-ot, alapértelmezetten a 8080-ra kerül, ezt kell majd a routerünkön átengednünk, hogy elérjük a webes felületét interneten keresztül is. Célszerű a Raspberry-nek statikus IP címet adni, vagy a routerünkön beállítani, hogy mindig ezt kapja, hiszen szerver lesz. Ha másféle szerverben gondolkozunk, vagy forrásból szeretnénk fordítani, nagyon részletes, képekkel tarkított leírásaik vannak a telepítésről: Megj: szinte mindenhez van lefordított futtatható változata, pl Windows, Linux x64, ARM 32/64 bit... kivétel ez az alól a Linux 32bites változat, amit forrásból kell fordítanunk, pedig ha valakinél akad elfekvőben régi gép, amit szervernek áldozna be (mert pl nem akar Raspberryt venni), akkor jó eséllyel erre lesz szüksége.
Erre épít a Peugeot is, az esztétikum győzelmére a ráció felett. Ebbe a kocsiba könnyű beleszeretni, a busás részleteket annál nehezebb havonta fizetni. Nem olcsó mulatság a Peugeot kupé-kabriója: kétliteres dízelmotorral alapára 7, 6 millió forint, a tesztautóban található néhány extrával máris 8, 8 milliónál tartunk és még nem is rúgtunk ki a hámból: parkolóradar 83 ezerért, ülésfűtés 52 ezerért, szélfogó háló 83 ezerért, xenonvilágítás, kanyarodó fényszórókkal 297 ezerért, bőrkárpit 458 ezerért, a fényezésrről már korábban tettünk említést. Fotó: Bíró Milán Jó a vezetési pozíció, a kilátás annyiban gondtalan, hogy mindenki lát minket, mi kevésbé a világot. Új Peugeot 308 - Peugeot Gablini márkakereskedések. Igaz ezen a vezetőülés állításával változtathatunk. A laposan döntött szélvédő sokakban azt az érzetet keltette, hogy nem is kabrióban ülünk, a 308 CC nem adja azt a feltétlen szabadságot, mint egy roadster. Tény, hogy nincs fölöttünk tető, de ezt nem látjuk, legfeljebb a szellő útján érezzük. Este nagyon jó kabriózni, ilyenkor nem süt az emberek irigy tekintete, csak a szél süvít, csak a hold figyel minket, aki már amúgy is sárga az irigységtől.
[[ Oldaltörés: 20 másodperc hírnév]] A tető nyitásához és csukásához 20 másodperc kell, elég egy siófoki piros lámpa a manőverhez. 12 kilométer/órás sebességig mozgásban is elvégezhető, a kétzónás automatikus klíma érzékeli a tető állapotát, ehhez mérten fújja a levegőt. Nyitott tetővel, napsütésben esélyünk sincs látni a műszerfal kijelzőit, ezzel szemben jó hír, hogy a fiam sem tudta püfölni a PSP-jét. Én nem tudtam mennyivel és merre megyek, ő meg csalódottan számolta a kilométereket és reménykedett egy-egy terebélyes felhőben. Autópálya tempónál elviselhető még a nyitott tetős autózás, 160 környékén már zavaró. A nagyméretű, alul bevágott kormány fogása jó, biztos úttartást garantál, a 140 lovas dízel vehemensen mozgatja az 1, 6 tonnás kasztnit. Nem versenyautó a CC, de sportosan vezethető, dinamikus, lendületes előzéseket bevállalhatunk. Motorja már nem visszatetsző, hisz nem hangos, takarékossága pedig vonzó a mai világban. A hétszáz kilométeres tesztelés során egy balatoni oda-vissza úttal és sok városi dugóval 5, 9 literes átlagot mértem száz kilométerenként.