2022. feb 9. 15:33 #Cápák között #balogh péter #Balogh Levente #magyarázat Fotó: RAS / Oláh Csaba Íme a magyarázat! Óriási felháborodást keltett a nézők körében, hogy a Cápák között legutóbbi adásában a befektetők visszautasították a Hódi paprikát. Sokan úgy gondolják, hogy az üzletemberek ezzel a magyar paprikára mondtak nemet; pedig ez nem így van. A Promotions -hoz eljutott két videó, amelyben a műsor két Cápája, Balogh Péter és Balogh Levente magyarázzák el, miért döntöttek úgy, ahogy. "Nagyon sokan foglalkoznak paprikával. Új befektetővel jön a Cápák között harmadik évada - Igényesférfi.hu. Azért tudjuk mindannyian, én legalábbis tudom, hogy a magyar paprika az, amiből az igazi pörkölt készíthető. Nagyon sok paprika őrlemény van a világban, de a magyar paprika az, ami a magyar ételekhez való. (... ) De piaci szemszögből viszont nagyon nehéz történet. Nagyon nehéz gazdaságosan, jó minőséget gyártani, és ez egy nagy harc lesz, egy nagy háború lesz a Hódi paprikának. Én nagyon izgulok, hogy sikerüljön nekik. ) Nem látom azt, hogy az a pénz, amit ő kért tőlünk, elegendő lesz ahhoz, hogy felvegye a harcot a külföldi, olcsó termékekkel szemben, és nagyon sok trükk van!
Jött egy "probléma", amely az egész világot érinti, ez nem más, mint a karbonsemlegesség. Emiatt egyre nagyobb az igény az öko-termékekre, így kifejlesztettünk egy öko-tisztítószer-családot. A tervünk az, hogy minden családba és az ipar minden területére eljuttassuk az öko-termékeinket - fogalmazott Antal. Azt pedig már Gábor tette hozzá, hogy a 100 milliós befektetés 5 év alatt várhatóan 3-szorosan, 10 év alatt pedig 6, 5-szeresen térül majd meg. A Cápák közül Balogh Levente és Moldován András látott fantáziát a befektetésben. András elsőként ajánlotta fel a teljes összeget a 3 százalékos tulajdonrészért, ám azzal a kitétellel, hogy igényt tart 15 millió forintnyi elsőbbségi osztalékra. Noha Balogh Levente is hajlandó lett volna 100 milliót befektetni, de ő csak nagyobb tulajdoni hányadért, így a testvérpár végül Moldován András ajánlatát fogadta el. Moldován András szerint azzal a piacismerettel, amivel ő rendelkezik Közép-Európában, hamar megduplázhatják a cég árbevételét. Így - mint fogalmazott - abszolút komfortosan érzi magát a 100 millió forintos befektetésért kapott 3 százalékkal.
A Kapitalista realizmus ( Capitalist Realism. Is There No Alter-native? Zer0, 2009) után még két könyve jelent meg ( Ghosts of My Life. Writings on Depression, Hauntology and Lost Futures, Zer0, 2014; The Weird and the Eerie, Repeater, 2016). A k-punkon közölt szövegeit és publikálatlan írásait posztumusz kötetben adták ki ( K-punk: The Collected and Unpublished Writings of Mark Fisher, Repeater, 2018). SAJTÓVISSZHANG Élvezet, depresszió, felelősség a kapitalista realizmusban (Borbély András, a szem, 2020. 11. 13. ) Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét (Kránicz Bence,, 2020. Könyv: Kapitalista realizmus (Mark Fisher). 08. ) Könyvrészlet a Mércén (2020. 10. 17. ) Kapcsolódó: Mark Fisher halálának évfordulójára – Sidó Zoltán írása Mark Fisher életművéről és elméletéről (Új Egyenlőség, 2018. 01. ) KÖNYVBEMUTATÓ A kötetet ANDRÁS CSABA, SIDÓ ZOLTÁN és a fordítók, TILLMANN ÁRMIN és ZEMLÉNYI-KOVÁCS BARNABÁS mutatták be a Virág Benedek házban 2020. október 2-án. A beszélgetést SOÓS KINGA moderálta. PARTIZÁN VIDEÓ Januárban lesz 4 éve, hogy öngyilkos lett Mark Fisher, az egyik legfontosabb brit kiritkus, blogger, egyetemi tanár, aki bestseller könyveket írt radikális politikáról, filozófiáról és kultúráról.
Ez utóbbit "vámpírkastélynak" nevezi. Két részben közölt írásában e vámpírkastélyból kereste a kiutat. Mark Fisher írásai és kritikái rengeteg olvasónak engedtek betekintést a kritikai kultúrakutatásba és a baloldal rendszerkritikába. A tavaly januárban váratlanul távozó brit kultúrkritikus fő műve, a Kapitalista realizmus (Capitalist Realism), az utóbbi idők legbravúrosabb elemzését kínálja a kortárs popkultúráról. Milyennek képzeled el a világot száz év múlva? Vásárlás: Mark Fisher: Kapitalista realizmus /KÖNYV/ (ISBN: 9789633384718). Még jobban kizsákmányolják, elnyomják majd az akkor élőket? Vagy inkább egy véget nem érő posztapokaliptikus hajsza vár rájuk vízért, élelemért, üzemanyagért a kietlen senki földjén? Egyáltalán lesz még olyan, hogy emberiség? És kapitalizmus? Új esszékötetében Seregi Tamás a kapitalizmus és az alkotók viszonyára, a szimbolikus erőszak hatásaira, és az alkotókat sújtó prekariátus helyzetre hívja fel a figyelmet, és művészeti alapjövedelem bevezetését javasolja. A posztkapitalizmust vízióját a kultúra és a művészet újragondolt viszonyába ágyazza.
Mark Fisher - ÚjMűvészet Kihagyás Mark Fisher Kapitalista realizmus. Nincs alternatíva? című könyvének bemutatója a Virág Benedek Ház udvarán. A kötetet Soós Kinga moderálásával András Csaba, Sidó Zoltán és a fordítók, Tillmann Ármin és Zemlényi-Kovács Barnabás mutatják be. Mark Fisher: Kapitalista realizmus | bookline. "Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét. Ez a szlogen összegzi a legszebben azt, amit kapitalista realizmus alatt értek: az általános benyomást, hogy a kapitalizmus nem csupán az egyetlen életképes politikai és gazdasági rendszer, de jelenleg még egy koherens alternatíva elképzelése is a lehetetlennel vetekszik. " Mark Fisher, a brit kritikai kultúrakutatás vezető alakjának nagyhatású könyve feltárja, hogy az elgondolható horizontját behálózó kapitalista realizmus következményei ott vannak mindenütt: a politikai képzelet kimerülésén túl a stressz, a depresszió és a figyelemzavar mentálpestissé válásában éppúgy, mint a mindent átható bürokratizmus piacsztálinizmusában, a közintézményeket meghódító bizniszontológiában, a '89 után született generáció depresszív hedonizmusában vagy az új kulturális formák hiányában eluralkodó nosztalgia-módban.
Fisher egyébként a kötetben a kapitalizmus (ir)realizmusának két talán legfontosabb példáját, a mentális egészséget és a bürokráciát vizsgálja. A Politikatörténeti Intézet és a Napvilág Kiadó podcastjában az ő mai napig nagy hatású gondolatairól beszélgetett Lebanov Barbara a kötet két fordítójával, Tillmann Árminnal és Zemlényi-Kovács Barnabással. A podcastra feliratkozhatsz a Spotify-on, az vagy a Mixcloud-on. A kötettel kapcsolatos podcast bevezetést ad nem pusztán a Kapitalista realizmus ba, hanem felvillantja azt a kontextust és a szerző személyes élethelyzetét, amelyben a mű született. Fisher egész életét arra tette fel, hogy a kapitalizmuskritikát a kultúra eszközeivel eljuttassa az emberekhez. Így a kötet fordítóit joggal szembesíti azzal Lebanov Barbara, hogy a hazai társadalomkritikai irodalomhoz igencsak magas a szellemi belépési küszöb, nehézkes azok megértése és ez meggátolja azt, hogy kijussanak a kritikai gondolatok az akadémiai szférákból. Ezzel a baloldal lényegében azokat a társadalmi csoportokat veszíti el akikért és – ami még fontosabb – akikkel politizálhatna.
Fisher szerint a kapitalista realizmusra csak akkor jelentünk veszélyt, ha valamiképp inkonzisztensnek vagy tarthatatlannak tudjuk felmutatni, így a kritikai elmélet és a populáris kultúra segítségével - Baudrillard-tól A Bourne-rejtélyig, a gengszterraptől Guattariig, Marxtól a Mementóig, a Nirvanától Nietzschéig - a rendszer belső ellentmondásaira fókuszál, lerántva a leplet a kapitalizmus állítólagos realizmusáról. "Nem szeretnék kertelni: Fisher olvasmányos könyve korunk legpontosabb diagnózisa. Hétköznapi és a populáris kultúrából vett példákon keresztül, de az elméleti színvonalból nem engedve fest kíméletlen portrét ideológiai nyomorunkról. [... ] A Kapitalista realizmus nem kínál könnyű megoldásokat: kijózanító könyv, amely türelmes elméleti és politikai munkára invitál. " Slavoj Zizek Kapcsolódó könyvek Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek Elfogadom