2021. július 23. 14:54 Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat a oldalán. A diákok 20 órától, a korábbi évek gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak az eredményükről. Egyben kiderült az is, hogy nőtt a továbbtanulási kedv, tavalyhoz képest 11 százalékkal emelkedett a felsőoktatásba jelentkezők száma. Egyetemi felvételi ponthatárok 2012 relatif. Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára egy órával a felvételi ponthatárokat ismertető rendezvény előtt elmondta: 2020-hoz képest ebben az évben 10 ezer 300-zal többen-mintegy 102 ezren jelentkeztek- a felsőoktatása. Az államtitkár nagyon jónak értékelte ezeket a számokat, hozzátéve, hogy a fiatalok szeretnének diplomát szerezni. Nőtt az oklevél és a diploma presztízse. A fiatalok olyan jövőképet képzelnek maguknak, amelyben a képzettség és a minőség komoly szerepet kap - fogalmazott az államtitkár. Mint kifejtette, nőtt az érdeklődés az agrár- és pedagógusképzések, valamint a műszaki-informatikai képzések, valamint az orvosképzés iránt is, a "slágerszakok" ugyanakkor továbbra is a gazdaságtudományi képzések.
Komoly bérrendezés, a terhek csökkentése és garantált illetmény - négy pontba szedtük, mit kérnek a tanárok a kormánytól. 1. A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye 2022. január 1- jétől – a kormány által ajánlott 10 százalékon felül – további 45 százalékkal emelkedjen! A pedagógusok bérét 2015 januárja óta egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg. Pedig eredetileg a minimálbér alapján számították a fizetésüket. Ez fájó pont: az elmúlt hat évben a minimálbért fokozatosan emelték, ma már 200 ezer forint, vagyis a tanárok fizetését több mint 60 százalékkal kellene megtoldani ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje. 2. Jogászképzés ponthatárok 2021 - Jogi Fórum. Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye emelkedjen! A szakszervezetek nemcsak a pedagógusok, hanem más iskolai dolgozók fizetésemelését is kérik, arra hivatkozva, hogy a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan.
Bódis József a felvételi ponthatárokat ismertető rendezvény előtt azt mondta: tavalyhoz képest ebben az évben 10 300-zal többen, mintegy 102 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Az államtitkár nagyon jónak értékelte ezeket a számokat, és hozzátette, hogy a fiatalok szeretnének diplomát szerezni, "nőtt az oklevél és a diploma presztízse". Közoktatás: 2022-ben átalakul a kompetenciamérés, ilyen feladatokat kell majd megoldaniuk a diákoknak - EDULINE.hu. A fiatalok "olyan jövőképet képzelnek maguknak, amelyben a képzettség és a minőség komoly szerepet kap" – fogalmazott az államtitkár. Mint kifejtette, nőtt az érdeklődés az agrár- és pedagógusképzések, valamint a műszaki-informatikai képzések, valamint az orvosképzés iránt is. A "slágerszakok" továbbra is a gazdaságtudományi képzések. Bódis József beszámolt arról is, hogy az új külföldi hallgatók számáról még nincsenek pontos adatok, de összességében az elmúlt években a felsőoktatás "nemzetköziesítési programja" sikerrel járt. Ennek köszönhetően több mint 38 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, ezt a számot tovább kívánják emelni.
Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 46. § (4) bekezdése alapján a 2018-as felvételi aljárásban az alábbi alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szakok esetében a magyar állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges követelményt (minimumpontszámot) az alábbiak szerint határozta meg azzal, hogy egyes esetekben – jellemzően a szakos kapacitás okán – az előre megállapított ponthatár módosulhat: Az alábbi táblázat a 2018. szeptemberi felvételi eljárásban megállapított pontszámokat tartalmazza.
Az elsőrendű kémiai kötések A molekulák képződése A molekulák meghatározott számú atom összekapcsolódásával képződő részecskék. Pl. ha 2 atom közeledik egymáshoz, kétféle elektromos kölcsönhatás lép fel: a) Az atommagok vonzást gyakorolnak a másik atom elektronjára, s emiatt az elektronfelhők sűrűsége megváltozik. Ha 2 ellentétes spinű e- kötést létesít a 2 atom között, akkor kötő elektronpárt képeznek és így az atompályából molekula pálya alakul ki. A Pauli-elv a molekulapályákra is érvényes Azonban a molekulapálya alakja nem gömbszimmetrikus. b) Bizonyos távolságban számolnunk kell az atommagok, és a 2 elektron közötti taszítással is, ami a 2 atom közeledését megakadályozza. Általános kémia | Sulinet Tudásbázis. Meghatározott távolságban a vonzó és a taszító hatások egyensúlyba kerülnek egymással, kialakul a stabilis molekula. {A molekula energiája kisebb, mint amekkora a 2 atom energiája} A kémiai kötések Az anyagi halmazokat a részecskék között kialakuló kölcsönhatások, az ún. kémiai kötések stabilizálják. Elsőrendű kötések Erős kölcsönhatások, felbontásukhoz 102-103 kJ/mol nagyságrendű energia befektetése szükséges.
A dióda p-n átmenete kis feszültségen a diffúziós hatás miatt az áram útjában gátat képez. Nyitóirányú feszültség növekedése esetén, ha a külső feszültség eléri a küszöbfeszültség et, a zárórétegben megindul az elektronok áramlása. A küszöbfeszültség szilícium félvezető esetén 0, 6 V, germánium félvezető esetén 0, 2V. A feszültség növekedés hatására az áram növekedése kezdetben exponenciális jellegű, később lineárissá válik. A görbült karakterisztika miatt meg kell különböztetni az egyenáramú és a differenciális ellenállást. Elsőrendű kémiai kötések - Iskolaellátó.hu. Az egyenáramú ellenállás értéke a diódán eső pillanatnyi feszültség és a hatására átfolyó áram hányadosa: A dióda áram-feszültség karakterisztikája Ahol: U m = munkaponti feszültség I m = munkaponti áram A differenciális ellenállás a karakterisztika adott m munkapontjához húzható érintő iránytangense. Ezt közelítőleg a feszültség kis megváltozásának és a hozzátartozó áramváltozásnak hányadosa: dU = feszültségváltozás a munkapont körül, dI = áramváltozás a munkapont körül.
Akkor alakulhat ki, ha az atomtörzsek kisméretűek, de elég nagy töltésűek is, így a magtöltés elég nagy ahhoz, hogy megtartsa a Π-kötéseket is. 1 4. )Lokalizáció szerint Lokalizált, ha a kötő e-pár 2 atomtörzshöz tartozik. Delokalizált, ha 2-nél több atomtörzshöz tartozik. 5. )Polaritás szerint Apoláris, ha a kötést létesítő atomok EN-sa azonos (pl. elemek esetében), így az e-pár egyforma mértékben tartozik a kötést létesítő atomokhoz. Poláris, ha EN-suk nem azonos (a nagyobbnál nagyobb lesz az e-pár megtalálási valószínűsége) A kötés jellemzői Kötési energia Két atom között a kovalens kötés felbontását kísérő moláris energiaváltozás. Elsőrendű kémiai kötések | Comenius 2010 Bt.. Befolyásolja: a kialakult kötések száma, (annál nagyobb, minél kisebb atomok között jön létre, mivel akkor a kötéstávolság a legkisebb) Kovalens vegyérték Az atomhoz tartozó kötő e-párok számát az adott atom kovalens vegyértékének nevezzük. b) Ionkötés Ellentétes töltésű ionok között kialakuló elektrosztatikus kölcsönhatás. (Közönséges körülmények között csak szilárd halmazállapotú anyagokra jellemző. )
A kémiai kötések Minden anyag parányi részecskékből, atomokból épül fel. Az atomok általában egymással összekapcsolódva fordulnak elő. Kémiai kötéseknek az atomok különböző kapcsolatait nevezzük. Azonos atomok összekapcsolásával elemek jönnek létre, különböző atomok összekapcsolásával pedig vegyületek keletkeznek. A kémiai kötések között vannak elsőrendűek és másodrendűek is, és azokon belül is többféle kötés létezik. Az elsőrendű kötések fajtái a következők: kovalens kötés, ionos kötés, fémes kötés. A másodrendű kötések fajtái: hidrogénkötés, dipólus-dipólus kölcsönhatás, diszperziós kölcsönhatás. Tanulja meg Gyermeked is játékosan a kémiát oktatóprogramunk segítségével, és gazdagodjon ő is sikerélményekkel kémiából!
4. Miért illékonyak (szublimálhatók) az alábbi anyagok: jód, naftalin, kámfor? A szublimáció az a halmazállapot-változás, melynek során a cseppfolyós állapot kihagyásával a szilárd anyag gázzá. Az olyan laza molekularácsos anyagok szublimálnak, mint a jód, a naftalin és a kámfor. A molekulák között gyenge másodlagos kölcsönhatás van. 5. Az alábbi gázok közül melyik cseppfolyósítható a legkönnyebben, illetve a legnehezebben? Indokoljuk is válaszunkat! NH 3, CO, CO 2, SO 2 Könnyen cseppfolyósítható az NH 3, CO 2, SO 2, mert molekulái között erősebb másodrendű kölcsönhatás van, mint a CO molekulái között. 6. Melyik másodrendű kémiai kötésnek van rendkívül nagy jelentősége a természetben, a biológiai rendszerekben? Írjunk példát és indoklást! Például a hidrogénkötés igen fontos szerepet játszik a víz halmazállapotának kialakulásában és változásaiban. Kattints ide, ha még többet szeretnél megtudni róla!
A részecskék csak rezgőmozgást végezhetnek. A szilárd anyagok alakja és térfogata állandó. A szilárd anyagokat részecskéik elrendeződése alapján két csoportba sorolhatjuk kristályos anyagok és amorf anyagok. Amorf anyagok: nem képeznek szabályos rácsot, melegítése során folyamatosan, fokozatosan lágyulnak meg, nincs élesen meghatározott olvadáspontjuk. Amorf anyag például az üveg, a zsír vagy az amorf kén. Kristályos anyagok: részecskéik szabályos rendben, egy képzeletbeli térháló pontjaiban helyezkednek el. Élesen elhatárolható olvadáspontjuk van. Jellemezhetőek a rácsenergiával, ami 1 mol kristályos anyag gáz halmazállapotú részecskékre történő bontásához szükséges energia, jele E r, mértékegysége kJ/mol. A kristályos anyagokat négyféle rácsszerkezet alkothatja, ezek egyike a molekularács. Molekularács: rácspontokon molekulák vannak molekulákon belül az atomok között kovalens kötés, a rácsban a molekulák között másodrendű kötések alakulnak ki (hidrogénkötés, dipol-dipol kölcsönhatás, diszperziós kölcsönhatás) lágyak, olvadáspontjuk alacsony áramot nem vezetik pl.