Áder János beszédében arra kérte a nézőket, hallgatókat, hogy gondoljanak mindazokra, akiknek "nevét sem tudjuk", pedig naponta ezerszám adták be az oltásokat, fogták a haldoklók kezét, működtették a szociális intézményeket, "óvták a biztonságunkat, védték határainkat", földet műveltek, szolgáltatást nyújtottak. Az újévi naptárban még nem látható, hogy melyik az a hónap, az a hét, az a nap, amikor "végre felszabadulunk a járvány nyomasztó, fenyegető terhe alól", mindenki türelme, figyelme, kitartása kell ahhoz, hogy ez mielőbb megvalósuljon – mondta. Áder János beszéde végén ismét Márai Sándort idézte: az emberrel nemcsak történnek a dolgok. Az ember csinálja is azt, ami történik vele. A köztársasági elnök újévi köszöntőjét most is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézőknek. Áder jános újévi beszéde 2021. Ő első alkalommal 2013-ban bukkant fel Áder János mellett. Ami még feltűnő volt, hogy a hamarosan leköszönő Áder János koccintás nélkül köszöntötte a nemzetet. A tévés közvetítésben nem szerepelt a pezsgőzés.
Áder János: erősödjön meg bennünk a tenni akarás! "Kívánom, hogy az új esztendőre ne csak megmaradjon, de meg is erősödjön bennünk a tenni akarás, hogy ne győzzön le minket a fásultság, a beletörődés" - mondta Áder János köztársasági elnök a Himnusz elhangzása után a közmédia több csatornáján közvetített újévi köszöntőjében. Áder János: erősödjön meg bennünk a tenni akarás! Áder János köztársasági elnök újévi köszöntője | MédiaKlikk. "Kívánom, hogy az új esztendőre ne csak megmaradjon, de meg is erősödjön bennünk a tenni akarás, hogy ne győzzön le minket a fásultság, a beletörődés" - mondta Áder János köztársasági elnök a Himnusz elhangzása után a közmédia több csatornáján közvetített újévi köszöntőjében.
Eleve a bal és a jobb kéz eltérő megvilágítása előnytelenül árnyékolta az aktívabb, jobb kezet. Látszik ez például a "második" (1:53–1:54) számnév kimondásakor a mutatóujj tenyérbe húzásán, ami a pislogással egyidőben zajlik. Kanadai Magyar Hírlap – Áder János újévi beszéde és az életörömmel megélt hazaszeretet. Az, hogy ez a zavar jele volt, a mondat zárásakor kétszeresen ismételt, egészen röviden összeránduló szemhéjmozgás és a mutatóujj kigöngyölése igazolhatja vissza pár másodperccel később. A koncentráció feszültségénél többről van szó, ez az izgalom jele. A köztársasági elnökre jellemző gesztus a jobb kéz hüvelyk, mutató és középső ujjának összpontosító egybefogása, ami a megértetés, logikai magyarázat és érvelés gesztusa volt már frakcióvezetőként is. 4:15-től a korábban funkciójában helytálló ujjtartás az "Idézzük fel" mondatkezdetnél a mondat lágy intonációjához képest feszes szorítást mutat és ez az inkongruencia lehet a jele annak, hogy a szónok önkéntelenül gesztikulál, beleragadva a korábbi pozícióba már csak egymásba "kapaszkodik" az ujjaival. Az elnöki jelenlét mellett, szokás szerint, Weisz Fanni megjelenése és nonverbális kommunikációja is figyelmet érdemel.
Hazakerülni a kórházból, felgyógyulni a szövődményekből, egészségben tudni a családot. Kórházainkban ezekben a pillanatokban is heroikus küzdelem zajlik. Orvosok, ápolók, asszisztensek, mentősök hoznak életmentő döntéseket most is, az új év első óráiban. Meghálálhatjuk ezt valaha is nekik? Meghálálható-e a végeláthatatlan műszak? Az órákig viselt kényelmetlen védőruha? A betegség fenyegető közelsége? A laborokban ébren töltött megannyi éjszaka? A hagyományos újévi fogadkozások helyett most tegyünk egyetlen komoly elhatározást! Elhatározást, hogy 2021-ben hálásak leszünk. Hálásak az életekért, amiket megmenthettünk. Az egymást segítő megható pillanatokért. Hálásak az egészségügyben, a szociális intézményekben dolgozók hősies munkájáért. Mert ők egyetlen percre sem adták fel. Legyünk hálásak a tudósoknak. Mert kutatásaik segítenek egyre jobban kiismerni a nemrég még ismeretlen ellenséget. Mert biztonságos védőoltáson, hatékony terápián dolgoznak. Legyünk hálásak a tanároknak, nevelőknek.
Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.
Ebben az egész regényben kifeszítődik maga az idő: nemcsak két nőnek a sorsáról szól, hanem benne van a XX. századi magyar történelem is – mitizálva. Emerenc, aki megélt két világháborút, a kommunista diktatúrát, abban a házban, amelyben ő a házmester. Mintha ő maga ezzel a budai társasházzal Magyarország allegóriája lenne. Az előadásban beidézzük zeneileg és a szövegben történetileg is a huszadik századi Magyarországot is, ilyen szempontból nagyon is hű az előadás a regényhez. " – mondta egy interjúban Gáspár Ildikó, rendező, majd úgy folytatta: " Szabó Magda életművét csak részleteiben ismerem. A regényt is csak a Szabó István-féle film után olvastam el, de már akkor is azt láttam meg benne, hogy Emerenc szerepe mintha Pogány Juditnak íródott volna, Magdáé pedig Szandtner Annának. Nem a regény népszerűsége, hanem a színész volt a kiindulópontom. " Szabó Magda regénye eredetileg 1987-ben jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában, angol nyelven 1995-ben Stefan Draughon fordításában az amerikai, majd 2005-ben Len Rix fordításában a brit kiadás követte.
Március 25-én mutatja be az Örkény Színház Szabó Magda Az ajtó című regényének színpadi változatát. A Szeredás Emerenc-emlékkoncert alcímet viselő, a regény által megidézett polgári miliőtől elrugaszkodó előadást Gáspár Ildikó rendezi, a zenéjét pedig Matisz Flóra Lili szerzi. Az érdeklődést jól jelzi, hogy az első előadásokra már minden jegy elkelt. " Állok a kapunkban a lépcsőház alján, a betörhetetlen üvegű kapu belső oldalán, és megpróbálom kinyitni a zárat. Kinn az utcán mentőkocsi áll. Látom a mentősöket a kapu üvegén át. Dagadt arcuknak udvara van, akár a holdnak. Forog a kulcs, de hiába küszködöm, nem tudom kinyitni a kaput, pedig nekem be kell engednem őket, különben késő. Ám a zár meg se moccan. Segítségért kiáltok, de nem figyel rám senki a három emelet lakói közül. Nem hallják. Persze, hiszen csak tátogok, üresen, mint a hal. Saját sikolyom riaszt fel. Én öltem meg Emerencet. " – így hangzik Szabó Magda Az ajtó című regényének rendhagyó, zenés adaptációjának beharangozója. "
1935 nyarán egy tizenhét éves lány száll le a vonatról degeszre tömött bőröndjeivel a bécsi Westbahnhofon. A fiatal Szabó Magda, aki eddig jóformán csak a szülővárosát, Debrecent ismerte, ezen a napon lép ki, vagy inkább be a nagyvilágba. Bécs, a "mágikus város" egy életre rabul ejti. Ám egy másik szerelem is vár rá itt, és hosszú jegyesség egy fiatal osztrák vegyészmérnökkel, Gerhard Ehrlichhel. Erről a két szerelemről és a "mindig megújuló, megölhetetlen, visszahozhatatlan, de elfelejthetetlen, tündökletes ifjúságról" szólt volna eredetileg a Für Elise című regény, amelyben azonban végül élete debreceni fejezetét örökítette meg Szabó Magda. És a folytatás – bár az írónő ígérte, és nagyon sokan várták – már nem készült el. A Magdaléna ennek a másik Für Elise-könyvnek a nyomába ered, titkait kutatja, mozaikdarabkák összeillesztésével, a múlt egymásra rakódott rétegeinek felfejtésével egy soha meg nem írt regény lapjait próbálja rekonstruálni. Fellelt regénytöredékekből, a hagyatékból nemrég előkerült német nyelvű és most lefordított levelekből, egy mindeddig kéziratban lappangó elbeszélésből, az élete bécsi korszakát felidéző Szabó Magda-interjúból és egy Bécsről szóló történelmi-kultúrtörténeti tanulmányból, az írónő fényképalbumából való exkluzív korabeli felvételekből és egy mai novellából bomlik ki a közelgő háború árnyékában megélt és mégis csodálatos, négy önfeledt és szabad szerelmes nyár története.
A Jaffa Kiadó a szöveggondozáson túl új arculattal, rövid jegyzetekkel, és új, minden korosztály számára jól befogadható külsővel igyekszik segíteni abban, hogy Szabó Magda művei kultúrtörténeti rangjuknak és töretlen népszerűségüknek megfelelő helyre kerülhessenek. A könyv olvasása közben folyton azon törtem a fejem, vajon mennyi a valóság ebben a történetben, és mennyi a fikció. Életrajzi regényként emlegetik, de néha olyan érzésem támadt, hogy az írói fantázia kiszínezi, átrendezi az egykori eseményeket. El is határoztam, hogy utánanézek, de meggondoltam magam. Ugyanis teljesen mindegy. A regény minden egyes sorából olyan fájdalmas, néha önmarcangoló őszinteség árad, hogy hajlandó vagyok minden egyes szavát elhinni, akár úgy történt, akár nem. Kár, hogy nem lett folytatása. De a Für Elise így is egy önálló remekmű, akár egy befejezetlen szimfónia. – Fábián Janka Fedezd fel a Book24 kínálatában a nagysikerű Szabó Magda könyv eket! 2021. 09. 13.
A vásárlók értékelése alapján 2016-ban Magyarosrszág legjobb internetes áruháza, az Ország Boltja lettünk.