A menedzser megjegyezte: "Mecky mindig optimista volt, mert jó állapotban volt. A koncerteken még futott, rohant, és azt gondolta, hogy rajta nem fog ez a dolog. Hát sajnos nem jött be. Fogott... " A riportban Frenreisz Károly is megszólalt. Azt mondja, rossz előjeleket észleltek az elmúlt egy hét - tíz napban, mert hírzárlat volt, ami rájuk is vonatkozott. Csak annyit mondtak nekik, hogy nem állt be semmilyen változás az állapotában, ami nem jelent jót, mert nem javul. Gyakorlatilag mi felkészültünk a legrosszabbra, de ugyanakkor nagyon bíztunk abban, hogy ez nem fog megtörténni és viszont láthatjuk a Meckyt – tette hozzá a zenész, aki szerint az egyik legnagyobb magyar ikon ment el. Trunkos András szerint az Omega utolsó, Testamentum lemeze egyfajta végrendelet, hiszen ez egy üzenet arról, hogy mit gondol Mecky a világról. A zenekar menedzsere a TV2 Tények című műsorában is megszólalt. Ott azt mondta, Kóbor János bízott az egészségében, azért nem oltatta be magát. Trunkos András az utóbbi időben többször is megpróbálta rábeszélni az énekest, hogy vegye fel az oltást, de nem járt sikerrel.
Elmondása szerint február végéig lezajlik mindkét ceremónia. A zenekar rajongói gyászolják a közelmúltban elhunyt Mihály Tamást, Benkő Lászlót és Kóbor Jánost. " Benkő Lacinak a Farkasréti temetőben van a végső nyughelye, és gyönyörű, különleges márvány sírkő készül, amelyen lesz egy Hammond orgona, egy szintetizátor és egy szék. Ez Benkő Laci zarándokhelye is egyben. Ami Meckyt illeti, egy művész már dolgozik a Bátaszék főterén felállítandó, egész alakos álló, és egy másik, Aligán elhelyezendő ülő szobron. Nyáron már ott állhatnak reményeink szerint a rajongók az élethű műalkotások előtt " – mondta el Trunkos András. Az Omega utolsó albuma lett a tavalyi év legtöbb példányban eladott lemeze. A zenekar menedzsere mesélt a Testamentum címet viselő albumról és a zenekar további sorsáról. Fotó és leadfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Miért Mecky Kóbor János? Íme a válasz! Hogyan lettél Kóbor Jánosból Mecky? Mert hogy valószínu nincs ember Magyarországon, aki téged Jánosnak hívna. – kérdezték 1999-ben "A gimnáziumban, mielőtt még a csapat összeállt, mi "felülbíráltuk" a neveinket is. Laux Józsiból így lett "Blöró". Ezt a nevet pont én adtam neki. Akkor ment éppen a Horgász a pácban címu Louis de Funes film, és Józsinak pont olyan tüskefrizurája és pengearca volt, mint Funes-nak. Őt hívták a filmben Blörónak. Én meg a Meckyt kaptam tőlük, szintén egy film kapcsán. " – felelte Kóbor János. "Ezt a becenevet még a gimnáziumban kaptam. Erősen anglomániások voltunk a barátaimmal, különböző filmekből adtunk egymásnak becenevet. Hogy a Mecky melyikből való, már nem tudom" – mesélte egy másik interjúban az Omega együttes énekese. "Lehet, hogy furcsán hangzik, de már nem tudom pontosan. A József Attila Gimnáziumba jártam és a haverokkal rögtön az elején elhatároztuk, hogy senkit sem az igazi nevén szólítunk, hanem mindenki kap egy általunk kitaláltat.
Értékelés: 36 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: 8-900 méter magas sziklaszirtek állnak őrt a Bükk-fennsík peremén, mintegy őrködve a Bükki Nemzeti Park által is védett természeti kincsek felett. Ezt a sziklákkal körülölelt zord hegyvidéket a víz alakította ki a földtörténet évmilliói alatt. A felszín alatti barlangvilágban is és a napsütötte fennsíkon is a természeti kincsek sokaságát lehet felfedezni. De az ember jelenléte is sok ezer éves e tájon: keze nyomát viselik a barlangokban talált őskori szerszámok, a tufába vájt rejtélyes üregek sora, a magyar középkor szakrális emlékei, de sajnos az ipari tájrombolás lehangoló tájképei is. A mai tájat viszont leginkább a nemzeti park természetvédelmi szándékai alakítják olyan módon, hogy megőrizzék a hegység sokszínű és egymásba fonódó élőlényközösségét. A műsor ismertetése: Magyarország legszebb tájai, természeti csodái tárulnak fel, a Hortobágy szikesétől a Bükk erdein és az Őrség falvain át a Balaton-felvidékig. Olyan helyekre látogatunk, ahol csak a madár jár: nemzeti parkjaink mélyére, az érintetlen természet eldugott rezervátumaiba.
A Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta természeti világörökségnek is része. A címet odaítélő bizottság értékelése szerint a máig fennmaradt magyar puszta kimagasló példája a több évszázada folyó hagyományos földhasználatnak, amely ember és természet tartós és harmonikus együttélését tette lehetővé. Fertő-Hanság Nemzeti Park Az Ausztria és Magyarország határán fekvő Fertő tó nem csak üdülőhely és sportközpont, hanem madarak, nádasok és szikes tavak szépséges otthona. A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, medencéje 20 ezer éves. A tó területének mintegy felét – a magyar oldalon kb. 90 százalékát nádas borítja, egyharmadát pedig mocsári növényzet uralja. A tó, a nádasok, a szikesek, a szikes tavak élővilága külön világot képez. A tó vízében 28 halfaj él, ezek közül a réti csík, süllő, lápi póc, a csuka és a fertői nyurga ponty a legértékesebb. A nádasok kecses lakója a nemzeti park címerében is megtalálható nagy kócsag, a kanalas gém, a vörös gém, a bölömbika, de költ itt a barna rétihéja is.
Magyarország kétségkívül lélegzetelállító természeti tájakkal rendelkezik. Nem csoda, hogy az ország különböző régióiban tíz nagy nemzeti park található, amelyek közül sok a világörökség része. Az Észak-Magyarország régió hazánk természeti értékekben rendkívül gazdag területe. Legmagasabb hegységeink élővilágát oltalmazza a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park. Bükki Nemzeti Park A Bükk Magyarország legnagyobb átlagmagasságával rendelkező összefüggő hegysége, negyvenkét 900 méternél magasabb csúccsal, a legmagasabb a 959 méter magas Istállós-kő. A két legmagasabb csúcs a Mátrában emelkedik ( Kékestető 1014 méter, Galyatető 964 méter. A nemzeti park 1977 óta biztosítja a Bükk hegység természetes növény- és állatvilágának, földtani, tájképi és kultúrtörténeti fennmaradását. A több mint 43000 hektár területű hegység 97 százalékát erdő borítja. Változatos felszínének mikroklímája miatt gazdag az élővilága. A mediterrán és magashegyi fajok mellett megtalálhatók itt a a jégkorszaki maradványfajok is.
Egyéb epizódok: Stáblista: