(2) Órabér esetén a) az egy órára járó távolléti díj megegyezik az órabérrel, b) a napi távolléti díj az órabér és a napi munkaidõ szorzata, c) a havi távolléti díj meghatározásakor az órabért a 136. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell szorozni. 150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni. (2) A teljesítménybért – a kifizetés idõpontjától függetlenül – az irányadó idõszakra jutó arányos részben kell figyelembe (3) A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni. (4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó idõszaki rendes munkaidõre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó idõszakban rendes munkaidõben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám). 151. § (1) A távolléti díj megállapításakor, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva, a 141–142.
E szabály előnye, hogy a munkavállaló távolléti díja hónapról hónapra nem ingadozik számottevően a munkanapok számától függően, míg a korábban alkalmazott fix osztószámos rendszer alkalmazása során ez gyakori volt. Az Mt. 149. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a távolléti díj alapbér- és pótlékátalány-részének teljesítését külön számítások nélkül, az alapbér kifizetésével teljesítse a munkáltató. Fontos, hogy a munkáltató e könnyítés alkalmazása esetén se feledkezzen meg az irányadó időszakban kifizetett bérpótlékok alapján járó távolléti díj rész kifizetéséről. Amennyiben a munkavállaló díjazása teljesítménybérezéssel történik, a távolléti díj megállapítása során az alapbért figyelmen kívül kell hagyni (feltéve, hogy a teljes alapbér teljesítménybér, vagy az időbérként meghatározott összeg nem éri el az alapbért). Az irányadó időszakra kifizetett teljesítménybér kiszámításánál csupán a rendes munkaidőben teljesített munkaórákért járó teljesítménybért kell számításba venni, a rendkívüli munkaidőben teljesített munkáért kifizetett teljesítménybér a számítás során figyelmen kívül marad.
c) Tárgyévi teljesítménytényezõ figyelembevétele A teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló távolléti díjának megállapításánál az elõzõ tényezõk mellett a teljesítménybér figyelembevétele is szükséges. Teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló távolléti díjánál figyelembe veendõ személyi alapbéreként a távollét idõpontjában érvényes személyi alapbér és a tárgyévi teljesítménytényezõ szorzatát kell érteni akkor, ha a teljesítménytényezõ 1 -nél nagyobb érték. Tárgyévi teljesítménytényezõ = a munkavállaló tárgyévet megelõzõ évben elért egy órára jutó teljesítménybérének és a tárgyév elsõ napján érvényes egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa. A tárgyévi teljesítménytényezõt a tárgyév január 1-jével rögzíteni kell. Annak a munkavállalónak, akinek munkaviszonya a tárgyévben kezdõdött, teljesítménytényezõjét az elsõ távolléttel díjazandó eset elõfordulásakor kell megállapítani. Ekkor a teljesítménytényezõ a tárgyévi irányadó idõszak ( Mt. 152. § (5) bekezdése) egy órára jutó teljesítménybérének és az esedékességkor érvényes személyi alapbér hányadosa.
Ebben az esetben az alapbér adott időszakra eső összegét a fent ismertetett módon úgy számoljuk ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét megszorozzuk az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. További egyszerűsítésre ad lehetőséget az Mt. amikor lehetővé teszi, hogy amennyiben nem kell teljesítménybérrel és bérpótlékokkal számolni - tehát az egyszerű havibéres, órabéres, vagy legfeljebb pótlékátalányt kapó munkavállalók esetén - a távolléti díj a havibér, órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Ezzel a megoldással tehát a távolléttel érintett hónapokban gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni, egyszerűen csak szokásos a havi alapbért, órabért és pótlékátalányt kell kifizetni erre a periódusra, mert az egyezni fog az adott időszakra fizetendő távolléti díj összegével. A távolléti díj számítási alapját a távolléti díj esedékességének időpontjához képest kell meghatározni, ami a távollét kezdő időpontja, vagyis pl.
Az ÜCC elérhetősége belföldről: 06 (40) 20-21-22 külföldről: +36 (1) 441-9600 Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig: 8:30–16:00 pénteken: 8:30–13:30 Az ÜCC megújult menütérképe megtalálható a NAV honlapján. Fontos, hogy az ÜCC használatához egyedi ügyfélazonosító-szám (PIN-kód) szükséges, melyet a TEL nyomtatvány papír alapú, vagy elektronikus (Ügyfélkapun keresztül történő) benyújtásával lehet kérni. A könnyű megjegyezhetőség érdekében az azonosítás céljára szolgáló PIN-kód 4 számjegyű és szabadon megváltoztatható. A már meglévő 8 jegyű ügyfélazonosító-számok módosítása is elérhető az ÜCC rendszer hívásával közvetlenül a hangos menüben. Ingyenesen hívható NAV infóvonal: 1819 – ahol választ kap kérdéseire. További hasznos információ és részletes útmutató az ÜCC rendszerrel kapcsolatosan a NAV 33. számú információs füzet ében érhető el. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Debrecen - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) célkitűzései között szerepel az adókötelezettségek teljesítését támogató, az adminisztrációs terheket csökkentő, és az adózók számára kényelmesebb ügyfélkapcsolati megoldásokat biztosító szolgáltatások bevezetése. Debrecen - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) célkitűzései között szerepel az adókötelezettségek teljesítését támogató, az adminisztrációs terheket csökkentő, és az adózók számára kényelmesebb ügyfélkapcsolati megoldásokat biztosító szolgáltatások bevezetése. Ennek szellemében a hivatal bevezette a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert (ÜCC), melyen keresztül az adózók a beazonosítást követően telefonon is intézhetnek adóügyeiket. Az ÜCC belföldről helyi tarifával hívható a 06-40/20-21-22 telefonszámon, de külföldről is elérhető a 36-1/441-96-00 számon. HBN Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Ki hívott? | Nézze meg kihez tartozik a szám | Ismeretlen szám | Telefon tudakozó. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ingyenesen hívható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új infóvonala a 1819-es telefonszámon, ahol a NAV munkatársai minden adózással kapcsolatos általános kérdésre választ adnak. A 1819-es telefonszám mellett, év végéig még elérhető a NAV Általános Tájékoztatási Rendszer (TCC) a régi, 06-40/42-42-42-es telefonszámon is. Az infóvonal hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, pénteken 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig hívható. A 1819-es telefonszám ingyenesen elérhető belföldről, azonban külföldről a tájékoztató rendszer továbbra is a +36-1/250-9500-as telefonszámon tárcsázható helyi hívásdíj ellenében. Halló, itt a NAV! Adóügyintézés telefonon - Adózóna.hu. A 1819-es telefonszám bevezetése az egyedi ügyek intézésére alkalmas Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszert (ÜCC) nem érinti, az ÜCC a 06-80/20-21-22-es telefonszámon hívható. Forrás: NAV