Várkert Bazár, Öntőház udvar Budapest, Ybl Miklós tér 2-6. Népzene és táncok a Kárpát-medencéből 2021. 09. 14., k - 19:00 Az idei nyári programsorozatát a Várkert Bazár a Magyar Állami Népi Együttes – Népzene és táncok a Kárpát-medencéből koncertjével zárja.
Budapest A Cappella Fesztivál - 3 napos bérlet 2016. június 17 péntek 00:00 Várkert Bazár, Öntőház Udvar Jegyár elővételben 2016. június 16. -ig A helyszín Budapest A Cappella Fesztivál Idén már három napon át dúdol a füledbe a nyári éjszakában. Grúz polifonikus férfikar, megénekelt zimbabwei történetek, finn folk hop és más izgalmas fellépők g...
Várkert Bazár: neoreneszánsz kertek rendezvényhelyszinekkel, és kiállításokkal A Várkert Bazárt Ybl Miklós tervezte, és 1875 és 1883 között épült. Az épületegyüttes, amelyet Erzsébet, Magyarország királynőjének kedvére építettek, kiemelt jelentőségű műemlék, és 1987 óta a világörökség része. A Várbazár közepén hat méter magas árkádsor található, ennek két oldalán a királyi őrök és a kiszolgáló személyzet három lakóépületben kapott helyet, a komplexumban pedig néhány prominens műterem is helyet kapott. művészek. Fessler Leó és Huszár Adolf készítették szobraikat, míg Than Mór és Scholz Róbert itt festették falfestményeiket. A Várkert Bazár állapota a múlt század elején kezdett romlani és a második világháború alatt súlyosan megrongálódott, 1996-ra már a világ száz legveszélyeztetettebb nemzeti emlékműve közé tartozott. A felújított épületegyüttes megőrizte az Ybl Miklós által tervezett homlokzatot, míg az új tereket a modern építészeti terveknek megfelelően állították helyre. A Vízhordó lépcsője mellett mozgólépcső épült, amely összeköti a korábban elválasztott budai várat a Duna folyópartjával.
Régen mindenféle alap élelmiszert pakoltak bele az ünnep ideje alatt, manapság elsősorban festett tojásokkal, csoki figurákkal rakják telei és rejtik el a kertben, hogy aztán a gyerekek izgatottan kereshessék meg a nyuszi által elrejtett finomságokat. Vajon hová rejtette el a nyuszi az ajándékokat? Itt az ideje, hogy szó essék a húsvéti nyúl legnagyobb titkáról! Ami nem más, mint az, hogy még senki sem látta! Mert igaz, hogy húsvétkor látunk csokinyuszit, valódi nyulakat, de hogy a húsvéti nyuszi hogy néz ki, nagyobb, vagy kisebb mint egy átlagos nyuszi, azt senki sem tudja. Ha mégis látta valaki, esetleg le is fotózta, az kérem tegye közkincsé! Már nagyon kíváncsi vagyok rá! Röviden ennyi fért bele a húsvéti nyúl történetébe. Beszéltünk a német és az angolszász történetről, az átcsomagolt mikulásról és a húsvéti jelképekről is. És kiderült a titok! A húsvét erdete, története és jelképei - SuliHáló.hu. Ha tetszett az írásom, kérlek oszd meg a közösségi oldaladon, had ismerjék meg a barátaid is! Forrás: wikipedia. Fotók:,
A kereszténységben a tojás az újjászületés szimbóluma. Persze Bedénél a történet nem csak a jelképekről szól: az istennő kedvenc madarát nyúllá változtatta, hogy ezzel is a gyerekeket szórakoztassa. A nyúl azonban hamarosan színes tojásokat tojt – mivel valójában továbbra is madár volt- melyeket az istennő a gyerekeknek adott. A tojások festéséről egyrészt az ókorból, másrészt pedig a 13. századtól írásos emlékek állnak rendelkezésünkre. Az első húsvéti tojás elnevezést Strasbourgból találhatjuk meg 1615-ből. A húsvéti nyuszi története. Nyugat-Európában a leginkább kedvelt szín (a húsvét miatt is) a piros, míg Kelet-Európában (az ünnephasonló, de más tradíciók) az arany volt. A többsznű tojásfestés első jelei a 17. századtól kezdenek elterjedni. A húsvéti nyúl szerepét valószínűleg a német protestánsok alkothatták meg, azért, hogy ne kelljen végigéhezni a katolikus hagyomány szerint a nagyhetet, hanem legalább a tojásokból enni lehessen. A tojást tojó nyúl ötlete az 1700-as években született meg az Egyesült Államokban.
A madárból lett nyúl ezután színes tojásokat tojt, amelyeket elrejtett, és arra kérte a gyerekeket, hogy keressék meg azokat. Ebből kiindulva a hagyomány szerint Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy a felnőttek tojásokat rejtenek el a tavaszi fűben, és azokat a gyerekeknek kell megtalálniuk. Húsvéti nyuszi: A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják. Napjainkban a húsvéti nyuszi a húsvéti ünnepek kabalájává vált és a húsvét évszázadok óta összefüggésben van a tavaszi szünettel is. A húsvét eredete és ünnepköre. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. Húsvéti tojás: A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
[3] [4] Bár az ausztrál áruházakban húsvét környékén tipikus látvány a csokoládé húsvéti bilby, [5] a nagyon ritkán a gyerekek szeme elé kerülő, kihalás fenyegette bilby nem tudta "leváltani" húsvéti állatként a nyulat. A behurcolt és elszaporodott nyulakat Új-Zélandon is szinte természeti csapásnak tartják, és tűzzel-vassal irtják. [6] Húsvéti erszényesnyúl csokoládéból Nyúli húsvét [ szerkesztés] A magyar ( győr-moson-sopron megyei) Nyúl községben a névazonosság külön ünneplésre ad alkalmat: húsvétkor hagyományosan két napig tartó rendezvénysorozatot szerveznek, amelynek része a "FUTaNYÚL" futóverseny. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ki mit tud a Húsvétról A húsvéti nyúl története () A húsvéti nyuszi története () További információk [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Házi nyúl Híres nyulak listája Húsvéti tojás
A húsvéti nyuszi története Hogyan lett a nyuszi húsvéti jelkép? A nyúl, mint húsvéti jelkép először nyugat Európában vált hagyománnyá, de Magyarországon is elterjedt, és a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend. A források szerint a 16. századi Németországban használták először ezt a szimbólumot, és hazánkba csupán XIX. század folyamán került. A húsvét a keresztények egyik legnagyobb ünnepe, amely alkalmával Jézus feltámadására emlékeznek. Ennek ellenére a vallásos szövegekben és rituálékban nem található semmilyen utalás nyulakra vagy színes tojásokra. A húsvéti nyuszi eredetét más forrásokban kell keresni. Eredete valójában a mai napig tisztázatlan, de a legenda szerint húsvét napján a hold felszínén egy nyuszi képét vélték felfedezni. Részben ennek köszönhető, hogy a nyúl szimbóluma szorosan összefonódott ezzel az ünneppel. Emellett a nyulat, mint ahogyan a tojást is, már az ókori idők óta termékenységi szimbólumként tartották számon. Mivel ezek az állatok általában nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott ünnepségeken kiemelkedő szerepet tulajdonítottak nekik.
Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik. Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját. Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott. " Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek. A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották. Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.