Németh Kristóf rutinos apuka, hiszen tavaly már a második fia született. Mint mondta, egyik terhesség alatt sem idegeskedtek feleségével, mivel folyamatosan szakemberek vizsgálataira jártak, ami biztonságérzetet adott nekik. A -nak elmondta, miként élik életüket néhány hónapos babájukkal. "Amikor Leventét vártuk a feleségemmel, az első útjaink egyike a Czeizel Intézetbe vezetett. Én rutinos kispapának számítok, ezalatt a terhesség alatt viszont több kilót szedtem magamra, mint a feleséámunkra varázslatos volt a babavárós időszak, tudtuk azt, hogy biztonságban vagyunk... " - kezdte Németh Kristóf, aki egyáltalán nem tartja magát "para apukának". Ceglédbercel Eladó Ház – Baskety. "Az volt az érdekes számomra, hogy mennyit ment előre a tudomány abban a 12 évben, ami az én két fiam között van. Mostmár sokkal többet lehet tudni, úgyhogy szerintem egyáltalán nem baj, ha az ember felkészül, és a legfrissebb információk birtokában van... " - mondta a büszke apuka. Nem csak Németh Kristóf osztotta meg élményeit, de Tóth Gabi, Nagy Adri, és Kulcsár Edina is meséltek az anyaságról, illetve arról, hogyan változtatta meg az életüket kisbabájuk születése.
Na, ebből semmi nem lett. Szombat estig még minden a terv szerint alakult. Zita kiment Szentendrére a szüleihez meg a testvéréhez, majd este, miután hazajött, még beiktattunk egy kilencórás mozit. Utána jött a vacsora, éjfélre értünk haza. Zita már fáradt volt, lepihent, én meg elmentem zuhanyozni, majd egyszer csak nyílt az ajtó, és az én kis feleségem izgatottan közölte velem, elment a magzatvize" A színész és felesége körülbelül hajnali kettőkor ért be a kórházba, majd 7 óra 36 perckor megszületett Levente. "Másodszor élhettem meg ezt a csodát. Megszületett Németh Kristóf második gyermeke, megmutatta a kis Leventét. Érdekes módon a nagymamája jutott eszembe. Gyakran mondogatta: "Kristófkám, mindenkinek megvan a nehéz szerepe az életben. A férfiaknak a katonaság, a nőknek a szülés. " Akkoriban nem értettem, miért mond ilyen divatú dolgokat. Azt gondoltam, mi a szülés ahhoz képest, hogy a férfiak háborúban harcolnak, meghalnak. Ma már tudom, igaza volt. Azok a nők, akik életet adnak a gyermeküknek, ők az igazi harcosok és hősök" Borítókép: Lokál
Sütiket használunk Weboldalunk cookie-kat ("sütiket") használ, hogy a biztonságos böngészés biztosítása mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Az "Elfogadom" gomb megnyomásával hozzájárulásodat adod, hogy elfogadod őket. Az Adatvédelmi Tájékoztató -ban találsz további tudnivalókat a cookie-król.
A színésznő-műsorvezető már két hónappal a szülés után azt nyilatkozta, Noé nagyon nyugodt és vidám baba, aki átalussza az éjszakát. A csöppség kilenc hónaposan is mosolygós baba, az édesanyja pedig a rajongók nagy örömére meg is osztja a boldog pillanatokat a közösségi oldalán. Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. Az ezzel kapcsolatos hiányokról és a lehetséges megoldásokról is beszélgetnek: hogyan birkózhatunk meg ezekkel a sokakat érintő problémával? Többek között ezekre is választ kapunk majd az áprilisi Femina Klub estjén. Pontos részletek az estről itt olvashatók: Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Keresztanyu - a szereplők névsora - Oldal 3 a 4-ből. Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció OLVASD EL EZT IS!
A szülés viszonylag könnyen és gyorsan ment, csak az utolsó egy óra volt nehéz, de Zita lelkileg erre is felkészült és a fájdalmaktól sem félt. Miután Kristóf másodszor is átélhette ezt a csodát a nagymamája jutott eszébe. "K ristófkám, mindenkinek megvan a nehéz szerepe az életben. A férfiaknak a katonaság, a nőknek a szülés. (... ) Ma már tudom, igaza volt. Azok a nők, akik életet adnak a gyermeküknek, ők az igazi harcosok és nők. " Amikor világra jött Levente, Lóci is bemehetett, és így négyesben több órán át élvezhették együtt a szülést követő úgynevezett aranyórákat.
Irinyi János magyar vegyész, a robbanásmentes és zajtalan gyufa, és a számológép feltalálója. 1817. május 17. -én született Nagylétán. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, majd jogot tanult a Debreceni Kollégiumban. 19 évesen már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát. 1836-ban, Bécsben találta fel és szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Találmányát eladta egy gyufagyárosnak, így a kapott pénzből fedezni tudta későbbi tanulmányait, amit Berlinben folytatott. 1838-ban Berlinben megírta első tudományos értekezését, amelyben a kémia elméleti kérdéseivel, főleg a savelmélettel foglalkozott. 1839-ben hazatért Magyarországra. Itt szembesült azzal a ténnyel, hogy tanárként nem fog munkát találni, ezért gyújtógyárat alapított Budapesten. Mennyiben magyar a "svéd gyufa", avagy mit talált fel Irinyi János?. A gyár fellendült, sikeres volt, naponta félmillió gyufát gyártott. Komoly versenytársa lett annak a bécsi gyárnak, aminek még 1836-ban eladta a gyufa szabadalmát. Versenytársai mindent megtettek, hogy csődbe vigyék, s végül 1848-ban kénytelen volt gyárát bezárni.
Irinyi ezzel együtt jelentős kutatója volt korának, "az újszemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője", számos találmánnyal, és a magyar kémiai szaknyelv egyik kialakítója. [2] [1] "A gyufa feltalálója Rómer István, magyar volt, ő állította Bécsben az első gyufagyárat e század elején, s miután gyártmányaira nevét németül csak egyszerűen St. Romer-nek jegyzetté fel, a bécsiek valami furfangos franciának gondolták. " Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 5. sz. [2] Magyar Tudóslexikon, Bp. Irinyi János - Agytörő. Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 405. Ld még: Szőkefalvi-Nagy Zoltán –Táplányi Endre: Irinyi János. Bp. 1971. A gyufa történetéhez lásd: Goudsblom, Johan: Tűz és civilizáció. Osiris 2002. Irinyi János idősebb korában (A kép dátuma ismeretlen) Emléktábla Irinyi pesti, Mikszáth téri gyufagyárának helyén Rómer István gyárában készült gyufa csomagolása. (Címkéjén látható a "St Rómer" felirat. ) Rómer gyufája, egykori csomagolásban. A címkén olvasható, hogy 1834-ben 15 évre kapott rá engedélyt, egy évvel Irinyi újítása előtt.
A fellobbanás pillanatában az égő mag rendkívüli módon felhevül; a kloráttartalom függvényében a 2000°C-ot is elérheti. Különleges felhasználásra gyártanak még bármely dörzsfelületen meggyulladó, ún. mindenütt-gyulladó gyufákat (ezek fejében KClO 3, tetrafoszfor-diszulfid, vas-oxid, cink-oxid és enyv található). A vihargyufák bárium-nitrátot tartalmaznak, és nagyobb a vas-oxid- illetve a kén-tartalmuk. Irinyi János – Wikipédia. A bengáli-gyufákban lángszínező adalékok találhatók, pl. Na-, Sr-, Ba- vagy Cu-sók, amelyek a gyufa fellobbanó lángjának látványos színt kölcsönöznek, sorrendben: vakítóan sárga, karminvörös, sárgászöld, illetve zöld színű lánggal égnek. Az elmondottakból kitűnik, hogy napjaink gyufái többé nem Irinyi elgondolásai szerint készülnek; ennek ellenére, minden egyes gyufaszál lángra lobbanása rá is emlékeztet, aki a gyufagyártás technológiáját jelentősen megjavította. Mert Irinyi egész élete valóságos lángolás volt: feladatának tekintette, hogy "célszerű és közhasznú" dolgok előállításával "polgártársai és az egész emberiség javán működjék".
Visszaemlékezéseiben Irinyi feljegyzi, hogy "(a kén gyúlása) nem történvén, nekem hamar az jutott eszembe, hogyha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne". Az előadás után nyomban hozzálátott ötlete megvalósításához. Hadd idézzük őt magát: "Egy kis vegytani számítás után nem kellett semmi sokszoros kísérlet. A vilanyt (foszfort) forró vízben megolvasztván rázás által szemcsésítettem (granuláltam)". Lehűlés után "a megmért barna porral (az ólom-dioxiddal), és hogy a fára ragadjon, arab mézgával (gumiarábikummal) összekavartam" /1/. A leírt módon elkészített tíz szál gyújtót másnap bemutatta Meissner professzornak. Egyik jelen levő hallgatótársa mindjárt javasolta, hogy találmányára kérjen császári privilégiumot (vagyis szabadalmaztassa eljárását). Valószínűleg a magyar büszkeség akadályozta meg ebben; találmányát inkább a kassai származású magyar gyógyszerésznek, Rómer Istvánnak adta el. Rómer, 1836-ban, Bécsben kezdte gyártani az ún. zajtalan gyufát, három évvel később pedig Irinyi is gyufagyárat alapított Pesten.
Meissner Pál ólom-peroxid és kén keverékét próbálta lángra gyújtani dörzsöléssel sikertelenül. " Ha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne... "- írta le Irinyi visszaemlékezésében akkori gondolatait. [3] Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait. Berlinben, 1838 -ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839 -ben Pesten. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette.
Ezen a gondon segített Irinyi, aki a bécsi Politechnikumban tizenkilenc évesen volt a szemtanúja annak, hogy tanára kísérletezés közben kudarcot vallott a kénvirággal dörzsölt ólomoxid meggyújtásával. Az a gondolata támadt, hogy kén helyett foszfort használ, és a foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesíti a kálium-klorátot. A forró vízben oldott foszforba kihűlés után barnaport (ólom-peroxidot) és enyvet kevert, majd ebbe mártotta a kénezett végű pálcikát. Cündhölcli Irinyi módra Gyufáját (a német Zündholz elnevezés alapján egy ideig "cündhölcli") nem szabadalmaztatta, mert Magyarországon ez a jogi oltalom még nem létezett, az osztrák hatóságokat pedig igyekezett elkerülni. Receptjéért először csak három garast kért Rómer István bécsi gyárostól, mert ennyibe került a foszfor, és különben is szerelmes volt a vállalkozó lányába. Végül 60 pengő forintot kapott az ötletért, amelyre Rómer 1837-ben osztrák szabadalmat szerzett, de lányát nem adta Irinyihez, aki szerelmi kudarcát sokáig nem heverte ki.
Még ebben az évben szabadalmaztatta új találmányát, azonban elegendő tőke hiányában nem tudta elkezdeni annak gyártását. Így hát találmányát 60 forintért eladta Rómer István bécsi gyógyszerészmesternek, aki elkezdte annak tömeges gyártását, s tekintélyes vagyonra tett szert. Hogyan készült? A gyufagyártás folyamata abból állt, hogy a kérgüktől megfosztott fatörzseket 60 cm hosszú rönkök alakjában leháncsolták, majd vékony szalagokra szelték. Ezután a gyufaszálak hosszának megfelelő méretűre vágták azokat, majd egy darabológép segítségével kis pálcikákká alakították. A nyers szálakat foszforsav, illetőleg foszforsavas ammónium vizes oldatával impregnálták, majd meleg légáramban forgó dobokban megszárították azokat. Az impregnálás megakadályozta, hogy az eloltott gyufaszál tovább izzon. A következő lépésben rovátkolt falécekből kialakított keretekbe tűzdelték be kis térközökkel a szálakat és a keret két oldalának összeszorításával rögzítették őket. A keretből kiálló szálvégeket először megolvasztott paraffinba, vagy a foszforos gyufáknál olvasztott kénbe, majd a gyufafejet képező gyújtóelegybe mártották.