Megérkezik Réka, és atyja holttestét kéri, hogy eltemethesse. István hajlandó lenne teljesíteni a lány kérését, de Sarolt nem engedi, sőt kiadja a parancsot: "Felnégyelni! " Koppányt felnégyelik, a nép Istvánt üdvözli. Asztrik apát Isten nevében, a pápától kapott koronával királlyá koronázza Istvánt.
Ismeretes, hogy Géza (ur. 973-997), a magyar törzsszövetség első olyan fejedelme, aki nyitott a nyugati kereszténység felé, rendhagyó módon fiát, Istvánt jelölte ki utódjának, holott az ősi pogány szokás – a levirátus – szerint méltóságát a család legidősebb férfitagja nyerte volna el. 997-ben, az édesapa halála után ebből a szokatlan döntésből komoly zűrzavar származott, hiszen a későbbi szent uralkodó rokona, a Balatontól délre fekvő területek felett uralkodó Koppány magának követelte a főhatalmat, és vele a megözvegyült Sarolt fejedelemasszony kezét is. Király István (irodalomtörténész) – Wikipédia. István, aki felesége, Gizella révén III. Ottó német-római császár (ur. 983-1002) támogatását is élvezte – a későbbi királyné ugyanis Ottó unokahúga volt –, végül fegyverrel kényszerült Koppány ellen vonulni, és Veszprém közelében, jelentős német segítséggel vereséget is mért riválisára, aki elesett a csatában. A "lázadó" Koppány szörnyű vége azt jelentette, hogy Géza fia immár vitathatatlanul a főhatalom birtokosává vált, amit szövetségese, III.
István utolsó éveiben Aba Sámuel lett a nádor, ám utódául unokaöccsét, a velencei Orseolo Pétert jelölte ki. 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. A székesfehérvári bazilikába temették, halála után háború tört ki Péter és Sámuel között, az Árpád-ház számos trónviszálya közül az első, melybe a német-római császárság is beavatkozott. Istvánt nagy utóda, a lovagkirály I. László emeltette oltárra, azaz tette az egyház szentjévé, fiával, Imrével és Gellért püspökkel együtt 1083. augusztus 20-án. István, a király – Opera. Ünnepe a világegyházban augusztus 16., nálunk augusztus 20., nemzeti és hivatalos állami ünnepünk. Szent István ezer éve a magyar államiság jelképe. Személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai. István fő érdeme a magyarság európai beilleszkedése, sikereinek titka egyensúlyteremtő képessége. Intelmeinek legtöbbet idézett gondolata: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen.
Soltész Márton; Magvető, Bp., 2017, ( Tények és tanúk 127. ), ISBN 9789631435122 Díjai, elismerései [ szerkesztés] A Munka Érdemrend arany fokozata (1963) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) A Magyar Népköztársaság Állami Díja (1973) Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981) Németh László-emlékérem (1989) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7 További információk [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. Asztrik istván a király szereposztás. ISBN 963-05-6422-X Kortárs magyar írók Értékelés Király István munkásságáról a Tiszatáj 1997. novemberi számában Ungvári Tamás: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Bp., 2012. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 54270219 OSZK: 000000010535 NEKTÁR: 39537 PIM: PIM60926 LCCN: n81026667 ISNI: 0000 0001 0902 6010 NKCS: jo2002102711 BNF: cb12677656w
Az uralkodó, miközben elvárta, hogy alattvalói viseljék a templomok működésének és a papok eltartásának költségét – vö. "tíz falu építsen egy templomot", István első törvénykönyvéből –, maga is jelentős összegeket költött hasonló építkezésekre. Nevéhez fűződik például a pécsváradi monostor és a veszprémvölgyi apácamonostor alapítása, a Jeruzsálem felé vezető zarándokúton pedig vendégházakat építtetett a magyar utazók számára. István külpolitikáját uralkodása kezdetén a Német-római Császársággal fenntartott szövetség meghatározta, a fiatal uralkodó ennek köszönhette például Gizellával, Civakodó Henrik bajor herceg leányával kötött házasságát és a Koppány ellenében kapott támogatást – de lehet, hogy a koronát – is. István egészen a Szász-dinasztia kihalásáig – 1024-ig – jó viszonyban állt a császárokkal, amit gyermekeinek – a korán elhunyt Ottó, illetve Imre, azaz Emericus/Henrik hercegek – neve is mutatott. Első királyunk, Szent István - Cultura.hu. A császári hatalom mellett a király jó viszonyt épített ki Velencével is, miután egyik húgát feleségül adta Orseolo Ottó dózséhoz.
– A játékoshoz közel álló emberektől tudom, hogy Szalai egyike azoknak, akiket a Chelsea figyel – mondta Romano. Labdarúgás Szalai Attila Fenerbache Chelsea átigazolás
Az Index arról ír, hogy török és angol lapértesülések szerint a Bajnokok Ligája címvédője, a Chelsea megegyezett a Fenerbahcéval Szalai Attila átigazolásáról. A magyar válogatott labdasúgóért a hírek szerint a klub 23, 4 millió eurót fizet, a játékos 6 évre ír alá, évi négymillió eurós fizetésért. Ha a hír igaz, akkor a transzfer díja meghaladja az eddigi csúcstartó Szoboszlai Dominik átigazolási összegét. Ő 22 millió euróért került a Salzburgtól a Leipzighez. ( Index)
2021. nov 11. 13:42 Attila hatalmas lépést tehet karrierjében / Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt A magyar válogatott védője rekordot jelentő összegért igazolhat Londonba. Szalai Attila az elmúlt években egy, a hazai szurkolók számára is ismeretlen játékosból a magyar futball egyik legnagyobb értékévé nőtte ki magát, a Fenerbahçe csapatánál nyújtott kiváló teljesítményének köszönhetően pedig az európai top klubok figyelmét is felkeltette. ( A legfrissebb hírek itt) Olyannyira, hogy törökországi sajtóértesülések szerint a sárga-feketék vezetősége megegyezett a Chelsea-vel, így a magyar válogatott védő 23, 4 millió euróért Angliába teszi át székhelyét. A Bajnokok Ligája tavalyi győztesének tulajdonosa, Roman Abramovics ráadásul egy igazán komoly szerződéssel láncolta magához Szalait, a játékos ugyanis hat évre írt alá a kékekhez, méghozzá évi négymillió eurós fizetésért. Amennyiben a hír igaznak bizonyul, 23, 4 millió eurós vételárával Szalai Attila válna a legdrágábban megvásárolt magyar labdarúgóvá, ezzel pedig Szoboszlai Dominik 22 milliós rekordját adná át a múltnak - írja az Index.