Milyen volt a Toldy Gimnáziumba járni? Az volt az első koedukált gimnázium, ahová protekcióval kerültem be. Itt ismerkedtünk meg és jártunk 1963-tól Lamm Judittal, aki 1966-ban a feleségem lett, született két lányunk, 1967-ben Ági, 1971-ben Judit. Áginak két gyereke van. Aki ilyen fiatalon nősül és lesznek gyerekei, annak biztos egzisztenciája kell, hogy legyen. A családi hagyományokat követve a Pannónia Filmstúdióban kezdtem el dolgozni, ahol legendákkal találkoztam a rajz-és szinkronosztályon. Foky Ottó bábfilmeket készített, akkor forgatta a Vukot Dargay Attila, ott dolgozott Macskássy Gyula, és még sokan mások. Megismerkedtem a szinkronfilm készítéssel, filmzenék készültek, én pedig mint hangkamerás asszisztáltam ezekhez. A perspektíva számomra a hangmérnökség volt, de ehhez el kellett volna végeznem a Műegyetemet, de semmi érzékem nem volt a matematikához. Hogy fért meg egymás mellett a filmgyári munka és a koncertezés? Nehezen. Soltész Rezső a gimiben ismerte meg a feleségét | BorsOnline. Mindig elkéstem. Többször előfordult, hogy reggel nem fértem fel a buszra, a következővel meg már biztos lekéstem a 8 órai kezdést.
kerületben – Fotó! További cikkek Győztes Pattanásig feszült a hangulat a stúdióban: Ő lett a Sztárban sztár győztese Tragédia Borzalom: A szülők kutyája tépte szét az angyalarcú 17 hónapos kislányt Még egy kis fűszer jöhet? Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből! Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre! Feliratkozom
Amikor a Szóljon hangosan az ének következett, elszabadult a pokol. Hihetetlen volt! Ráeszméltem, hogy még mindig szeretnek, és feltámadtam. A rendszerváltás után azt hitte, nincs rá szükség, de a 90-es évek végén ismét feltámadt. /Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd Tudható, hogy S. Nagy István az ön kérésére írt életrajzi elemeket a Szóljon hangosan az ének szövegébe. Elárulja, mire utalt a "de jött egy nagy vihar"? Soltész: A Corvina együttes szétesésére, mert az egyik legismertebb dalunk volt az Egy viharos éjszakán. Mellesleg ezt a két sort, hogy "de jött egy nagy vihar, és eltörött a gitárom" én írtam, és megkértem Pityust, vegye bele. Elárulná, a rendszerváltás óta hány forint jogdíjat utaltak önnek csak a Szóljon hangosan az ének után? Soltész rezső felesége meghalt dobos attila. Soltész: Több milliót, ami valójában kétszer több millió, mert hivatalosan csak dallamszerző vagyok, a jogdíj másik fele Pityus örökösét illeti. De tény, hogy a mai napig ez a 40 évvel ezelőtti szerzeményünk szerepel az első helyen a kimutatásban, amit kapni szoktam.
Wellest már régóta persona non grata-nak tekintették a hollywoodi stúdiók, amikor a Universal beleegyezett abba, hogy felvegye őt a rendezői és a gonosz érintés című filmben való fellépésre, amely állítólag azért született, hogy Hestont csábítsa a projektbe. A film Welles egyik legnagyobb eredményének bizonyult, bár eredetileg az ő kívánságai ellenére szerkesztették, a stúdió újraforgatta és B filmként jelent meg. 1998-ban, Welles halála után több mint egy évtizeddel, a film új verziója jelent meg, Heston azon jegyzetei alapján, amely felfedezte, hogyan kell levágni a filmet. A filmet meghosszabbított nyitójelenete jellemzi, amelyet a filmtörténelem egyik leghosszabb ideig tart, és erős mellékszereplőjével Marlene Dietrich, Zsa Zsa Gabor, Joseph Cotten és Mercedes McCambridge. Emlékezetes előadás Dennis Weaver, mint egy mentálisan zavart motel jegyző a hír járta, hogy már az ihletet a karakter Norman Bates Alfred Hitchcock "s Psycho. Termelési jegyzetek és kreditek Rendező és író: Orson Welles Zene: Henry Mancini Futási idő: 95 perc Öntvény Charlton Heston (Ramon Miguel [Mike] Vargas) Orson Welles (Hank Quinlan rendőrkapitány) Janet Leigh (Susan [Susie] Vargas) Akim Tamiroff ("Joe bácsi" Grandi) Marlene Dietrich (Tanya)
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Globális fájlhasználat Nem érhető el nagyobb felbontású változat. Az alábbi lap használja ezt a fájlt: Globális fájlhasználat A következő wikik használják ezt a fájlt: Használata itt: Charlton Heston Touch of Evil User:Classic film/Film list User:Classic film/Film list (1940 - 1959) User:Dr. Blofeld/Film list Janet Leigh Pahan kosketus Janet Leighin filmografia La Soif du mal Aaron Stell Film noir מגע של רשע Չարի կնիք 黒い罠 Med alle midler (1958) Dotyk zła Dodir zla En djävulsk fälla
Értékelés: 50 szavazatból Orson Welles mesteri rendezése a film-noir egyik legjelentősebb darabja, a bűn természetrajzát világítja meg, a korrupció és az erkölcsi megalkuvás drámáját. Welles egy tisztességtelen rendőrfőnököt alakít, aki egy zavaros bűneset kapcsán hamisan vádol meg egy mexikói származású fiatalembert. Saját kedvére és arcára formálja a törvényt, egészen addig, amíg fel nem tűnik a színen a Charlton Heston alakította, kábítószerügyekre szakosodott nyomozó, és össze nem csap a vakbuzgó rendőrfőnökkel, miután megismeri annak sötét múltját. Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista: Szereplők Hank Quinlan rendőrkapitány Ramon Miguel "Mike" Vargas
A gonosz érintése, az 1958-ban megjelent amerikai film noir, amelyet írt és rendezett Orson Welles, aki szintén részt vett a krimiben. A film kasszasikeres csalódás volt, de a későbbi években elismerték az 1940-es és 50-es évek klasszikus film noir időszakának egyik utolsó gyöngyszemeként. jelenet a Gonosz érintéséből (Balról jobbra) Orson Welles, Victor Millan, Joseph Calleia és Charlton Heston a gonosz érintésében (1958), Welles írta és rendezte. © 1958 Universal Pictures Company, Inc. Az amerikai-mexikói határ mentén, egy sovány városban található Touch of Evil egy mexikói kábítószerügyi tisztet játszik (akit Charlton Heston) akinek nászútját megszakítja egy gyilkossági ügy hirtelen részvétele. Saját nyomozásának megkísérlésével konfrontációs kapcsolatot létesít egy görbe rendőrkapitánnyal (akit Welles játszik), akinek a törvény végrehajtásának módszerei között gyakran szerepel annak megsértése. Heston új felesége (akit játszik Janet Leigh) felelősséggel tartozik a férje ellen, amikor Welles zsarujának dolgozó csuklyák elrabolják és bekeretezik.
USA (Universal), 111 perc, ff., angol Rendező: Orson Welles Producer: Albert Zugsmith Azzal szeretném kezdeni, hogy ez az egyik legjobb film, amit mostanában láttam. Menet közben többször mondogattam magamban, hogy ez milyen zseniális. Kár, hogy a végére egy kicsit ellaposodott, de attól még összességében megérdemli ezt a kicsit túlfokozott jelzőt. A Badge of Evil (A gonosz jelvénye) című regényt készült feldolgozni a Universal, amihez leszerződtette Charlton Heston -t és Orson Welles -t a két férfi főszerepre. Heston állítólag nagyon megörült, hogy végre egy Welles által rendezett filmben szerepelhet, holott valójában erről akkor még szó sem volt. Welles ekkoriban már nem volt túl népszerű a stúdiófőnökök körében, mert önfejű, kezelhetetlen személyiségűnek tartották. A producer viszont azonosulni tudott Heston lelkesedésével, és végül úgy döntött, hogy nem okoz csalódást, így aztán valóban Welles kapta a rendezői megbízást. Welles ahogy kézhez kapta a könyvet, azonnal módosításokat hajtott végre rajta.
Hogy még inkább összekuszálódjanak a szálak: a mexikói nyomozónak amerikai felesége van. Őt Janet Leigh játssza, aki pechére nem sokkal a forgatás előtt eltörte az egyik kezét. Szerepéről sokat elárul, hogy jeleneteinek nagy részét úgy is fel tudták venni, hogy begipszelt kezét valahova eldugta (autóban, ágyban). Néhány jelenetnél azonban megkerülhetetlen volt, hogy a gipszet a nap elején levegyék, és a nap végén gondos kezek újragipszeljék. Csak reménykedni merek, hogy ennek semmilyen egészségügyi következménye nem volt. Bár ennek már nem sok jelentősége van. (Na jó ez túl morbid, sorry. ) Janet Leigh színészi kvalitásaitól ebben a filmben sem ájultam el különösebben, de be kell vallanom, hogy "esztétikus" megjelenése mégis kellemes élményt nyújt a film megtekintése közben. Orson Welles rendezői tevékenysége kapcsán már furcsa is lenne, ha semmilyen probléma nem merül fel. Nos, a stúdió nem volt maradéktalanul elégedett az eredménnyel, kicsit 'átszerkesztették' a filmet. Az eredeti változatban több humoros, kissé abszurd elem is volt, amit a stúdió jobbnak látott kivenni.