Plohn József Született Plohn Ábrahám József 1869. július 7. [1] Makó [1] Elhunyt 1944. június (74 évesen) 1944 (74-75 évesen) Németország Állampolgársága magyar Foglalkozása fényképész A Wikimédia Commons tartalmaz Plohn József témájú médiaállományokat. Plohn József ( Makó, 1869. július 7. [2] – Németország, 1944. június) fotográfus, néprajzi gyűjtő. Életpályája [ szerkesztés] Plohn Illés (1834–1911) fényképész és Kugler Amália fia. NEGYVENNYOLCAS HONVÉDPORTRÉK PLOHN JÓZSEF 1992 KÖNYV KIVÁLÓ ÁLLAPOTBAN - Könyv | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. [3] Gyermekkorában Hódmezővásárhelyen élt; édesapja mellett sajátította el a fényképezés mesterségét. 1879–1883 között a református gimnázium diákja volt. 1884-ben Koller Károly rajztanár, festő és udvari fényképésznél tanult. 1890–1891 között katonai szolgálatot teljesített. 1894-ben tért haza tanulmányútjáról. 1911-ben átvette édesapja műtermének vezetését. 1918 után tönkrement, öregségére igazolványképek készítésével tartotta fenn magát. 1922-ben fényképeiből összeállított egy hatrészes album-sorozatot. Életének a faji üldözés vetett véget. 1944-ben egyhavi börtönre ítélték, mivel nem viselte a sárga csillagot.
"Nem száz portrét akartam festeni, hanem egyetlen ikonosztázt, amelyben megszentelődött hősök ünnepélyes testtartással tekintenek az örökkévalóságba, a műfaj barokk és milleneumi hagyományai szerint.. " A száz magyar katonahős közül 95 (! ) bajuszt viselt, ők láthatók a Magyar Bajuszos Hősök Arcképcsarnokában. Negyvennyolcas honvédportrék - Plohn József - Régikönyvek webáruház. Somogyi Győző: Magyar bajuszos királyok arcképcsarnoka " Szent István koronázásának 1000. évfordulóján kezdtem el festeni a magyar királyok arcképcsarnokát" - írja Somogyi Győző festőművész a kiadvány ajánlásában. A Szent István megkoronázásától IV. Károly haláláig terjedő 918 esztendő alatt uralkodó 52 magyar király közül azokat gyűjtöttük egybe, akiket a művész bajusszal festett meg. Bajusz, a magyar irodalomban Greguss Ágost írja a magyar bajuszról 1853-ban: "a bajusz a magyar ember által még most is mint sajátságos megkülönböztető jel becsületben tartatik s melynek viselése - szakál nélkül - talán Magyarországból terjedt ki a többi Európára ". Szulovszky János: Szőrtörténelem In.
Először a Képzőművészeti Főiskolán, majd Koller Károly rajztanár, festő és udvari fényképésznél tanult, később bejárta az európai művészet fontos központjait. Barátai (Tornyai János, Endre Béla, Kiss Lajos) hatására kezdett el foglalkozni a néprajzi fényképezéssel. Ennek eredményeként több mint 3 ezer, nagyrészt néprajzi felvételt készített. 1911-ben átvette édesapja műtermének vezetését, ami 1918 után tönkrement. 1922-ben fényképeiből összeállított egy hat részes album-sorozatot. 1944-ben deportálták, halála után özvegye 1635 db felvételt adott át a Tornyai János Múzeumnak. "
:4RAHÁM JÁNOS (1143) AGOSTON JÁNOS (1146) BANGA MIHÁLY (1254) BARTHA ISTVÁN (1164) BECK IGNÁC (1158) BECSEI JÁNOS (1261) BoRsobl JÁNOS (3322) CSADA KÁROLY (1262) CSÁK! FERENC (1189) CSENDE LAJOS (1201) CSONKA MIHÁLY (3350) CSóTÓ JÓZSEF (1188) DEZSŐ JÁNos (1293) DIÓSZEGI SÁNDOR (1214) DOSZLOP JÁNOS (1209) DRUBINA ISTVÁN (1291) ELEK IMRE (1190) ÉKES ANDRÁS (1178) FARKAS JÓZSEF (1185) FÉLIX JÓZSEF (1244) FÖLDES! IMRE (1224) FOIAI ISTVÁN (1282) FÜLÖP:JÓZSEF (1269) GILICE FERENC (1192) GONDA FERENC (1141) GYARAKI MIHÁLY (1237) HEGEDŰS MIHÁLY (1145) HEMZŐ BORUS (1226) HUSZÁR PÁL 1. (1242) HUSZÁR PÁL II. (1120) JÓZSA FERENC (1235) KAPELLER ANTAL (1215) százados KARDOS JÓZSEF (3347) KASZA PÉTER (1123) KATONA ISTVÁN I. (1259) KATONA ISTVÁN II. (1196) KISS ISTVÁN (1129) KISS MÁRTON (1203) KOLOMPÁR JÁNOS (1243) KOSZTOLÁNYI JÓZSEF KOVÁCS LÁSZLÓ (1171) KRISTÓ JÁNOS (1198) LOVAS MIHÁLY (3334) LUGOSI JÓZSEF (1166) MARINKOVICS JÓZSEF (1223) MÉHES MÁRTON (1182)
A helyzetet nehezítette, hogy a prágai tavasz következtében a Szovjetunió visszaállította a diktatúrát, mely nagyban befolyásolta az ország működését. Kiújult a válság, melyet súlyosbított az 1973-as olajárrobbanás, így Magyarország részére romlottak a cserearányok. Az országba behozott termékek ára jobban növekedett a kivitt termékek áránál. Ekkor a vezetés a hitelek felvétele mellett döntött. Ám ezeket rosszul használták fel, és az életszínvonal javítására költötték el. A '80-as évektől azonban a gazdasági helyzet miatt a hatalom kénytelen csökkenteni az életszínvonalat, mely politikai válsághoz, majd rendszerváltáshoz vezet. Életmód és mindennapok A gazdaságpolitika eredményeként csökkent a mezőgazdasági, és növekedett az iparban dolgozók aránya, ebből adódóan a városlakók száma is (urbanizáció). A Kádár-korszak életmódja - Történelem érettségi tétel - Érettségi.com. Az állam a '60-as években lakásépítési programba kezdett, megindult a lakótelepek építése, ahol összkomfortos, de kicsi lakásokat hoztak létre. Az 1960-as évek végétől a lakosság nyaralókhoz juthatott, és megkezdődött a Balaton felparcellázása.
Megépültek az M7-es, M1-es, M5-ös és az M3-as autópályák első szakaszai. 1975–87 között 162 km autópálya épült. A közúton a települések 96%-a elérhetővé vált. A növekvő légi forgalom szükségessé tette a bővítést, így 1986-ra megépült Ferihegy 2-es terminálja. 1986-ban készült el a Hungaroring is, ami azóta is otthont ad a Forma–1 magyar futamainak. Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó – Ujvári Csaba: Befejezetlen múlt 6. – A globális válság felé 1930 – (tankönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2003. Rainer M. A Kádár-korszak (3): A rendszer jellemzői a Kádár korszakban, életmód és mindennapok-2 - YouTube. János: Magyarország története 22 – A Kádár-korszak 1956–1989, Kossuth Kiadó, Budapest, 2010, 54–63., 90–99. o. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Osiris Kiadó, Budapest, 2005, 425–456. o., 522–536. o. Valuch Tibor: Magánélet Kádár János korában, Mindennapi Történelem sorozat, Corvina Kiadó, 2011, 6–16. o., 56–77. o. Magyar retró, 2010, dokumentumfilm Budapest retró I., 1998, dokumentumfilm Budapest retró II., 2003, dokumentumfilm
A nyugat is elfogadta a Kádár-rendszert, ennek egyik jele, hogy 1963-ban helyreállították az ország ENSZ-tagságát. A nyugat Magyarországot a szocialista láger legvidámabb barakk jának nevezte, és gyakran használták a gulyáskommunizmus jelzőt az országra. A '60-as évek közepétől gazdasági válság alakult ki, mert a gazdaság nem termelt annyit, amennyivel az egész ország eltartható lett volna. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői by Szilvia Nemeskeri. A 60-as évek közepéig a Szovjetunió és a szocialista országok pénzügyi segítségével tudtuk fenntartani az országot. Ezután 3 lehetőség maradt: az életszínvonal csökkentése hitelek felvétele gazdasági reformok bevezetése Ezek következménye lett az új gazdasági mechanizmus 1968-ban, mely kidolgozója Liska Tibor volt. A hatalom csak két feltételt szabott: a reformok csak gazdaságiak lehetnek a reformok nem eredményezhetnek vagyoni különbségeket A reformok eredményeket hoztak, csökkentek a tervszámok, és túltermelés esetén a terven felüli mennyiséggel a vállalat szabadon rendelkezhetett. Azonban 1971-ben leállítják az új gazdasági mechanizmust a magántulajdon megjelenése miatt.