Molnár Ferencet sokan korának legmegosztóbb irodalmáraként tartják számon. Minden bizonnyal ő a legismertebb magyar drámaíró a világon: vígjátékait még ma is előszeretettel viszik színpadra itthon és külföldön egyaránt, gyakran szatirikus prózájának népszerűsége viszont elhalványult az évek alatt. Molnár Ferenc (eredeti nevén Neumann Ferenc) 1878. január 12-én született Budapesten, egy felső középosztálybeli család gyermekeként. 1895-ben érettségizett a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban, majd szülei unszolására jogot tanult Genfben egészen 22 éves koráig, amikor is otthagyta az egyetemet, hogy megvalósítsa nagy irodalmi terveit. Ezután több budapesti újságban is publikált, és ideje nagy részében regényein és drámáin dolgozott, illetve külföldi színdarabokat fordított. Már első regényének ( Egy gazdátlan csónak története, 1901) oldalain is felfedezhetjük későbbi írói stílusának karakteres vonásait: egyedi humorát, ötletességét és szellemes megjegyzéseit. Az irodalomkritikusok már ekkor nagy reménységnek tartották a regényíró Molnár Ferencet.
Molnár Ferenc reneszánszát éli hazánkban, nehezen találunk olyan (akár fővárosi, akár vidéki) színházat, ahol ne lenne repertoáron legalább egy a művei közül. Kivételesen izgalmas cselekményszövésének, remekül megalkotott karaktereinek, valamint a korabeli társadalom és annak rétegeinek egymáshoz fűződő viszonyainak realisztikus ábrázolása teszi drámáit a mai kor nézője számára is élvezetessé. Augusztusban a Városmajori Szabadtéri Színpadon három Molnár-mű is életre kel, három különböző színház előadásában. Az Ördög – 2019. augusztus 16. 19. 30 A Váci Dunakanyar Színház és a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház előadásában Bozó Andrea, Mészáros Máté és Fenyő Iván játssza a főszerepet, a rendező Bakos-Kiss Gábor. Az Ördög egy fordulatokban gazdag, éles humorú vígjáték, amely bravúros érzékenységgel világítja meg a férfi-nő viszony legrejtettebb mélységeit. János, a tehetséges festő izgatottan várja legjobb barátja feleségét, Jolánt, hogy megfesse portréját. A találkozás kínos, mindketten próbálnak felülkerekedni egymás iránt táplált, elfojtott érzéseiket.
Első felesége Vészi Margit festő-írónő volt. A házasságból egy leányuk született, Molnár Márta, aki Horváth Zoltán újságíró, majd később Sárközi György író felesége lett. Molnár Márta és Horváth Zoltán házasságából született Horváth Ádám, a Kossuth-díjas filmrendező. Molnár Ferenc második felesége Fedák Sári, a harmadik Darvas Lili volt. 1906-ban írta meg mindmáig népszerű regényét, A Pál utcai fiúk címen, amely a pesti gyerekek néha vidám, máskor szomorú életét ábrázolja. Magyarul negyvenöt kiadást ért meg és számos nyelvre lefordították. A Fábri Zoltán által rendezett filmváltozatot Oscar-díjra is jelölték. Az író a legnagyobb sikerét a Liliom című színdarabjával aratta 1909-ben. Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. Bár Molnár Ferenc neve legtöbbeknek a népszerű ifjúsági kisregényével kapcsolódik össze, személyében olyan kaliberű alkotóról van szó, akinek a műveit világszerte előadták, akinek az 50. születésnapját fényes keretek közt a New York-i Broadway-n ünnepelték, akit az Egyesült Államok elnöke, Calvin Coolidge személyesen fogadott a Fehér Házban, s aki az 1920-30-as években becslések szerint több mint 1 millió amerikai dollárt keresett évente.
Szerk., utószó: Nagy Péter. Unikornis. (A magyar próza klasszikusai. ) A férfi szíve. Novellák. Vál., sajtó alá rend., utószó: Urbán V. László. Argumentum. Keserű mesék a szívről. Kisregény és válogatott novellák. Vál., utószó: Hafner Zoltán. (Millenniumi könyvtár. ) Az aruvimi erdő titka. Elbeszélések, karcolatok, humoreszkek. Vál., utószó: Domokos Mátyás. ) … or not to be. Molnár Ferenc levelei Darvas Lilihez. Szerk., szövgond., jegyz. : Varga Katalin. Tan. Gajdó Tamás. 2004. Petőfi Irodalmi Múzeum–Argumentum. A százados köpönyege. Összegyűjtött novellák. : Réz Pál. Noran. A csókok éjszakája. Szeged. Regény és elbeszélések. ) A zenélő angyal és más történetek. Szerk. Móra. A Pál utcai fiúk – A Gittegylet. Regény és jelenet. 216 p. Egyetlenegy asszony. Ismeretlen kisregények. [Jour-fixe kisasszony; Egyetlenegy asszony; Az utolsó ház]. Athenaeum. Nagy Háború – Haditudósítások I. (1914. november–1916. június). 2021. Athenaeum. Hangoskönyv A Pál utcai fiúk. Felolvassa: Németh Kristóf. Kossuth–Mojzer.
1905-től az Én újságom című lapban írt. 1922-ig több mint 1000 írása jelent meg. Szoros barátság fűzte Juhász Gyulához. A múzeumi évei alatt 104 ásatáson működött közre, és 12 régészeti témájú cikke jelent meg. Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg. Művei Rab ember fiai (1909) Mindenki Jánoskája (1911) Csilicsali Csalavári Csalavér (1912) Filkó meg én (1915) Kincskereső kisködmön (1918) Dióbél királyfi (1922) A festő halála, (1921) mely később Négy apának egy leánya címmel jelent meg. Georgikon (1925) Nádihegedű (1927) Ének a búzamezőkről (1927) Beszélgetés a ferde toronnyal (1927) Véreim (1927) Sokféle (1927) Egy cár, akit várnak (1930) Aranykoporsó (1932) Daru-utcától a Móra Ferenc-utcáig (1934) Utazás a föld alatti Magyarországon (1935) Parasztjaim (1935) Dióbél királykisasszony (1935) Napok, holdak, elmúlt csillagok (1935) Titulász bankója Az aranyszőrű bárány A cinege cipője Az égbelátó Hannibál föltámasztása A hatrongyosi kakasok Hol volt, hol nem volt Zengő ABC Írások Csókáról
A matematika történetében az elsők között volt, akik követelményként írták elő az egy rendszerbe tartozó axiómák kölcsönös függetlenségét: "Olyant nem kell az alapok közé tenni, mely a többiből következik. " A bevezető részben használt fogalmai a halmazelmélet első kezdeményének tekinthetők. Mérő László – Wikidézet. A komplex számok tárgyalása során elsőként fogalmazta meg a permanenciaelvet: "... a műveletek az általánosság vitorlája alatt folytathatóak legyenek és az általánosság – amennyire csak lehetséges – el ne vesszen. " A matematikai analízis felépítése során az volt az álláspontja, hogy kerülni kell az Euler-féle "végtelen kicsinyek" használatát, helyette a limes fogalmát használta, amelyet magyarul a maga alkotta széj-becs szóval nevezett meg. Bebizonyította néhány korabeli konvergenciakritérium hibás voltát, és felépített egy újat, ami tartalmilag megegyezik a Raabe-féle konvergencia- és divergenciakritériummal. Egyik legismertebb eredménye a sokszögdarabolási tétel: A síkban két egyenes vonalakkal határolt, egyenlő területű sokszög végszerűen egyenlő (azaz véges számú, páronként egybevágó darabokra oszthatók).
Hiszen ha én tudnám, hogy mi az a herepfedény! De azt hiszem, azt csak Kunz tanár úr tudta, ámbár abban se vagyok egészen bizonyos. Azt az egyet azonban megírom mister Kingnek, hogy Hungaryt hagyja békén, van annak annyi herepfedénye, hagy arról koldul!
Azóta rengetegféle világot el tudunk képzelni, melyek azonban nem mondhatnak ellent az ebben a világban megismert törvényszerűségeknek. Ugyanez a helyzet a pszichológiában a racionalitás kérdésével is: az emberi gondolkodás nem racionális, és erre pszichológiai tények tömkelege mutat. De nem is irracionális; nem mond ellent a racionalitás törvényének, csak éppen nem azon alapul. Ezt elsősorban a játékelmélet új fejleményei támasztják alá. Heraldikai lexikon/Henry Peacham – Wikikönyvek. [3] Mindenki másképp egyforma [ szerkesztés] Ha valami nem racionális, abból nem következik, hogy irracionális, vagyis ésszerűtlen. (247. oldal) Az emberiség satnya testi tulajdonságai ellenére biológiailag életképesnek bizonyult. Aligha engedhette meg magának, hogy túl gyakran hozzon téves döntéseket, mert azt a természetes szelekció hamar megbüntette volna (258. oldal) A racionális gondolkodás fő vívmánya az, hogy nemcsak magához az ismerethez vezet el, hanem azt is világosan demonstrálni tudja, hogyan jutottunk el ehhez a tudáshoz. A racionális formában kifejezhető tudás viszonylag könnyen és egyértelműen átadható másoknak.
A főispán baljóslatú morajlás közt rendelte el a szavazást. Akkora többség állt föl az államosítás mellett, hogy az ellenzék még ellenpróbát se kért. Az elnök öt percre felfüggesztette az ülést. Szaladtam a telefonhoz. Csak futtában hallottam, ahogy az ügyvéd magyarázott a barátainak. – Mégis hallatlan, hogy valaki iskolaügyhöz hozzá merjen szólni, aki azt se tudja, mi az a herepfedény. – Hihetetlen, – csóválta a fejét az egész társaság. Szerkesztő voltam és kétségbeesett harcokat vívtam a cenzúrával. Csak úgy becsületből, a siker minden reménye nélkül. A cenzorok rendkívül vitéz emberek voltak és a vörös plajbász mindig miszlikbe vágta a frontot az ólomszérűkön. Egyszer valami harctéri tudósítónk azt találta írni, hogy Mackensen kis lovon lovagol. – Halt! Gottlob Frege – Wikidézet. – csapott le a vörösplajbász. – Ez sérthetné nagy szövetségesünk érzékenységét! És kitörülte a kis szót. Másnap lapunk olvasói kissé csodálkozva olvasták, hogy »Mackensen lovon lovagol«, nem nádpálcán. De legalább Vilmos császár nem kötötte hátra a sarkunkat.