Ajaj, sajnos nincs ilyen oldal!
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Bővebb információk
A TVSZ alapján a gyakorlati tárgyak esetén (pl. sport) a szorgalmi időszak utolsó hetében a Neptunon eredményt kell rögzíteni. Ez az eredmény az aktuális állapotot tükrözi, azaz a pótlási (vizsga) időszakban az oktató az eredményt módosíthatja (amennyiben a hallgató karán a Neptun ezt engedi). Pte ttk rekreáció msc órarend. Kérjük, hogy azonos féléven belül legfeljebb 1 db kredites sportkurzust vegyen fel! Hallgató részéről költséggel járó kurzusok a Neptun-on fel vannak tüntetve (az oktatás ingyenes, terem- v. eszközhasználatnak van költsége) FIGYELEM! A meghirdetett minimális létszámok el nem érése esetén az érintett kurzus nem indulhat el!
PTE Rektori Kabinet, Rektori Tanácsterem (Pécs, Vasvári Pál utca 4. ) Fulbright-ösztöndíjak - tájékoztató előadás 2022. április 5. 14:00 - 16:00
"Kreatív mozgásformák" órarend 2015. június 1. Elkészült a "Kreatív mozgásformák" akkreditált pedagógus továbbképzés órarendje: Órarend A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézete 30 órás költségtérítéses akkreditált továbbképzést indít a 2015/2016. tanév őszi félévében "Kreatív mozgásformák" címmel... » Hírarchívum... »
Amennyiben a közös képzési szakaszban a tanterv választható tantárgyat is tartalmaz, akkor a teljesített választható tantárgyakat csak a tantervben tartalmazott kredit erejéig lehet beszámítani. Az alábbi dokumentumokban szakpáronként megtekinthető, hogy milyen tipusú tantárgyakból teljesítendő a minimum 65 kredit. Az első dokumentum a 2013-tól érvényes, a második dokumentum a 2017-től érvényes ajánlott tantervek szerint tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik.
A képen egy hatalmas folyami rák ragad el ollójával egy embert. Mégsem állíthatjuk, hogy egy horror könyv illusztrációjával van dolgunk. A gasztronómiai írásmű írója Marx Rumpolt, aki a mainzi választófejedelem főszakácsa volt, az 1500-as évek második felében. Főműve az általa írt szakácskönyv (Ein new Kochbuch), amely szakmai útmutatóként, tankönyvként szolgált az egymást követő szakács generációk számára. A könyvben mintegy 2000 recept szerepel, instrukciók borok készítéséhez, mindez 150 fametszeten illusztrálva (Jost Amman). Érdekességként megemlíthető, hogy a könyvben található a legrégebbi burgonyás recept. Tárgy, tartalom, célközönség tárgy vendéglátás-történet szakmatörténet szakácskönyv könyvillusztráció gasztronómia Marx Rumpolt vendéglátóipar MKVM Tér- és időbeli vonatkozás térbeli vonatkozás középkori Németország, Frankfurt az eredeti tárgy földrajzi fekvése Budapest időbeli vonatkozás 1581 Jellemzők hordozó papír méret 13 x 18 cm kép színe fekete-fehér formátum jpeg Jogi információk jogtulajdonos hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető Forrás, azonosítók forrás leltári szám/regisztrációs szám VF_37_832 VIP_10-11_Szakmatörténet_Ipartestület
A folyami rák a tízlábú rákok rendjének legnagyobb közép-európai, édesvízben élő képviselője. Tiszta folyóvizek és tavak lakója, ahol a parti üregekben és kövek alatt él. A hím 18, esetleg 25 centiméter hosszú, a nőstény 15 centiméternél rövidebb. A fejtort egységes hátpajzs borítja. Két összetett szeme mozgatható, henger alakú nyélen helyezkedik el. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste. 5 pár járólába van, közülük az első pár - főleg a hímnél - igen erőteljes ollókban végződik. A második és harmadik pár járólábon is kis ollók vannak. Az állat vörösbarna, szürke vagy sárgás, az ollók alsó oldala vörös. A hím váladékával összetapasztott hímivarsejt adagot, a cső alakú párzószervé módosult 1. és 2. potrohlábával tapasztja a nőstény ivarnyílásának közelébe. A nőstény petevezető váladékával feloldja a spermatophorát, és megkezdi a peték lerakását, melyek a kiszabadult spermiumokkal találkozva megtermékenyülnek. 200-300 petét rak le a nőstény, melyeket a peterakással egyidejűleg elválasztott, először ragadós, majd vízben megszilárduló fonalak kötnek egymáshoz és a potrohlábakhoz.
A rákok osztályának tagjai csaknem kivétel nélkül a tengerek és az édesvizek lakói. Testük két testtájra: fejtorra és potrohra tagolódik. Kitinpáncéljuk a magas mésztartalomnak köszönhetően szilárd, kemény, így hatékony védelmet nyújt a víz fizikai hatásaival szemben. A kitinváz nem növekszik együtt az állat testével, ezért a fejlődő, növekedő állatok időnként levetik páncéljukat, és újat, nagyobbat hoznak létre a régi helyett. Ez a folyamat a vedlés. A rákok ragadozók vagy mindenevők. Táplálékukat rágószájszervükkel morzsolják szét. Légzőszervükerekkel sűrűn átszőtt kopoltyú. A magasabb rendű rákok fejtorán 5 pár járóláb van, amelyek közül az első pár a táplálék megragadására szolgáló olló. Fejükön két pár csáp található, ezeknek a tapintásban és a szaglásban van szerepük. Összetett szemeikkel meglehetősen jól látnak. A rákok hazai képviselője, a folyami rák a tiszta vizű folyók, patakok lakója. Az európai tengerpartokon gyakoriak a tarisznyarákok. Folyami rák testfelépítése Folyami rák Vízibolhák A vizekben sok apró, szabad szemmel alig látható rák él.
A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami rák témájú médiaállományokat és Folyami rák témájú kategóriát. A folyami rák vagy nemes rák (Astacus astacus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába sorolt tízlábú rákok (Decapoda) rendjében a névadó Astacidae család (és az egész alrendág) karakterfaja, az édesvízi rákok három, Magyarországon őshonos fajának egyike. Származása, előfordulása [ szerkesztés] Közép-Európában és Dél-Skandináviában honos. A 19. század közepéig egész Közép-Európában gyakori volt, ekkortól azonban az Amerikából Franciaországon át behurcolt rákpestis az állomány nagyobb részét kiirtotta. Ma nem túl gyakori. Megjelenése, felépítése [ szerkesztés] A tízlábú rákok rendjének legnagyobb közép-európai képviselője. Vörösbarna, szürke vagy sárgás, az ollók alsó oldala vörös. A hím 18, ritkán akár 25 centiméter hosszú is lehet, a nőstény 15 centiméternél rövidebb. A fejtort egységes hátpajzs (carapax) borítja. Két összetett szeme mozgatható, hengeres nyélen ül. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste.
A hímivarnyílása 8. torszelvényen növő 5. pár járóláb tőízén van. A hím a ductus deferens váladékával összetapasztott hímivarsejtadagot, a spermatophorát cső alakú párzószervé módosult 1. és 2. potrohlábával tapasztja a nőstény ivarnyílásának közelébe. A nőstény potrohát a tor alá hajtva petevezető váladékával feloldja a spermatophorát, és elkezdi lerakni a petéket, amelyek a spermatophorából kiszabadult spermiumoktól megtermékenyülnek. A nőstény október és december között rakja le 50-300 petéjét. Ezeket a peterakással egyidejűleg elválasztott, először ragadós, majd vízben megszilárduló fonalak kötik egymáshoz és a potrohlábakhoz. Az anyaállat tavaszig potrohlábain hordozza a megtermékenyített petéket. A lábak mozgatása biztosítja a peteburkon belül fejlődő embriók megfelelő oxigénellátását, de így is csak mintegy 20 kel ki közülük. Az utódok május és július között kelnek ki, de még két hétig az anyaállat testén maradnak. A frissen kikelt rákok szelvényszáma teljes, minden testrészük kialakult, alakjuk csaknem azonos a felnőtt állatokéval.