150 4. FEJEZET | Az Egyesült Államok és Irán: a rend eltérő értelmezései 155 Az iráni államigazgatás hagyományai 157 • Khomeini forradalma 160 • A nukleáris technika terjedése és Irán 166 • Vízió és valóság 176 8 Henry Kissinger • Világrend 5. FEJEZET Ázsia sokszínűsége 179 Ázsia és Európa: a hatalmi egyensúly eltérő koncepciói 179 • Japán 187 • India 198 • Mi az az ázsiai regionális rend? Henry Kissinger: Világrend | Pepita.hu. 215 6. FEJEZET Egy ázsiai rendfelé: konfrontáció vagy partnerség? 219 Az ázsiai nemzetközi rend és Kína 220 • Kína és a világrend 227 • Egy hosszabb távú perspektíva 235 7. FEJEZET Az egész emberiségért cselekedni": az Egyesült Államok és az amerikai világrend-koncepció 241 Amerika a világ színpadán 245 • Theodore Roosevelt: Amerika mint világ- hatalom 253 • Woodrow Wilson: Amerika mint a világ lelkiismerete 263 • Franklin Roosevelt és az új világrend 276 8. FEJEZET Egyesült Államok: a Janus-arcú szuperhatalom 283 A hidegháború kezdete 287 • A hidegháborús világrend stratégiái 290 • A koreai háború 295 • Vietnam és a nemzeti konszenzus felbomlása 302 • Richard Nixon és a nemzetközi rend 309 • A megújulás kezdete 315 • Ronald Reagan és a hidegháború vége 317 • Az afganisztáni és az iraki háború 324 • Célok és lehetőségek 334 9.
FEJEZET Technológiai egyensúly és emberi tudatosság 337 Világrend az atomkorban 338 • Az atomfegyverek terjedésének veszélye 343 • A kibertechnológia és a világrend 348 • Az emberi tényező 355 • Külpolitika a digitális korban 361 KONKLÚZIÓ | A mai világrend 369 A nemzetközi rend evolúciója 373 • Merre tartunk? Henry Kissinger: Világrend | bookline. 379 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 383 JEGYZETEK 387 NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 419 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Kissinger megközelítésében a világrend nem valami elvont fogalom: sokkal inkább szól a hatalmi egyensúlyról, az államok egymás mellett élésének gyakorlati megoldásairól, a kölcsönös béke mindenki által vágyott céljáról – aminek az európai történelemben a legjelentősebb megfogalmazását a vesztfáliai békében látja. A vallásháborúk és a közös európai hatalom létrehozásáért mindent bevető harcok után a vesztfáliai rendszer ilyen értelemben valóban lenyűgöző "találmány" volt: nem csupán biztosította a békét, de elfogadta a "sokszínű" államok koncepcióját, ahol az egyes országok közül egyik sem magasabb rendű elvi vagy morális értelemben a másiknál – így pedig békében tudnak egymás mellett élni. Ezek után Kissinger nagyon szuggesztíven vezet minket végig az európai történelem kiragadott epizódjain egészen a 21. Könyv: HENRY KISSINGER - VILÁGREND. századig, meglátásai erősek, bár kétségtelenül szubjektívek. Eseményeken és következményeken, okokon és okozatokon át mesél, de válogatása meglehetősen esetleges: sokszor kapnak nagyobb figyelmet kisebb momentumok, és sokszor nagyvonalúan siklik át fontosabb pillanatokon.
Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja. A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket, de úgy, hogy közben meggátolják a megfelelő válaszok adását, azt követelve az államok vezetőitől, hogy jelmondatokba sűrítve fejezzék ki azonnali reakcióikat.
Legújabb, Világrend című könyvében a politikai gondolkodó a 21. század sürgető történelmi kihívásaira keresi a választ, így arra, miként lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technológiai változás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani.
Grúber Károly, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kül- és biztonságpolitikáért felelős főosztályvezetője szerint Kissinger leírja a multipolárissá válás felé tartó világot, tendenciákat, de nem ad konkrét receptet a problémák megoldására. Ugrósdy Márton politológus, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója is azt mondta, hogy Kissinger legfőképpen sejtet, nem ad konkrét tanácsokat az amerikai vezetésnek. Ugrósdy szerint a migrációs válság is rádöbbentette Magyarországot, hogy van egy másik világ is a határokon kívül, amit érdemes megismerni, ebben pedig segíthet a könyv. Szükségeszerűen valahol felületes is a kép, ha 80 oldal jut Európára, 40 oldal Kínára, de a könyv szerinte egy jó fogódzót jelent a továbbiakhoz. Azért Amerika szemszögéből Ugrósdy arról is beszélt, hogy Kissinger az általa ismert vesztfáliai – a kormány, a terület és a lakosság egységére épülő államokban gondolkozó – rendszerben próbálja megmagyarázni mindazt, amit tapasztal a világban, és ez többé-kevésbé sikerül is neki.
A politikus kifejtette: Kissinger ugyanakkor kritikával illeti azt a szemléletet is, amely szerint az Egyesült Államok egyfajta misszionáriusként igyekszik "a liberális demokrácia vallására" áttéríteni az egész világot, ezt sem tartja követendő példának, ami a konzervatív-republikánus alapállásából is következik. A szerző szerint valamilyen középút lenne ideális e két megközelítés között – fűzte hozzá. Katonai erő is kell Németh Zsolt azt mondta: a könyvben Európa is kapott kritikát, mégpedig azért, mert az EU túlságosan elmerült a belső ügyeiben, és ez a magatartás hosszú távon nem tartható fenn, a világrend szempontjából helytelen, mint ahogy az is, hogy Európa "hátradőlt", és "az Egyesült Államok védőernyője alatt" megfeledkezett arról, hogy szükség van katonai erőre is. Németh Zsolt szerint Kissinger műve átfogó elemzés Fotó: Bielik István - Origo A külügyi bizottsági elnök véleménye szerint a Világrend átfogó elemzés a világ helyzetéről, az ilyen ma ritka, ugyanis inkább nehéz részproblémákkal szembesülünk manapság.
1973-ban munkatársaival kifejlesztette az első hordozható mobiltelefont, majd ő irányította a piacra dobás tíz évig tartó előkészítő munkálatait is. Az Egyesült Államok nagyvárosaiban korlátozott számban már az 1930-as évektől használtak autótelefonokat, de Cooper álma a személyes használatra kifejlesztett, hordozható mobiltelefon volt. Itt az első kiszivárgott képe a Galaxy A73-nak. Egy olyan telefon, amelynek száma nem egy helyhez, egy íróasztalhoz, egy otthonhoz, hanem egy személyhez kötődik és amellyel tulajdonosa bárhonnan telefonálhat és bárhol elérhető. Állítása szerint jóval korábban megálmodta a mobiltelefont, minthogy meglátta volna az 1966-ban indult Star Trek-sorozat Kirk kapitányának 23. századi hordozható kommunikátorát. A Motorola - John Mitchell főmérnök vezetésével - a legmesszebbmenőkig támogatta Cooper mobiltelefon-koncepcióját. Csak a prototípus megalkotása egymillió dollárjukba került, 1973-1993 között pedig összesen 100 millió dollárt invesztáltak a fejlesztésbe úgy, hogy ebből még semmi bevételük nem származott.
Mondanunk sem kell, az első készülékekkel csak beszélni lehetett. Napjaink könnyű, kézbe illeszkedő "mobilkavicsai" esetében ez a legkevesebb. Illő, hogy a készülék minimum színes kijelzős legyen, sms-, mms-szolgáltatásokra legyen képes, lehessen vele fényképezni, videót készíteni, és természetesen zenét hallgatni.
Ráadásul a Huawei-re hamarosan a legnagyobb mobilgyártó kontrázhat rá, ha minden igaz, a Samsung heteken belül bemutatja saját gigamobiljait. GyártásTrend - Az első mobiltelefon. Nyugati, de keletre tart Ahogy a Martin Cooper által 40 éve kipróbált első mobil, úgy a mobiltelefónia következő pár évtizede is az Egyesült Államokhoz köthető, ma már egyértelműen Kína a központ, három tekintetben is. Egyrészt a kínai gyártók, leginkább a ZTE és a Huawei, egyre nagyobb szerepet harapnak ki az értékesítési tortából, miközben – ahogy ez éppen a fenti CES szakkiállításon is látszott – egyre inkább átveszik az innovátori szerepet is. Ha a keleti vonalat teljes egészében nézzük, idesorolva a dél-koreai Samsungot és LG-t, a japán Sonyt, valamint a tajvani ASUS-t és HTC-t is, akkor még erőteljesebben látszik a kelet ereje. Másrészt nem csak a kínai gyártók készülékeiben van kínai alkatrész: az Apple-től a Motorolán át a Nokiáig gyakorlatilag majdnem minden fontosabb szereplő keleten, azon belül is sokan Kínában, jelentős részük pedig a Foxconn valamelyik gyárépületében rakatja össze az otthon megtervezett készülékeket.
A közcélú mobil megteremtése - Az NMT úttörő szerepet játszott, de az áttörést mégiscsak a közcélú mobiltelefónia létrehozása jelentette, hiszen a technológia már ki volt találva, és néhány más országban már működött - mondja Sugár András, a Westel vezérigazgatója. - Hatalmas volt az érdeklődés a kezdeti borsos árak ellenére. Mi kihívásnak tekintettük a szolgáltatás tömegszerűvé tételét. Az első telefónica. Sugár András vezérigazgató, egy új és egy "ősi" mobiltelefonnal: "kihívásnak tekintettük" Ehhez először a minőséget kellett javítani, a lefedettséget növelni, amihez rengeteg pénzre volt szükség. Sajnos akkoriban nem mindenki hitt ebben az üzletben, legfőképpen a bankok nem. Ezért az én feladatom tulajdonképpen a pénzszerzés volt. Viszonylag rövid idő alatt sikerült partnert találnom a Magyar-Amerikai Fejlesztési Alapban, akik egy tízmillió dolláros hitelszerződést kötöttek velünk. Később a két tulajdonos, a Matáv és a US West kellő mennyiségű pénzt adott, amellyel talpra állítottuk, és elindítottuk a vállalatot.
. Westel 0660 búcsú 2003. június 30-án éjfélkor végleg kikapcsolták a Westel 0660-as, azaz az analóg 450 MHz-es mobilhálózatot. Az eseményről a Westel internetes újságja, a Találkozások Magazin írt cikket. A cikk eredetileg a oldalon jelent meg, de ott már nem érhető el. szerző: GULLNER DÓRA fotó: HATLACZKI BALÁZS ARCHÍV A Westel 0660, Magyarország első mobilszolgáltatója 1990-ben kezdte meg Közép-Európában elsőként az analóg mobiltelefon-szolgáltatást. A társaság nagy szerepet játszott a mobiltelefon elterjesztésében Magyarországon, a Westel 0660 ügyfeleinek száma 1999-re megközelítette a százezret. A háromszereplős GSM-piacon jelen lévő szolgáltatók tevékenységének köszönhetően viszont 1999-től már nem tudott versenyben maradni az analóg rendszerű szolgáltatás. Az első telefonica.com. 2003. június 30-án Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és Makai Bence, a Westel Rádiótelefon Kft. ügyvezető igazgatója megállapodást írt alá a koncessziós szerződés megszüntetéséről. Összeállításunkban a Westel 0660 történetét, illetve a mobilpiacon betöltött jelentős szerepét idézzük fel.
Jó kiindulópont az egyezségre, ha megszabunk egy költségkeretet, amin belül megnézhetjük a lehetséges mobilokat, felmérve a képességeiket, funkciókat és a preferenciákat. Ha álmai telefonja kicsivel többe kerül, mint a meghatározott keretet, és gyermekünk rendelkezik zsebpénzzel, felajánlhatjuk, hogy abból kipótolhatja az árát. 2. Célszerű a nagy kijelzős Az eszköz kiválasztásakor nézzük meg jól a kijelzőjét, hiszen gyermekünk ezt a felületet fogja figyelni – ha digitális oktatáshoz is használja, akár naponta több órán keresztül. Vegyük a kezünkbe, és próbáljuk ki: elég nagy a képernyő, jó azt nézni, nem vibrál, szép a felbontása? A telefon kialakítása szempontjából hasznos a nagy tárhely az appoknak, fotóknak és videóknak, és a jó kamera, illetve előny lehet a 3, 5" "jack" aljzat – így könnyen találunk hozzá fülhallgatót. Méret szempontjából kisiskolás kezébe inkább a kompakt telefon illik: könnyebben megfogható és használható, kisebb eséllyel ejti el. Én voltam falvam választókörzetében az első szavazópolgár : hungary. A kamaszoknak már az előlapi kamera jó képminősége is fontos lehet, illetve az online oktatáshoz hasznos a megbízható, jó hangszóró és mikrofon.