Egy nemzetközileg is elismert, igazán sármos ügyvédről van szó, aki korban remekül illik a műsorvezetőhöz, ugyanakkor nagyon fiatalos is. Ismerőseik szerint nagyon összeillenek, igazán hasonlít a személyiségük is. A napilap megírta, hogy egy munkatárs mutatta be őket egymásnak, a kémia pedig azonnal érzékelhető volt és a barátságból hamar szenvedélyes szerelem lett.
Ha a jogrendszer nem kielégítő működésének tüneteit és ezek okozóit megismerjük, már meg is tettük az első lépést a jogállamiság helyreállítása érdekében. Ez persze egy hosszabb folyamat, de közös érdek az, hogy Magyarország ne maradjon magára ezekkel a kihívásokkal, és ne sodródjon az egyesülő Európa perifériájára. És hogyan képzeli el 42 esztendősen a jövőt? Brüsszeli bürokrataként akar nyugdíjba vonulni, esetleg azért egyszer majd még visszatér Magyarországra? Deutsch Tamás levélben panaszkodott Vera Jourovának, hogy Magyar György fia is dolgozik a jogállamisági jelentésen | 24.hu. - Remélem, hogy a hazai jogrendszer állapota egyszer ismét olyan lesz, hogy bárki lelkiismeret-furdalás nélkül vehet részt az igazságszolgáltatás működtetésében. Az ügyvédi kamarából sem léptem ki, csupán szüneteltetem a tagságomat. A magyarországi helyzet normalizálódásáig azonban marad a nemzetközi karrier.
2020. február 12-én Áder János köztársasági elnöktől a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. Alig három héttel később, életének 73. évében, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben március 1-jén hunyt el. A kormány és az Alkotmánybíróság is saját halottjának nevezte. (Borítókép: Balsai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt igazságügy-miniszter, alkotmánybíró-jelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának ülésén 2011. Magyar gábor ügyvéd. június 21-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)
© Technológia: A rendszerváltozás utáni három évtized egyik legismertebb jogász-politikusa tagja volt az első szabadon választott kormánynak, több cikluson át a parlamentnek, majd 2011-től haláláig az Alkotmánybíróságnak. Mindig makacsul küzdött az igazáért: igazságügyi miniszterként a nem az előző rendszer nómenklatúrájához tartozó bírósági vezetők kinevezéséért, később miniszterelnöki megbízottként a 2006. őszi rendőri túlkapások felderítéséért. 75 éve született Balsai István. Balsai István 1947. április 5-én született Miskolcon. Apai ági felmenői a Heves megyei Kál községben éltek középbirtokos parasztként. Édesapja államügyészi kinevezése után családjával a fővárosba költözött. Gábor György húsba vágó elemzést közölt arról, miért kapott ki Márki-Zay és győzött Orbán – Nyugati Fény. 1956 után forradalmi tevékenysége miatt állásától megfosztották, rendőri felügyelet alatt állt, haláláig fizikai munkásként dolgozott. Anyai felmenői Mezőkövesdről és Ónodról kerültek Miskolcra, ahol kispolgári egzisztenciát teremtettek. Édesanyja tanítónő volt. Az ügyvédi pálya vonzásában Tanulmányait Budapesten végezte.
Én ebben a drámában nem szeretnék statiszta lenni, inkább felcsapok színikritikusnak. Pedig ígéretesen indult minden: beleszületett egy jól menő ügyvédi irodába, s volt az Alkotmánybíróság munkatársa is. - Nem arról van szó, hogy nem tudtam kibontakozni Magyarországon. Az ügyvédi iroda elég ismert és sikeres. Magyar Gábor is emigrál - Magyar Ügyvéd Blog. Olyan – politikai aspektussal is bíró – ügyekkel foglalkozhattam, mint az önkényuralmi jelképek nyilvános használata, a közszereplők kritizálhatósága, a hazai fogvatartási körülmények, a kommunista rendszer nürnbergi perének szánt Biszku-ügy vagy Nagy Imre és mártírtásainak jogi rehabilitációja. Az az Alkotmánybíróság, ahol 1999 és 2001 között, majd 2006-ban is dolgoztam, még el tudta látni a feladatát. A jelenlegi, a fideszes többség által delegált tagokból álló testület viszont valójában már nem gyakorol érdemi kontrollt a jogalkotás felett, és az alkotmányosság lebontását célzó törekvések következtében az alapjogvédelem szintje is csökkent. Mostanra odáig jutottunk, hogy a jogalkotó, illetve az összpontosult politikai hatalom lényegében azt csinál, amit akar.
MZP épp ellenkezőleg: hogy mondta-e, vagy nem mondta, most már teljesen mindegy, épp elég, hogy ködösen, félreérthetően és félreinterpretálhatóan utalt rá, ezzel kapitális hibát vétve, hogy ha a NATO úgy kívánja, Magyarország is komolyabb szerepet vállal a háborúban. Vagyis – jött a következtetés – ha MZP-től függ, a mi fiaink menetelnek Ukrajna felé, annak minden rettentő következményével: amúgy sincs semmilyen kapcsolatban az orosz elnökkel, Putyin büntetni fog, elzárja a gázvezetéket, oda a rezsicsökkentés, az olcsó és csak a számunkra biztosított energiamennyország! A förtelmes háború kiváló narratíva lehetett volna az ellenzék számára, a Fidesz minden galádságát föl lehetett volna fűzni erre, a biztonságpolitikai kockázattá tett és vészesen magára maradt Magyarországtól, az eljelentéktelenedő forinton át az inflációig, ám ehhez képest Orbán építette föl pillanatok alatt erre a vázra a maga mondandóját, háborúpárti ellenzéket emlegetve, Putyin büntetésével riogatva, s azzal, hogy ha nyer az ellenzék, másnapra megszűnik a fűtés.
Az általános iskola után a Piarista Gimnáziumban, később a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tanult, ott érettségizett 1965-ben. Első munkahelyén, a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán másfél évig segédlaboráns volt. Egyszeri elutasítás után, 1966-ban vették fel a budapesti jogi karra. Az egyetem megkezdése előtt egy évig sorkatona volt Kalocsán. 1972-ben summa cum laude minősítéssel avatták jogi doktorrá. 1972-től ügyvédjelölt Bánáti János mellett, aztán 1974-es szakvizsgáját követőn munkahelye megszakítás nélkül a Budapest 21. számú Ügyvédi Munkaközösség volt. 1973-ban feleségül vette Schmidt Ilonát. Gyermekeik – Szabolcs és István – követték szüleiket az ügyvédi pályán. 1988 szeptemberében – kereszténydemokrata értékrendjét követve – az elsők között lépett be az MDF-be. 1989 nyarán a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon az MDF-delegáció tagjaként részt vett a választójogi törvény kidolgozásában. 1989 júniusa és 1990 áprilisa között az MDF Országos Elnöksége mellett működő jogi szakértők egyike, választási felelős.
Az őszirózsás forradalom by Lengyel Máté
Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai és következményei - YouTube
őszirózsás forradalom
Károly 1917-ben felmentette a kormányfői posztról. Tisza 1917 szeptemberében ezredesként kiment a frontra. A háború végére a vereség és a régi rend jelképének számított, két ízben is rálőttek az utcán. október 17-én ő jelentette be a parlamentben, hogy a háborút elvesztettük. Az egyébként vértelen őszirózsás forradalom napján, október 31-én villájában lőtte agyon négy katona, a merénylők közül kettőt 1921-ben elítéltek.
"Miért tilos az Budapesten, ami megengedett dolog Prágában, Zágrábban? Hát a magyar nemzet még most is az utolsó nép maradjon? " A magyar Nemzeti Tanács katonákhoz intézett október 30-i keltezésű kiáltványában e két szónoki kérdés a forradalom kirobbanása előtti bizonytalanságot tükrözte. Hiszen IV. Károly király ugyan végtelennek tűnő habozás után gróf Hadik Jánost jelölte miniszterelnöknek, de ő képtelennek bizonyult kormányt alakítani. József főherceg pedig, aki magyarországi főparancsnoki, nádori, sőt talán uralkodói ambíciókkal érkezett a széteső olasz frontról Budapestre, szintén képtelen volt befolyásolni az események menetét. A pesti utca, akárcsak a vidéki közhangulat és a sajtó nagyobbik része, október utolsó napjaiban már a magyar Nemzeti Tanács mellé állt. A Monarchia valamennyi nemzete megalakította saját tanácsait, amelyek a háborús vereség és a külpolitikai elszigeteltség, valamint a fenyegető forradalmak hatására egyik napról a másikra megbénuló osztrák-magyar állami apparátust jelentősebb ellenállás nélkül képesek voltak felváltani.