2017. június 24. 12:28 | Busi Ottó Ez évben tizennyolcadik alkalommal kerül megrendezésre a Körös-völgyi Sokadalom, a Dél-Alföld népművészetének ünnepe, amely sokszínű programkínálatával várja a Gyulára látogatókat, a vár előtt, erre az alkalomra kialakított sokadalmi téren. Gyulai rendezvények – Gyula események – Gyula eseménynaptár – Gyula program – Rendezvények Gyulán. A néptánc és népzene mellett a népi kismesterségek képviselői is bemutatkoznak a háromnapos forgatag alatt. A Körös-völgyi Sokadalom több intézmény és szervezet közös összefogásával valósul meg. A festői környezetben, Európa egyetlen éppen maradt gótikus téglavárának tövében megrendezett sokadalom a nevéhez illően nemcsak egy fesztivált foglal magába. A Körös-völgyi Sokadalom és kísérőrendezvényei - Határ Menti Összművészeti Fesztivál, Országos Gyermektánc Fesztivál gálaműsora, Békés Megyei Néptáncosok Találkozója, Békés Megyei Néptáncgála, Körös-völgyi főző- és a pogácsasütő verseny, Dél-alföldi fafaragó- és fazekas verseny - az értékek ápolása mellett a világviszonylatban is fontos magyar népi kultúra szinte minden elemét megjeleníti a kínálatban, legyen az egy táncgála vagy egy hamisítatlan gasztronómiai csemege.
29, 2022 A Békés Megyei Népművészeti Egyesület és a Békés Megye Népművészetéért Alapítvány, különböző... P, márc. 25, 2022 Programsorozat a Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák IX. Országos Hetéhez csatlakozva a... Cs, márc. 17, 2022 Kedves Érdeklődő! Az alábbiakban olvashatják a Békés Megyei Népművészeti Egyesület által 2022.... Cs, márc. 10, 2022 A Gál Ferenc Egyetem Gazdasági Kara befogadta 3 napra a hazai és határon túli népi textiles... A Békés Megyei Népművészeti Egyesület 1990-ben alakult. Célkitűzése a népi kézműves hagyományok... Szo, febr. 26, 2022 Az alábbi linkre kattintva letölthető a XVIII. KÁRPÁT-MEDENCEI NÉPI TEXTILFESZTIVÁL ÉS A HOZZÁ... Sze, nov. 10, 2021 A Békés Megyei Népművészeti Egyesület és a Békés Megye Népművészetéért Alapítvány a korábbi... Egyesületünk kiemelten fontosnak tartja a tudásátadást, ennek érdekében képzéseket szervez,... K, szept. 07, 2021 FIGYELEM: Meghosszabbított jelentkezési határidő: 2021. szeptember 20. A Békés Megyei Népművészeti...
Dél-alföldi mézeskalács díszítő verseny 15:00 VIII.
Az erő fogalma már az előtt megjelenik az életünkben, hogy általános iskolában először hallanánk róla. Amikor megkérnek minket otthon a szüleink, hogy segítsünk hazacipelni a boltból a megvásárolt ételt, vagy hogy segítsünk az autót odébb tolni, akkor bizony erőt kell kifejtenünk – ezen erőt már több mint három évszázaddal ez előtt definiálta Isaac Newton. Annál is inkább érdemes tisztában lennünk az erő fogalmával, hiszen az iskolai fizika tananyag egyik legkönnyebben emészthető része. Mi az erő fogalma, vagy a mértékegysége? Milyen ismert erőhatások vannak jelen a környezetünkben? Az erő fogalma Erőhatásnak nevezzük a testek azon egymásra kifejtett hatását, amely alak-, illetve mozgásállapot-változást eredményez. Az erőhatás elsődleges következménye a mozgásállapotváltozás, másodlagos következménye az alakváltozás. Az erő vektormennyiség, tehát nagysága és iránya is van. Az erő jele F. A fogalomból következik, hogy ahhoz erőre van szükségünk, hogy egy nyugalmi állapotban levő testet mozgásra bírjunk.
Alapvetõ erõk A fizikai rendszerek kölcsönhatásairól négy alapvető erő létezik. A tudósok továbbra is egységes erőforrást követnek ezekről az erőkről. A gravitáció a tömegek között fellépő erő. Minden részecske tapasztalja a gravitációs erőt. Bár a gravitust a gravitációt közvetítő részecskékre javasolták, még nem észlelték. Az elektromágneses erő az elektromos töltések és a közvetítő részecske között hat a foton. Az erős atomenergia az atom magját tartja össze, melyet a gluonsok közvetítenek a kvarkokra, az antiquarkokra és maguk a gluonokra. A gyenge atomenergiát a W és Z bozonok cseréje közvetíti, és a neutronok béta bomlása során észlelhető. Nagyon magas hőmérsékleten a gyenge erő és az elektromágneses erő megkülönböztethetetlen.
Ahhoz szintén erőre van szükségünk, hogy egy egyenes vonalú, egyenletes mozgást végző test sebességét növelni, vagy csökkenteni tudjuk. Szintén erőre van szükség ahhoz, hogy egy testet deformálni tudjunk. Minden egyes erőhöz rendelhetünk egy hatásvonalat és egy támadáspontot. Az erő támadáspontja az a pont, ahol az erőátvitel történik egyik testről a másikra. A hatásvonal azonon egyenes, amely átmegy az erő támadáspontján, és az erő vonalába esik. Amennyiben feltételezzük, hogy a test tömege állandó, a testre ható erő egyenesen arányos az általa létrehozott gyorsulás nagyságával, az arányossági tényező pedig a test tömege, azaz tehetetlenségi mértéke. Az erő mértékegysége N (Newton). Az erő nagysága kifejezhető a lendületváltozás nagyságával is. Minél nagyobb a fellépő erőhatás, annál nagyobb mértékben változik meg a test lendülete egységnyi idő alatt. Ki volt az erő fogalmának megalkotója? Az erő fogalmát Sir Isaac Newton alkotta meg, őt tekintik a modern mechanika atyjának. Számos tudományágban alkotott maradandót, köztük a fizikában, matematikában, csillagászatban.
Súlyerő A súlyerő azon erőhatás, mellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. Összefoglalás Az erő fogalmának ismerete jóformán elengedhetetlen mindenki számára, aki a dinamika rejtelmeiben el szeretne mélyedni. Különösen fontos, hogy ismerjük az erő fogalmát, valamint az erőtörvényeket, hiszen ezek azok, amik a számítási példákban a legtöbbször előfordulnak.
Elmagyarázta súly mint vonzó erő a testek között tömeg. Azonban a gravitáció belül Einstein általános relativitáselmélete nem igényel erőt. Newton első mozgási törvénye azt mondja, hogy egy tárgy továbbra is állandó sebességgel mozog, kivéve ha külső erő hat rá. A mozgásban lévő tárgyak addig maradnak mozgásban, amíg egy erő nem hat rájuk. Ez tehetetlenség. Addig nem gyorsítanak, lassulnak és nem változtatnak irányt, amíg valami nem hat rájuk. Például, ha csúsztat egy jégkorongkorongot, az végül leáll, mert a jégen súrlódik. Newton második mozgás törvénye azt mondja, hogy az erő közvetlenül arányos a gyorsulással (a lendület változásának sebessége) állandó tömeg esetén. Eközben a gyorsulás fordítottan arányos a tömeggel. Például, amikor a földre dobott labdát dob, lefelé irányuló erőt gyakorol; a talaj válaszul felfelé hat, és a labda visszapattan. Ez a törvény hasznos az erők mérésére. Ha ismeri a két tényezőt, kiszámíthatja a harmadikt. Tudod azt is, hogy ha egy tárgy gyorsul, akkor erőnek kell lennie rajta.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.