2017. június 12., hétfő RÉGI BAKELIT ZENEI LEMEZEK - Jelenlegi ára: 7 000 Ft A KÉPEKEN LÁTHATÓ RÉGI BAKELIT nagy és kislemezek ELADÓK. Jelenlegi ára: 7 000 Ft Az aukció vége: 2017-07-03 15:01. Bejegyezte: munci dátum: 17:04 Megjegyzés küldése Megjegyzés küldése
5. Régi kiadású, ritka MAKELIT LEMEZ, MINDKÉT OLDALÁN VANNAK FELVÉTELEK RAJTA. mérete: átméröje: 17. 5 cm nincs papír tokja. Qualiton lemez tartalma: 1 oldalán: 1. Örök harag (medium swing) Hadai Gy. - Fülöp K. 2. Nem veheted el (bigin) Hajdu J. - G. Dénes Gy. ZÁRAY MÁRTA (ének) 1. Körmeni Együttes 2. Magyar Rádió Tánczenekara vezényel Zsoldos Imre A felvétel készült kb. 1965-ben. ----------------------- 2 oldalán: 1 Állj meg egy szóra (slow) Bakos G. Nekem egy erényes férfi kell (calypso) Schambura P. M. H. V. vonóstánczenekara vezényel Bánya András 2. Körmendi Együttes a felvétel készült kb. Nézzd át a többi aukciómat is. Régi bakelit lemez árak. Több tételnél a posta össze vonható, igy azzal is tudsz spórplni. Nézd meg a többi aukciómat is! Kérlek csak akkor licitálj, ha valóban vásárolni akarsz, Utánvétes postázással nem foglalkozom, Kérem, tekintse át az aukcióimat tüzetesen, hátha valami felkelti érdeklődését. Kuriózumokban, de főképp árban, és nem utolsó sorban referenciaként értékeléseim, visszajelzések a vevőktől!
2. Régi bakelit lemez ark.intel.com. 3. 4-KONCERT LEMEZ CSOMAG 12 000 Ft 13 000 - 2022-04-10 23:23:38 bakelit hanglemez csomag // 10 db LGT -- LOKOMOTÍV GT 12 000 Ft 13 000 - 2022-04-10 23:21:24 Wings - Back To The Egg bakelit lemez 1979 5 000 Ft - - 2022-04-10 15:41:25 Beatles – Rubber Soul című bakelit lemez LP 1965 9 500 Ft - - 2022-04-10 16:02:40 Elképesztő kiárusítás! The box tops kislemez/hanglemez/SP (USA) - új 1 999 Ft 2 944 - 2022-04-09 22:36:03 R-Go bakelit lemez 2 500 Ft 2 930 - 2022-04-10 12:57:44 Sztárcsinálok rockopera hanglemez 500 Ft 1 399 - 2022-04-14 18:27:58 bakelit hanglemez csomag //// PIRAMIS 1. 4-KONCERT LEMEZ CSOMAG 12 000 Ft 13 000 - 2022-04-10 23:06:14 hanglemez EAST 56 - RITKA 5 000 Ft 6 000 - 2022-04-10 23:53:23 RITKASÁG!
Jellemzők: Teljesen manuális szíjhajtás, két sebességgel:... 134 990 Ft-tól Az itt látható egyedi termékleírások és képek a DJSoundLight Kft tulajdonát képezik.
2018. január 12. 17:56 2018. január 12-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében Glant Tibor A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése című kötetének bemutatójára. A könyv a Szent Korona és a magyar koronaékszerek Magyarországra való visszatérésének 40. évfordulója alkalmára íródott. A könyvbemutató első részében Pálffy Géza, az MTA "Lendület" Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője ismertette röviden a kutatócsoport elmúlt években végzett munkájának eredményeit. A 2012-ben indult projekt célja, hogy interdiszciplináris kutatói módszerekkel és széles nemzetközi együttműködésben vizsgálja a Szent Korona és a magyar koronázási ékszerek 1526 és 1916 közti történelmét. Pálffy elmondta, hogy a kutatócsoport munkája során számos új eredmény is napvilágot látott. Így például előkerült a koronázási jelvények eddigi legkorábbi hivatalos leltára 1622-ből, sőt sikerült "újra-felfedezni" a koronázási cipőt is, amely sokáig elfeledetten állt a Nemzeti Múzeum raktárában. Kovács Éva: A magyar koronázási jelvények (Corvina Kiadó, 1980) - antikvarium.hu. A történész beszélt továbbá arról is, hogy a közelmúltban önálló kötetet szenteltek az "elfeledett koronázóvárosnak", ugyanis bár mára szinte teljesen kikopott a köztudatból, a 17. század folyamán három alkalommal is Sopronban helyezték a magyar király fejére a koronát.
Az Országgyűlés döntése értelmében 2000. január 1-jén a Szent Koronát az országalmával, a jogarral és a karddal ünnepélyes keretek között átszállították a Parlament épületébe (a palást a múzeumban maradt). A koronázási ékszerek azóta ott láthatók, és 2011 óta a Honvéd Koronaőrség őrzi őket.
Áder János köztársasági elnök felkérésére elvégezték az Országgyűlés Kupolacsarnokában őrzött koronázási kard eredetének, történetének és történelmi zászlóink használatának tudományos vizsgálatát, ennek eredményei publikálás előtt állnak. Terveik közt szerepel továbbá, hogy a kutatási ciklus végére, 2017-re egy nagy koronatörténeti kiállítást rendezzenek a Nemzeti Múzeumban. A Lendület program A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a Lendület programot. Európa legrégebbi fennmaradt koronázási együttesét képezik a magyar koronaékszerek » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A nehéz hazai kutatásfinanszírozási helyzetben a program hatása olyan volt, mint egy vízbe dobott kőé: megmozgatta az akadémiai kutatóintézet-hálózatot. A Lendület program lehetővé tette, hogy az élvonalbeli kutatásokat végző kiválóságok a hierarchikus előmeneteli rendszer helyett jelentős támogatási összegből alapíthassanak önálló kutatócsoportot saját kutatási programjaik megvalósítására. Közel száz kutatócsoport, négymilliárd forint támogatás, kiváló fiatalok gyors előmenetele a hazai tudományos közösségben: hat évvel az indulása után elmondható, hogy a Lendület program a magyar tudományos élet megújításának egyik meghatározó eszközévé vált.
Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni 2018. augusztus 20., hétfő, 15:25 A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt. Egymilliárdot szán a kormány a Szent Korona megismertetésére | 24.hu. 1990-ben, a szocialista rendszer összeomlása után megtartott első szabad választásokat követően összeült a magyar országgyűlés. Az egyik legnagyobb vita a Szent Korona körül folyt: ott legyen-a Magyar Köztársaság címerében, szerepeljen-e a köztársaság hivatalos állami jelvényében a monarchiát szimbolizáló korona? Elfogadható-e, hogy a köztársaság és a monarchia keveredjen az állami szimbolikában? A Szent Korona - nem egyszer éles viták után - végül is bekerült az állami címerbe, mivel tisztelete mélyen gyökerezik a nemzeti hagyományba.
A Szent Korona (Sacra Corona) a legfőbb koronázási jelvény a jogar, a palást, az országalma, és a kard mellett. A szimbolikus főhatalom évezredes szent ereklyéje A koronázásnak a koraközépkori szokásjogból származó szabályai szerint Magyarországon csak az lehetett törvényes király, akinek megkoronázásakor három feltétel teljesül egyidejűleg: Esztergom érseke végezze a szertartást a székesfehérvári bazilikában (a Szent István által Szűz Máriának szentelt templomban, az államalapító király temetési és sírhelyén), és a Szent Koronát helyezze a megválasztott király fejére. Magyar koronázási jelvények rajz. A szigorú közjogi hagyomány szerint, ha az előbbiek közül bármely feltétel hiányzik, a koronázás érvénytelen, és a király nem szerezhet legitim hatalmat. Más országokban az uralkodóknak általában nem volt állandó koronájuk, az egymást követő királyok gyakran más-más koronát használtak, nemegyszer a divat hatására. A magyar Szent Koronát csak a koronázási szertartás során használták, minden egyéb ünnepi alkalom esetén másik koronát viseltek a királyaink.
A korona mellett a palást, a jogar, az országalma és a kard alkotta a koronázási jelvény együttest. A palást latin felirata szerint 1031-ben készült. Eredetileg miseruhának használták a székesfehérvári koronázási templomban, majd később átalakították palásttá. A jogar nagy valószínűséggel keleti szasszanida munka és a koronázási jelvények közül a legidősebb. Az országalma címere alapján Anjou-kori, a jelvények közül a legkésőbbi. Hogy pontosan mi és hogyan történt, s maga Kádár milyen megfontolások alapján döntött úgy, hogy az adott napon neki más, halaszthatatlan elfoglaltsága lesz, a tekintetben egyelőre a Magyar Országos Levéltárban őrzött pártiratok sem igazítanak el. Egy igencsak érdekes hangulatjelentésen kívül ugyanis nem került elő olyan dokumentum, amely ezzel a momentummal foglalkozna. A Szent Koronát a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába került, a nagyközönség itt is folyamatosan megtekintheti.
A döntésben azonban annak is szerepe lehetett, hogy az amerikaiak úgy látták, hogy Magyarország a helsinki egyezmény emberi jogokra vonatkozó előírásait tekintve is előrelépett. Azt is remélhették, hogy a korona visszaadása majd tovább javít az amerikai-magyar kapcsolatokon, nem mellesleg pedig állítólag az azóta is a leginkább vallásos elnöknek tartott Carter úgy érezte, hogy a korona a magyar népé. Carter döntését azonban akkoriban az amerikai kongresszusban sokan több szempontból vitatták, és a magyar emigránsokat is megosztotta a kérdés. Közben pedig a javuló kapcsolatok és az enyhülő viszony ellenére az amerikai kormány sem akart az 1956-os forradalmat leverő Kádárnak ilyen látványosan kedvezni. Végül ezt úgy próbálták feloldani, hogy a BBC History szerint a koronát és a koronaékszereket hangsúlyozottan a magyar népnek küldték vissza, és feltételül szabták, hogy Kádár ne vegyen részt a hivatalos ünnepségen. Az is egy fontos kikötés volt, hogy a koronát és koronaékszereket majd nyilvánosan ki kell állítani.