chevron_right Hőségriadó: harmadfokú figyelmeztetéseket is kiadott a meteorológiai szolgálat hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 07. 13., 08:39 Frissítve: 2021. 13., 08:39 A tartós hőség veszélye miatt a legmagasabb, harmadfokú (piros) figyelmeztetéseket is kiadott mára az Országos Meteorológiai Szolgálat. A veszélyjelzés szerint a piros figyelmeztetést Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Tolna megyére adták ki. ORIGO CÍMKÉK - Országos Meteorológiai Szolgálat. Ezekben a megyékben 29 Celsius-fok feletti napi középhőmérséklet valószínű. Emellett Budapestre, Pest, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém és Zala megyére másodfokú, a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt. Az előrejelzés szerint ma – a hajnali 13-20 fokról – 32-39 fokig melegszik a levegő. A meteorológiai szolgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy kedden országszerte nagyon erős lesz az UV-B-sugárzás.
Az első számítógépes időjárás-előrejelzés Neumann János matematikus csapatának áldozatos munkája által készült el. 1955-től terjedt csak el ez a módszer, a programozható elektronikus számítógépekkel. A modern időjárás-előrejelzés olyan eszközöket használ, mint a barométer (légnyomásmérő), hygrométer (nedvességmérő), légballon és radar. Amerikában az első rádiós időjárás-előrejelzés 1925-ben hangzott el. Edward B. Országos meteorologia szolgálat előrejelzés. Rideout beszélt Bostonból. Ezt követte az első televíziós időjárás-előrejelzés 1940-ben, amelynél James C. Fiddlert hallhatták a nézők Cincinnatiből. Napjainkban a Weather Channel 24 órában tájékoztatja a nézőket, 1982 óta. Az éghajlat, eső, hó, köd, felhők és szél mind részei az időjárásnak. Súlyosabb körülmények – mint a tornádók, trópusi viharok, hurrikánok, ciklonok, villámlás – negatívan befolyásolhatják az életünket. Időjárás-előrejelzés szempontjából fontos lehet még az ózonszint, az éghajlatváltozások és a napszél. Az időjárás-előrejelzés azért fontos, mert megmenthet életet és vagyont is.
Funkcionális cookie-k A sütik a felületen a felhasználó igényeinek megjegyzésére szolgálnak, segíti a jobb felhasználhatóságot, lehetővé teszi a vásárlást a weblapon. Kijelentkezés és bejelentkezéshez szükséges sütik tárolása. Sütik személyre szabása (javasolt beállítás) További kiadóktól (Facebook, Google) származó, marketing és statisztikai jellegű sütik tárolása.
Az időjárás-előrejelzés terén új korszak kezdődött, amikor felfedezték az elektromos távírót 1835-ben. Azelőtt lehetetlen volt az időjárással kapcsolatos információkat gyorsabban eljuttatni valahová, mint a gőzmozdony sebessége. 1840-től már gyakorlattá vált, hogy a távírót időjárás-előrejelzés céljára is igénybe vegyék, mivel pillanatok alatt továbbítani tudták, hogy egy adott helyen milyen idő van éppen, és ebből lehetett következtetni, hogy például a vihar merrefelé tart. 1863-ban a francia csillagász, Edme Hippolyte Marie-Davy létrehozta az első izobár térképet. Ezekiel Stone Wiggins, akit úgy ismertek, mint az "Ottawai Prófétát", írta az Ég Építészete és a Wiggins Vihar Hírnöke című könyveket 1883-ban. Ezek a művek asztronómiai számításokra épültek, és arra a teóriára, hogy a viharok, váratlan dagályok, földrengések és ciklonok a bolygók közötti interakciók következményei, és a látható vagy láthatatlan bolygók elmozdíthatják a Föld gravitációs középpontját. Érkezik a várva várt felmelegedés - Napi.hu. Wiggins elmélete elvesztette hitelességét, amikor 1883. március 9-én a nagy hurrikán- és dagályhullám egyáltalán nem lett olyan szörnyű, ahogy Wiggins megjósolta.
Mostani írásunk apropója, hogy perdöntő bizonyítékot találtunk: Papp Endre nem adhatta a brassói aprópecsenye nevét, és ezen a néven már a háború előtt is ismerték egyik leghíresebb magyar ételünket. Jelenlegi tudásunk szerint a brassói aprópecsenye szóösszetétel a Budapesti Hírlap 1930. december 7-i számában bukkan fel első ízben: "(Erzsébet királyné-szálló) IV., Egyetem-utca 5. éttermében minden este különleges erdélyi ételek. Újabb adatok a brassói aprópecsenyéről | Demokrata. (Erdélyi fatányéros, brassói aprópecsenye, szebeni flecken, stb. )" Itt receptet még nem olvashatunk, de Az Újság, 1942. május 25-i számában már igen. Feltűnő, hogy kockázott, pirított burgonya már ebben is van, tehát ez a korai recept jellegében nagyon hasonlít a maira, még akkor is, ha majoranna helyett petrezselyem, sertéshús helyett pedig (ahogyan Dózsa is jelezte) marhahús bukkan fel, valamint nincs szó fokhagymáról: "Egy fej hagymát és egy szál sárgarépát karikára vágva egy kanálka zsírban megfuttatunk. Adunk hozzá személyenként 7 deka kis kockára vágott marhalapockát, sózzuk, paprikázzuk és időnként egy kis víz hozzáadásával fedő alatt puhára pároljuk.
Számos ételünk kötődik földrajzi helyekhez vagy személyekhez, a brassói aprópecsenye eredete azonban meglehetősen homályos. A közkedvelt húsos egytálétel eredeti összetétele és nevének története egyaránt vitatott. Egy óbudai legenda a millenniumi időkre datálja az étel keletkeztét. Ekkoriban történt, hogy Brassóy Károly asztalosmester majoránnás pecsenyét rendelt a születésnapjára a helyi Weiss kocsmában. Ám a kocsmáros felesége, Pepi néni apróra vágta a sertéshúst, hogy soknak tűnjön, majd összekeverte a máskor garnírungnak feladott tarhonyával, és az ételnek a "pecsenye Brassóy úr kedvére" nevet adta. Csáky Sándor, A huszadik század szakácsművészete című könyv szerzője bélszín alapú, paradicsommal, vörösborral, gombával, tarhonyával készülő, ismeretlen eredetű fogásként írja le a brassóit. Egy másik feltételezés szerint a receptet Gróf Nándor, a MÁV Utasellátó szakácsa találta ki 1948-ban, a Budapest–Brassó menetrend szerinti járaton. Erdélyi-e valójában a brassói aprópecsenye? | Mindmegette.hu. Az ő brassóija egy fokhagymás, borsos, pirított burgonyás tokány volt.
Majd kapott érte harminc forint újítási díjat. Csíki Sándor gasztronómiai szakíró figyelt fel arra, hogy brassói aprópecsenye néven tulajdonképpen kétféle ételt jelölnek a régebbi keletű ételleírások, szakácskönyvek. Azonos névvel "az egyik egy szárazabb, fokhagymás, burgonyás sült hús, leginkább vetrece, a másik egy szaftosabb, lecsós, esetenként zöldborsós étel, leginkább tokány. " Szintén ő idézi az étel brassói eredete mellett kardoskodó Dózsa György szakácsot, aki szerint "a második világháború előtt a brassói egy fokhagymás marhatokány volt, aztán a háború után voltak keveredések és változások. […] Ma tehát már sertésszűzből készül. A fűszerezésekor pedig törött borsot, majoránnát és összezúzott fokhagymát használnak. Az étel, aminek semmi, de semmi köze nincsen a nevéhez: Brassói apró pecsenye recept!. Pirospaprika nincs benne. " Mindezidáig egyetlen háború előtti említését ismertük a brassói aprópecsenyének, ami már önmagában megkérdőjelezte Papp Endre történetét saját névadásáról. Igaz, a Csáky Sándor-féle A huszadik század szakácsművészete című könyvének 1936-os kiadásában szereplő receptben bélszín lebernyege (pacsni), gomba, paradicsom, vörösbor szerepel, és tarhonyával kínálják, vagyis teljesen más karakterű ételről van szó, mint a mai brassói.
Miért brassói a brassói aprópecsenyét? Szóval akkor miért is hívják brassóinak, ha semmi köze nincsen Brassóhoz? Az igazság az, hogy még más ételek, sütemények esetében, mint például a Rákóczi túrós teljesen egyértelmű, hogy honnan származik a pontos recept, valamint mi a névadás oka, a brassói esetében nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen számtalan történet kering a kialakulásáról, többen is magukénak mondják a recept eredetét. A brassói körül számtalan történet kering Az egyik történet, aminek némiképpen van egy kis köze Brassóhoz, az az, hogy egyesek szerint a brassói receptjét Gróf Nándor, a MÁV Utasellátó szakácsa találta ki 1948-ban, a Budapest-Brassó között közlekedő vonaton. A másik nyom pedig az, hogy Dózsa György mesterszakács szerint egy 19. századi szakácskönyv Brassóból származó ételnek írja le a fokhagymás marhatokányt, amely sült szalonnán pirított burgonyával, fokhagymás marhahúsból készült. De van másik legenda is, mégpedig: Papp Endre, a bécsi Mátyás pince vezetője is magáénak vallja a brassóit, állítása szerint a receptet ő alkotta meg egy ételújítási versenyre 1950.
Felszeleteljük, majd háromszor két centiméteres csíkokra vágjuk. Ezután tíz dekagramm füstölt szalonnát egyszer egy centiméteres kockákra, tíz dekagramm bacon szalonnát pedig háromszor két centiméteres csíkokra vágunk. Két darab zöldpaprikát vékony szeletekre vágunk, két darab megpucolt, kimagozott paradicsomot pedig felkockázunk. Zsírban vagy olajban két közepes fej kockára vágott hagymát a szalonnakockával három-négy percig megpirítunk, majd a húscsíkokat két kávéskanál pirospaprikával és a paradicsommal együtt fedő alatt pároljuk a hagymával és a szalonnakockákkal, amíg megpuhul. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, és a pirospaprikát hozzákeverjük. Körítéshez pirított hagymás burgonyát készítünk.
Forrás:
[m 1] Az óbudai Weiss kocsma tulajdonosának felesége találta ki a brassóit egy más változat szerint mint egytálételt Brassóy Károly asztalos mester születésnapjára. Ez majoránnás, hagymás sertéshús, tarhonyával. Megjegyzés Szerkesztés ↑ Papp Endre: - 1950. szeptember 17-én alkottam ezt az ételt egy ételújítási versenyre. A szavai szerint: "Szeptember 15-én kaptunk árut a konyhára, konkrétan 137 sertésfarkat. Szépek voltak, le kellett őket "snájdolni". Még a pincérek is ezzel foglalkoztak. Ezekből a sertésfarkakból készült az első ilyen étel, noha a receptben már valóban sertésszűz szerepelt. -S hogy miért lett brassói?