Gerhart Ziller: Honoré Daumier (Verlag der Kunst, 1957) - Honoré Daumier Grafikus Fotózta Kiadó: Verlag der Kunst Kiadás helye: Drezda Kiadás éve: 1957 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 169 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Német Francia Méret: 27 cm x 21 cm ISBN: Megjegyzés: A könyv 80 színes és fekete-fehér kőnyomatot és számos reprodukciót tartalmaz. Egy kihajtható oldallal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom művészet, kultúra, festészet, grafika, illusztráció, rajz, alkotás, karikatúra Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
például Csíky László karikatúraszobrász kortárs életművét Klossowski (2. kiad, München, 1923) Escholier (Paris, 1923) Művészeti lexikon /szerk. Éber László. Budapest: Győző Andor, 1926. Daumier szócikkét ld. 173-174. Rey, Robert: Honoré Daumier (1808-1879). Paris: Flammarion, 1959. ill. Robert Jordan: Daumier. Életrajzi regény. ford. Lontay László. Budapest: Európa, 1976. ISBN 963070692X Honoré Daumier: 1808-1879: Grafikai kiállítás a művész halálának 100. évfordulójára: Szépművészeti Múzeum / [a kiállítást rendezte és a bevezetőt írta Kaposy Veronika] Budapest: NPI, 1979. 11 o., 20 reprodukció. ISBN 9635624972 A művészet története. (Historia del'arte. Magy. vált. főszerk. Aradi Nóra. 8. ) [köt. ] A rokokótól 1900-ig. ([Közrem. ] Gellér Katalin). Budapest: Corvina, 1989. 300 o. ISBN 9631328155 Honoré Daumier ld. 191-192., 197., 200-201. Honoré Daumier: [élete, ihletői és művei] = Híres Festők: az életük, ihletőik és műveik, 1999/24. füzet. Budapest: Eaglemos Hungary. 31 o. ISSN 1419-9181 Külső hivatkozások Honoré Daumier festményei -
Honoré Daumier - Ügyvédek Szobor Nagy Ár: 31. 925 Ft Kedvezmény: 6. 435 Ft További képek A termék vásárlásáért jár: 510 Raktárkészlet: Raktáron Cikkszám: M0073 Gyártó: Szállítási díj: Ingyenes Várható kiszállítás GLS futárral: 2022. április 07. Kedvencekhez Leírás Honoré Daumier - Ügyvédek 1868 - 1870 Szobor Nagy 1868 és 1870 között Daumier rajzai és festményei ügyvédeket és napi munkájukat ábrázolják. Méretek: 25 cm magas. Akik ezt a terméket megvették, az alábbiakból vásároltak még Cikkszám: 01440 16. 490 Ft Cikkszám: 02105 19. 990 Ft Cikkszám: 00222 18. 990 Ft Cikkszám: 00943 Már csak 1 db raktáron 9. 990 Ft Cikkszám: 00944 21. 990 Ft Cikkszám: 01023 Már csak 2 db raktáron 17. 490 Ft Cikkszám: 01024 15. 990 Ft Cikkszám: 03288 11. 990 Ft Cikkszám: 03294 Elfogyott Cikkszám: 01781 19. 990 Ft
Szőce legutolsó háza akár egy hagyományos családi ház is lehetne, de az udvaron álló sok autó azért már sejteti, hogy itt valami másról van szó. A Lápok Háza az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelye, ahol egy interaktív kiállításon sok érdekességet megtudhatunk az igazgatóság egyik legértékesebb természetvédelmi területéről, a szőcei tőzegmohás láprétről, és úgy általában a lápokról és a mohákról. De maga a szóban forgó értékes láprét is itt van a szomszédban, és mivel a kiállítás épp tele van, mikor odaérünk, először inkább a tanösvényt járjuk be. 1 / 15 Fotó: Tóth Judit Egy pár száz méteres gyaloglás után el is érjük a tőzegmohás láprétet, ahol rögtön tábla jelzi, hogy fokozottan védett területen járunk, és ha nem lenne mindez elég figyelmeztetés, a réten kanyargó pallósor már egyértelművé teszi, hogy itt pár lépés is komoly károkat okozhat a növényzetben. Láp vagy mocsár? A lápokat más vizes élőhelyektől alapvetően az különbözteti meg, hogy a bennük élő növények elhaló részei nem bomlanak le, hanem tőzeggé alakulnak.
Hajdanán a z őrségi szőcei tőzegmohás láprét egészen más látványt nyújtott. Ami jelenleg látható, meglehetősen durva emberi beavatkozás eredménye. A honfoglalás után letelepedett népesség a régi erdőket kiirtotta, hogy az állatoknak legyen legelője. Emiatt alakult ki ez a másodlagos természeti terület, ami az erős fényigényű lágyszárúaknak adott ökológiai szabadteret. A Zalalövőtől északra fekvő Szőce község melletti láprét egyik érdekessége, hogy olyan növényfajok telepedtek meg itt, amik főleg a magashegységekben vagy az északi területeken honosak. Kirándulás a szőcei tőzegmohás lápréten A szőcei helyi önkormányzatnak és lakosoknak hála a tőzegláp még mindig bárki számára meglátogatható. Ezt a lápmezőt is éppúgy kell ápolni, mint bármilyen más területet. Ugyan ma már nem legeltetnek itt, a hagyományokhoz és a növénygazdálkodáshoz híven a területen hetente kétszer kaszálnak - ha nem tennék, éveken belül eluralkodnának a fásszárú növények. A rövid túra alatt meg lehet ismerkedni az égerfákkal szegélyezett láppal, ami az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb és leghíresebb, fokozottan védett területe is egyben.
Szőce első okleveles említése 1286-ból származik: Zelche. Szláv erdetű, értelme: "kis falu". (Lásd a horvát és a szlovén Selce helységneveket. ) Neve erdetileg pataknév is lehetett, amelyet a krónika II. Henrik német-római császár 1051-es magyarországi hadjárata kapcsán említ. A falu határát két nagy jelentőségű, történelmi út érintette: a Borostyánkő út (római út) és a középkori Magyarország egyik főútvonala a Székesfehérvárt Itáliával összekötő "Király út". (Mondták Katonák útjának, Olasz útnak, helyi hagyomány szerint "kerá út"-nak) Nevezetességei: Szent András templom: római katolikus templom, román kori műemlék, a XIII. században épült, majd a XIV. században átépítették. Két építészeti stílus jegyei találhatók az épületen. A megközelítően négyzet alakú templomhajó román kori falain látható három félköríves záródású résablak, kettő a nyugati homlokzaton, egy a délin. A gótikát a nyolcszög három oldalával záródó szentély képviseli. Ablakai kőbélletesek, mérművesek. A szentélyhez illesztett támpilléreket szintén az utóbbiakkal együtt emelték.
Képek forrása: / Rózsi a rozsomák, Juhász József, lathonia, Albrecht Éva
A láprét fokozottan védett terület, így tilos lelépni a pallóról! A tanösvény szabadon látogatható, de igény esetén a Nemzeti Park szakvezetést is biztosít, bejelentkezés alapján. Védett és különleges növényekben nincs hiány Lápok Háza a tanösvény mellett, ahol mindenre fény derül Vagyis ahol minden információt megkaphattok a helyi növény- és állatvilágról, valamint a lápok mibenlétéről – beleértve az izgalmas lápi legendákat is! Nem egy unalmas múzeumra kell gondolni, hanem egy interaktív kiállításra, ami ráadásul nem túl nagy, így könnyedén bejárható. Belépő: Teljes árú 500 Ft/fő, Kedvezményes 300 Ft/fő. Kiállítás a Lápok Házában Mit lehet még csinálni a környéken? Fontosabb Szőce látnivalók és programtippek Árpád-kori római katolikus templom Szőcén; Kerékpárútra lehetőségek a falu körül; A környék látványosságai közül kiemelkedik a hegyhátszentjakabi Vadása-tó, a pankaszi harangláb, vagy a szaknyéri Alpaka farm. Pankaszi szoknyás harangláb Hangulatos vendégházak a közelben: Aranymoha Vendégház Szőce Aranymoha Vendégház Szőce Őrségi Nádkunyhó Vendégház Hegyhátszentjakab Őrségi Nádkunyhó Vendégház Hegyhátszentjakab Tobzos-patak Vendégház Viszák Tobzos-patak Vendégház Viszák Szőce leghíresebb látnivalója a tőzegmohás tanösvény, ami egyúttal az ország egyik legjelentősebb természeti értéke is.
Azt például tudjátok, hogy mit jelent kópickötés? A kópic egy őrségi tárolóedény, amit a láprétek jellemző növényfajából, a kékperjéből fontak, és benne például gombát, szárított gyümölcsöt, tojást tároltak. 10 / 15 Fotó: Tóth Judit A környékbeli gazdák évszázadokon át intenzíven használták a lápréteket, amelyek nemcsak sok és jó szénát adtak, de a sásokat és a tőzegmohákat alomnak gyűjtötték, a gyékényből és a fűzágakból használati tárgyakat készítettek, de a lápok a legelő állatok számára biztos ivóhelyet is jelentettek. A Lápok Háza udvarán is van még egy érdekesség, a lápi növények szaporítókertjét nézhetjük meg, ahol többek között tőzegeper és kereklevelű harmatfű szaporítása zajlik. Erre azért van szükség, mert a lápok és velük együtt a ritka növényfajok olyan ütemben tűnnek el, hogy egyes állományokat muszáj külső visszatelepítéssel is megerősíteni. A kereklevelű harmatfűből például Skandináviában még elég sok van, de a gyógyszeripari felhasználása olyan ütemű, hogy az igények kielégítését érdemes lenne mesterséges szaporítóhelyekről kielégíteni, mert a természetes állományok nem valószínű, hogy tudják tartani a lépést a felhasználás mértékével.