Nógrád, Csongrád-Csanád és Baranya megyében új töltőberendezést nem helyeztek üzembe. A darabszámok tekintetében továbbra is Budapest vezet 673 berendezéssel, majd ezt követi Pest megye 233 töltővel. Nógrád és Tolna megyében található a legkevesebb töltő, 14 és 15 darab, majd ezt követi Baranya 27 darabbal. A tisztán elektromos gépjárművek (5E járműkategória) száma az előző negyedévhez képest 21 százalékkal nőtt, míg a zöld rendszámmal ellátott gépkocsik 14 százalékos növekedést értek el. Automobile de magyarország. Több töltés, nagy energiafogyasztás A tavalyi év utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest 23 százalékkal nőtt a felhasznált villamos energia mennyisége, az utolsó három hónapban 3769 megawattóra villamos energiát töltöttek az autósok nyilvános kutakon. Az AC töltési energia a megelőző időszakhoz képest 45, 8 százalékkal nőtt 1808 megawattórára, ezzel újabb országos csúcsot eredményezve. A töltési darabszámok is jelentősen nőttek, mind az AC (245. 888), mind a DC (136. 480) töltés esetében új csúcsot mutatnak.
Bármi legyen is az eredmény, a Kincsem tervezői a nagy teljesítményhez illő motorhangot kívánnak adni az autónak, olyat, ami a hagyományos, manuális váltóval szerelt sportautók hangjára emlékeztet. Az autó külső megjelenése a Jaguar által elkaszált C-X75 formatervén alapul majd, ami nem meglepő, hiszen a terverő, Ian Callum a Jaguar autóiról is ismert. Érdekesnek találta ezt a hírt? Felmérés: mitől borulnak ki leginkább a magyar autósok? - Napi.hu. Ne maradjon le a legfontosabb járműipari történésekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken!
Beérkezés után honosítjuk a járművet és elvégezzük a teljes okmányirodai ügyintézést. A már honosított, magyar forgalmi engedéllyel rendelkező gépkocsit a Budaörs Office Parkban veheti át. Szakembereink kérésére kötelező felelősség biztosítást, casco biztosítást kötnek a gépjárműre. A gépjárművekhez igény szerint 1 éves használtautó garanciát is adunk.
• Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. Például: a munkavállaló alapbére 250 000 Ft, a foglalkoztatására napi 8 óra tartamban kerül sor. 2017. október hónapban 21 munkanap, 168 óra volt. Az 1 napra járó havibér meghatározásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanapszámmal kell a havibért elosztani, például 250 000 Ft/21 munkanap = 11 905 Ft. Az 1 órára járó havibér megállapításánál az ilyen módon kiszámított havi alapbér 1 napi összegét a munkaszerződésben megállapított napi munkaidő tartamával kell osztani, az előző példánál maradva: 11 905 Ft / 8 óra = 1488 Ft. OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből példákon keresztül mutatjuk be, hogy mi minden befolyásolja a távolléti díj összegét! A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
szabadság esetén annak a hónapnak az alapbérével kell számolni a távolléti díjat, amikor szabadságát megkezdte a munkavállaló, a pótlékok tekintetében pedig az ezt megelőző 6 hónapot kell figyelembe venni. Távolléti díj kiszámítása pótlékok esetén A távolléti díj számításánál figyelembe veendő bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy a távolléti díj esedékessége előtti 6 hónapra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az ebben az időszakban beosztás szerinti(! ) munkaidőben teljesített órák számával. A bérpótlékok közé tartozik a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, a vasárnapi pótlék, valamint az ügyelet és készenlét tartamára kifizetett bérpótlék is.
Készenléti és ügyeleti pótlékot akkor kell a távolléti díjba beszámítanunk, ha az irányadó időszakban, átlagban legalább havi 96 óra tartamban teljesített a munkavállalónk készenlétet vagy ügyeletet. Amennyiben a távolléti díj 1 órára eső összegének számításakor a műszakpótlék, éjszakai-, vasárnapi pótlék, ügyelet vagy készenlét figyelembe vehető, az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok összegét el kell osztanunk az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Ha dolgozónk a fentiekben felsorolt bérpótlékok helyett átalányban részesült, akkor ezt is figyelembe kell vennünk a távolléti díj megállapításakor. Jó, ha tudjuk, hogy a pótlékátalánynál ugyanúgy szükséges eljárnunk, mint ahogyan azt az alapbér esetében tettük. A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe vennünk. És most nézzünk néhány példát a távolléti díj számítására vonatkozóan: 1) Példa 2017. 01. 25. – 2017. 27-ig alapszabadság távolléten volt a dolgozónk.
2015. július 29. Az előző cikkemmel abban igyekeztem segíteni, hogy áttekintettem a távolléti díj növekményei megállapításának elméleti alapjait. Most szeretném megmutatni, hogy a gyakorlat során ez hogyan működik. Amikor a 30%-os műszakpótlék és a 15%-os bérpótlék okán kell vizsgálni a növekményeket. Abban az esetben, ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórái számának a 30%-át eléri a ténylegesen 30%-os műszakpótlékra és 15%-os éjszakai bérpótlékra jogosító órák száma, akkor az irányadó időszakban megszerzett pótlékokat növekményként kell figyelembe venni olyan módon, hogy a megszerzett pótlékok összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg az egy órára járó díjnövekményt. Ha már túlléptünk azon, hogy az irányadó időszakot megállapítjuk, akkor az irányadó időszak munkaidő-beosztásokat kell elővenni az érintett időszakra vonatkozóan. Tegyük fel, hogy ez most 6 hónap: A munkavállaló 08. 10-08. 14-ig szabadságon van.
Hogyan számolhatjuk ki? Bár sokan azt gondolják, hogy amennyiben elmennek fizetett szabadságra, akkor egyszerűen megkapják a teljes havi bérület, ennek a kiszámítása illetve adminisztrálása teljesen másképpen működik, mint a hagyományos munkabér. A szabadság távolléti díjának kiszámítására különösen nagy figyelmet kell szentelni, elvégre ezt a távolléti díjat kapja a leggyakrabban az ember, szabadsága miatt szoktunk távol lenni a munkánktól. Ennek a díjnak a kiszámításához kulcsfontosságú szám a 174, ennyivel kell ugyanis osztanunk. Ha valaki az éves szabadságait használja fel, akkor természetesen megilleti a távolléti díj, 2013-ig pedig nem okozhatott komoly problémát ennek kiszámítása, ugyanis tulajdonképpen semmiben nem különbözött az ilyen jellegű távolléti díj a munkadíjtól: egyszerűen szólva aki egy hónapban elment négy nap fizetett szabadságra, akkor a teljes havi fizetését megkapta, hiszen a rendes éves szabadságait használta fel. 2013-tól azonban más a helyzet. Soha nem volt könnyű matekozni a szabikkal, hiszen kevesen vannak olyan szerencsés helyzetben, hogy egyszerűen csak beírják magukat és már ki is vették azt, hanem rendszerint egyeztetni kell a főnökökkel, kollégákkal (otthon esetleg a házastársunkkal is), sőt, a legcélszerűbb egy huszonkét munkanapos hónapra időzítenünk a szabadságot, hiszen anyagilag ez éri meg a legjobban.
Habár a munkaviszony természete azt sugallja, hogy a munkavállaló munkát végez, és ezért kapja bérét, számos olyan helyzet állhat elő, amikor a munkavállalónak munkavégzés hiányában is jogszerűen jár díjazás a munkáltatótól – ez általában a távolléti díj. A távolléti díj pontos összegének kiszámítása nem csupán azért fontos, hogy a munkavállalónak megfelelő összegű bért fizessünk ki szabadságának idejére. A törvény többek közt a végkielégítés és a kártérítés összegét is a távolléti díj mértékéhez kapcsolva szabályozza – írja az. A munkavállalót tehát munkavégzés hiányában is megilletheti díjazás. A távolléti díj kifizetésével a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt. ) által meghatározott esetekben tartozik a munkáltató [Mt. 146. § (3) bekezdés]. A távolléti díj összegének meghatározása a munkavállaló betegszabadságára járó díjazás megállapítása miatt is fontos, hiszen ilyenkor az Mt. § (5) bekezdése alapján a távolléti díj 70%-a jár a beteg munkavállalónak.
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Kérdések és válaszok Őcsg – áfa Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink