A karácsony ajándékhajszával és bejglitúladagolással járó családi ünnepe elviselhető. A halloween ijesztgető boszorkányai és csontvázai kifejezetten szórakoztatóak. Az emberi érzelmek kereskedelmi kihasználására alapuló ünnepek közül azonban messze a legnyomasztóbb a Bálint-nap. Index - Tech - Felszabadító mémek szingliknek Bálint-napon. A szerelmesek ünnepe világszerte előre jól kiszámítható stresszt okoz az egyedülállóknak, akik az ünnephez kapcsolódó motívumok és natív mémek reciklálásával élhetik ki a nyilvános magánéleti tolakodással kapcsolatos ellenszenvüket. Kockák, rózsák és képeslapok A visszatérő mémek nagy része a megszokott képmakró stílusban filozofál az egyedüllétről, ezek közül is kiemelkedő csoportot képez a geek archetípus, aki többnyire antihumorral ("van programod? írok neked egyet") pusztítja el a kedélyeskedést. 16 Galéria: Felszabadító mémek Bálint-napi szingliknek Nálunk kevésbé érvényes, de markáns mémek a locsolóversikéket idéző angol mondóka, a "roses are red, violets are blue" ferdített, tréfás változatai. Az igazi népművészkedő, továbbküldős mémeket viszont a Bálint-napi üdvözlőkártyák jelentik, kiforrott vizuális nyelvvel és nemzetközi módon – a galériánkba kattintva magyarul és angolul is talál ezekből.
Hogy is lepjünk meg egy ilyen motivált és energikus férfit? A tuti megoldás: az új North for Men PowerMax termékcsaláddal, ami segít majd neki felfrissülni és új erőre kapni egy kemény edzés után.
Íme, a anti-Valentin-napi válogatása. Nevezz el a kedvesedről valamit, mondjuk egy csótányt. Egy bronzx-i állatkert úgy döntött, hogy február 14-én nem fog beállni a sorba, nem biztosít extra akciót pároknak, nem kínál plusz programokat sem, ellenben elindították a nevezz el egy csótányt valakiről promóciójukat, amelynek keretén belül mindössze 10 dollárért (nagyjából 3000 Ft-ért) elnevezhetsz bárkiről egy csótányt, amiről az illető a mobilján egy üzenetet is kap. Az promóhoz készített videó egyébként sokkal aranyosabb, mint az egész Valentin-nap együttvéve. Egy igazán személyes ajándék, szív küldi szívnek: ánuszpraliné Az ötlet egy Magnus Irvin nevű művész fejéből pattant ki, aki szerint a segglyuk és a csokoládé között valamiféle különleges kapcsolat van. Irvin a Munchies-nak adott interjújában azt mondta, hogy az alkotási folyamatban volt valami költői. Ánuszcsokoládé A majszolni való háromféle ízesítésben kapható, de olyan olyan zseniális fantázianeveik vannak, mint a "meek milk", a "dilated dark", és a "tight white", ezeket, ha nem gond, meg sem próbálom lefordítani.
Pölöskei József ötvösművész bronzból készült alkotása 14000 csontra emlékeztető alkotóelemből áll, ami a csata és a környékbeli települések 14000 keresztény áldozatának művészi megjelenítése. A Vadász György által tervezett, impozáns megjelenésű fogadóépületbe Bencsik István szobrászművész Térképkő című alkotása mellett elhaladva léphetünk be. A föld alatti szinten kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. A kiállítás egyszerre hagyományos és formabontó, a régészeti leletek és a magyar, valamint török történelmi források együttes bemutatása során a látogatók számára kézzel fogható valósággá, átélhető történeti élménnyé válik a mohácsi csata. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, melyek igazodnak a látogatók életkorához, szakmai felkészültségéhez: külön film készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, továbbá a történelemmel foglalkozó szakemberek számára. Emlékév lehet a mohácsi csata 500. évfordulója. Az épület első emeletén tárgyaló és mini kiállítótér kapott helyet.
Ha egy érdekes, interaktív élményben venne részt, amely visszarepíti Önt vagy akár óvodás-, iskolás gyermekét a török-magyar harcok idejére, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely Önre vár, Villánytól mindössze fél órás autóútra. A tragikus kimenetelű (14000 magyar katona halálát követelő) mohácsi csata helyszínén – amely ma is 1700 katona végső nyughelye – egy lélegzetelállító emlékparkban és a Szent Koronát formázó kiállítóépületben ismerheti meg a török uralom kezdetének körülményeit. A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én a magyar történelem egyik legnagyobb vesztes csatájára került sor Mohács mellett, ahol II. Lajos magyar király csapata csapott össze Szulejmán szultán nagy túlerőben felsorakozó seregével. Az ütközet után a török csapatoknak már nem volt megállás az ország belseje felé, így ettől a naptól számítjuk a 150 éves török hódoltság kezdetét. A sírkert és kiállítótér az itt elhunyt magyar katonáknak állít méltó emléket. Mohácsi Nemzeti Emlékhely, Sátorhely. Mohácsi Nemzeti Emlékhely A csata 450 éves évfordulóján, 1976-ban, avatták fel az Emlékhelyet, ahol többek között II.
A kapu 14. 000 darabból álló szerkezete az egykori áldozatok számára utal. Az egyes kopjafák és az emlékhely tematikájának kialakításáért Kő Pál, Kiss Sándor, Király József és ifj. Mohacsi csata emlékhely. Szabó István művészek feleltek. A mozgalmas látványt nyújtó kopjafák felidézik a harcok zűrzavarát, de ezek nemcsak a harcoló katonákat, hanem a csata legjelentősebb alakjait, így a csatában ifjan életét vesztő II. Lajos királyt, a győzelemittas Szulejmán szultánt, a szintén itt elesett magyar seregek főparancsnokát, Tomori Pált, az áldozatok holttesteit összeszedető Kanizsai Dorottyát vagy éppen Mária királynét mutatják be számunkra. A rengeteg szimbólumot és utalást felvonultató sírkertben csatabárdok, buzogányok és az elhullott lovakat jelképező alkotások is láthatóak, amelyek ugyancsak a küzdelemre emlékeztetnek minket. Látogatásunk végén pedig megkondíthatjuk a lélekharangot, mintegy ezzel adózva a mohácsi csata áldozatai emlékének. A mohácsi emlékhely 2012-ben érdemelte ki a "Nemzeti Emlékhely" rangot.
Mohács városában található Mohácsi Nemzeti Emlékhely május 8-tól egyelőre kizárólag a szabadtéri területen látogatható, a kiállítás jelenleg még zárva tart. Az emlékhely területén minden nap kétszer, 11. 00 és 14. Mohácsi Nemzeti Emlékhely | GoTourist. 00 órakor korabeli fegyverek kiállítását és fegyverbemutatót tekinthetik meg a látogatók. Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, régészeti feltárások után, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely. A park területe 1700 katona végső nyughelye található. A tömegsírok között megtalálható II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobra.
A külső körgyűrűt 10000 tiszafa övezi. A törökök támadásának helyét feketefenyőből kialakított ék jelképezi. Az V. tömegsírnál a halottakat eltemető Kanizsai Dorottya szobra őrködik. Kanizsai Dorottya a Siklósi vár urának, Perényi Imrének a második felesége volt. Mostoha fiának, Perényi Ferenc püspöknek a holttestét keresve, a környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba helyezte az elesett hősöket. Az emlékparkban Kő Pál szobrász révén megjelenik a csata összes résztvevője: névtelen vértes vitézek, pajzsos gyalogosok, Tomori Pál, a Csele-patakba fulladt II. Lajos, fegyverek, buzogányok, bárdok, számszeríjak, földre zuhanó lovak, szélhárfát tartó regős. A sírjelek a magyar fejfakincs hagyományos motívumait követik. A vörös szín az erőszakos halálra utal. Az egyesenesen álló fejfák a csatából távol maradt erdélyieket vagy magát Erdélyt jelképezik. A székely kopjafa Vargyasi Sütő Béla erdélyi szobrászmûvész alkotása. 1990-ben Mayer Mihály pécsi püspök áldásával keresztet állítottak, jelezve, hogy a hazánk védelmében elesettek keresztények voltak.
A közelmúltban megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely sírkertjében található szobrok restaurálása. A sírkertben a park 1976-os megnyitására elkészült 120 fa sírjel és szobor állapota az elmúlt 40 évben jelentősen leromlott az időjárás és a kártevők miatt, több közülük balesetveszélyessé vált. Már 10 szobrot kiemeltek és a korábban kiemelt hárommal együtt, becsomagolásuk után, elszállítják őket Budapestre, ahol restaurálják. A munkát olyan szakemberek végzik, akik Kő Pál, a szobrok alkotójának tanítványai, kollégái voltak. A restaurálást a Művészeti Akadémia támogatásával végzik. A harangláb, és a kereszt javítási munkáit is elkezdték a sírkertben. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait láthatjuk. A 2011-ben átadott, Szent Koronát formázó kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak. Az emlékhely gótikus ívű, majd az ív közepén megtörő kapuja szimbolizálja a törést, mely az ország fejlődésében a csatavesztés eredményeként bekövetkezett.
(Voltaképp igazi "népi" fejfa csak a felavatás után évekkel került az együttesbe: Balogh Mihály dunántúli és a vargyasi Sütő Béla székely kopjafájával. )" [1] Kő Pál az emlékparkról. ".. munkámnak tartom mohácsi sírjeleimet, bár ezeket nagyon kevesen ismerik, pedig 1976 augusztusában avattuk őket. Rengeteg elpusztult azóta belőlük. Talán azért, mert túl karcsúak voltak. Kipróbáltam egy ősi technikát, égetni, szurkozni, és úgy beásni a földbe a jeleket. Azt kértük, hogy évente kenjék át lenolajjal az összes munkát de ez soha nem történt meg ezért, ezért lassan kidőltek, elpusztultak. Akkor barátkoztam össze Samu Gézával és bevontam a munkába. Mivel dilettánsnak tartották, mert nem végzett Főiskolát, nem fogadták el a közreműködését. Felajánlottam neki az egyik szobrot - Kanizsai Dorottyát - és a végén jelentettem be, hogy azt Ö csinálta. Jelképesnek szántam a kollégák felé, hogy kimutassam, milyen nagyra becsülöm Őt. " [2] Források: [1] Néprajzi értesítő 1995. 77. évfolyam, Kovács Gábor: A mohácsi történelmi emlékhely [2] Szinyei Merse Pál Társaság jubileumi kiadványa.