2022. március 7-étől elvileg visszamehetnek dolgozni a kötelező oltásról szóló rendelet miatt az állami közoktatási és a szakképzési rendszerből kiesett pedagógusok. A rendelet szerint a munkáltató döntésének függvényében március 7. és április 1. Kötelező munkahelyi oltás: kiderült, pontosan mit tehetnek meg a cégek. között kell megszüntetni a fizetés nélküli szabadságot. A rendelet-módosítást a sztrájkbizottság szakszervezeti oldala nagy sikereként értékeli, egyúttal megkésett lépésnek tartja, mivel az oltás hiánya miatt a közoktatási és szakképzési intézményben dolgozók többsége kénytelen volt foglalkozási jogviszonyt létesíteni vagy vállalkozóvá válni. A harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságnak a biztosítási jogviszony megszakadása miatt ugyanis súlyos következményei vannak. Sajnos ezért lesznek olyan tanárok, akik már nem mennek vissza korábbi munkahelyükre, sőt, időközben úgy döntöttek, hogy végleg elhagyják a pedagóguspályát - írták a szakszervezetek aközleményükben. Korábban arról számoltak be a pedagógus szakszervezetek, hogy a kormányoldal nemrégiben még okafogyottnak titulálta az állami intézményekben dolgozók kötelező oltásáról szóló rendelkezésekkel kapcsolatos sztrájkkövetelést, sőt a bíróságnak beadott ellenkérelmükben e követelés jogellenességének megállapítását is kérte a kormány a bíróságtól.
(Ez azért meglepő, mert a Munka Törvénykönyve szerint fizetetlen szabadságot csak a dolgozó igényelhet, a munkáltató nem rendelhet el. ) Ha pedig egy évig sem veszi fel az oltást a dolgozó, akkor – felmentéssel vagy felmondással – azonnal megszüntethető a jogviszonya. (Vagyis azonnal nem lehet kirúgni a dolgozót amiatt, ha nem veszi fel az oltást, hanem csak egy év múlva. ) Köteles-e bemutatni a dolgozó az oltási igazolványt? A rendelet értelmében a szankciók ahhoz kapcsolódnak, ha a munkáltató nem veszi fel az oltást. A jogszabály szövege szerint ("a dolgozó igazolhatja", nem igazolni köteles, hogy van oltása) viszont kérdéses, hogy ha valaki nem mutatja be az oltási igazolását, akkor is elrendelhető-e a fizetés nélküli szabadság. Ehhez képest a felmondásra már akkor is van lehetőség, ha a fizetés nélküli szabadság egy éve alatt sem igazolta az oltás felvételét a munkavállaló. Itt megmutatkozik egy rendeletalkotási hiba: tegyük fel, hogy a munkavállaló nem mutatja be az oltási igazolást, ebben az esetben elvileg nem tudja a munkáltató elrendelni a fizetés nélküli szabadságot, hiszen nem tudja, hogy felvette-e az oltást vagy sem.
Továbbá a GYES-en, GYED-en lévők, valamint a más okból tartós távollevő munkavállalók sem kötelezhetők a védőoltás felvételére. 7. Érdemes-e kivárni? A Kormányrendelet, mint a veszélyhelyzet idején kiadott oly sok más kormányrendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályához igazodik, vagyis amennyiben az előbb említett törvény hatályon kívül helyezésre kerül, úgy a Kormányrendelet is hatályát veszti. A törvény jelenleg 2021. december 31-éig hatályos, tehát a mai napi tudásunk szerint a fent részletezett Kormányrendelet is 2021. december 31. napjáig tartalmaz kötelező rendelkezéseket. Ahogyan azonban a rendkívüli jogrendben hozott törvény hatályát az Országgyűlés már több alkalommal meghosszabbította egyáltalán nem kizárt, hogy a december határidőt követően is fennmaradhat a veszélyhelyzet, ezáltal pedig a korlátozó rendelkezések. 8. Tehető-e kivétel? Kiemelendő, hogy a munkáltatónak a most bevezetett korlátozások ellenére is meg kell tartania az olyan alapvető munkajogi követelményeket, mint például az egyenlő bánásmód.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat