A kötöttpályás közlekedés előzményei évszázadokra nyúlnak vissza. A bányavidékeken - így Magyarországon is - már a 17. századtól fából készült nyompályán haladtak a csillék. A fapályát a 18. században vasszerkezetekkel erősítették meg, majd vaspályával váltották fel. Ismerje meg az első magyar vasútvonal történetét! A világ első kötöttpályás személyszállító járata az 1803-ban Londonban indult lóvasút volt, majd 1825-ben ugyancsak Angliában megnyílt a világ első vasútvonala, amelyen a George Stephenson által tökéletesített gőzmozdony vontatta a kocsikat. Erről a magyar közönség a Bécsben megjelenő Magyar Kurírból értesülhetett, amely ezt írta: "Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, melyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higgye, aki akarja. Budapest első pályaudvaráról 175 éve gördült ki a vonat | PestBuda. " A katasztrofális magyarországi közlekedési állapotok javítására az 1825-27-es reformországgyűlés bizottságot küldött ki, az 1831-re elkészült jelentés a vasútról (ductus ferrei) is említést tett. Addigra már az első magyarországi lóvasút is megépült, sőt meg is szűnt: 1827-ben nyitották meg a Pest és Kőbánya közti 7, 6 kilométeres pályát, de a lóvontatású lebegővasút olcsó puhafából készült pályája nem bírta a terhelést, forgalma sem igen volt, és a vállalkozás csődbe ment.
Az első magyar vasútvonal 1846-ban nyílt meg, és Vácig vezetett. Kevesen tudják, hogy nem ez volt az első vasútvonal Magyarországon, hanem "csak" az első gőzvontatású. Már korábban lefektettek síneket Magyarországon, csak azokon lovak húzták a szerelvényeket. Az első lóvasút 1827-ben nyílt meg. Az 1827-es lóvontatású vasút ráadásul a világon az első, bárki számára használható vasútvonalak között volt. A mai szem azonban semmi vasút-szerűt nem talált volna benne. Magyarországon az áruszállítás kérdése a XIX. század első felében döntő fontosságú volt. 170 éve nyílt meg az első magyar vasútvonal - mfor.hu. Az országban ugyanis alig voltak utak, ráadásul a (a folyószabályozások előtt) gyakran elöntött Alföldön nem is nagyon lehetett volna állandó utakat építeni. A Dunán 1817-től folytak kísérletek a gőzvontatás bevezetésére, de a szárazföldi közlekedés kérdése megoldatlan maradt. 1827-ben azonban egy érdekes megoldás született, a lebegővasút. A lóvasutakat bányákban, ipari üzemekben már korábban is használtak, de közforgalomban az első 1801-ben nyílt meg Angliában, és Európában is több helyen terveztek hasonlót.
Külön neve nem volt akkoriban, hiszen még nem kellett megkülönböztetni más pályaudvaroktól; közel 15 éven keresztül ez volt az egyetlen vasútállomás Pesten és Budán. Ide érkeztek, és innen indultak a vonatok előbb Vácra, majd – ahogyan kiépült a vasútvonal – Szolnokra. Bár az első Pesti indóház hatalmas épület volt, az 1870-es évekre már egyre nehezebben tudta kiszolgálni az egyre nagyobb vasúti forgalmat. Ráadásul szó szerint útját állta a Nagykörútnak, ugyanis annak tervezett vonala pont keresztül vezetett rajta. Az első magyar vasútvonal születése | Sulinet Hírmagazin. Ezért a régi pályaudvar helyett a tulajdonos, az Osztrák Államvasút Társaság (amely nevével ellentétben egy magántársaság volt) 1877-re felépítette az új csarnokot, amely természetesen a Nagykörút vonalánál ért véget. Az építkezés nagy része alatt a régi épület zavartalanul működött, fogadta, indította a szerelvényeket. Ma ez az épület áll az első Pesti indóház helyén. Az új pályaudvart 1878-ban fotózta Klösz György (Fotó: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára, Levéltári jelzet) Ezt úgy tudták elérni, hogy az új pályaudvart szélesebbre és magasabbra tervezték (ezt ismerjük ma Nyugati pályaudvarként, elnevezését 1891-ben kapta), és egyszerűen a régi épület fölé, illetve köré építették meg.
A porosz tervező egy év után aztán belefáradt az örökös küzdelembe, és Lachner Károlynak adta át helyét, aki az építkezés maradék 10 hónapjában kifogástalanul végezte munkáját. Közben Zitterbarth Mátyás vezetésével 1845 márciusától megkezdődött az első pesti indóház építése, mely a mostani Nyugati pályaudvar közvetlen elődjének tekinthető. A munkálatok olyan gyorsan haladtak, hogy a Belgiumból rendelt gőzmozdonyok már 1845 novemberében kísérleti utat hajthattak végre a (Rákos)Palota és Pest közötti, mintegy 10 kilométeres szakaszon. 1846 közepén a Pest–Vác szakasz már átadásra készen állt, a nyár első felét a Helytartótanács már a közlekedés biztosítására szolgáló személyzet kiképzésére fordította. A 33 kilométer hosszú vasútvonalat József nádor és felesége 1846. július 15-én nyitotta meg a forgalom számára, az ünnepély alkalmából a főhercegi pár is elgördült az első szerelvényen Vácig. A vonat a Dunakeszin töltött 10 perces várakozási idővel együtt összesen egy óra alatt tette meg első útját, a magyar vasút történetének első kilométerein minden a legnagyobb biztonságban zajlott.
"Száz vasutat, ezeret / Csináljatok, csináljatok / Hadd fussák be a világot / Mint a testet az erek" - írta Vasúton című versében. A vasútnak voltak ellenzői is, akik néhány hónap múlva köveket, érett tököket raktak a sínekre, de a vonat összetörte az akadályokat. Az első pesti pályaudvar: a Nyugati Az utazásért az 1836. évi törvény értelmében mindenkinek fizetnie kellett, még a nemeseknek is, és a jegy meglehetősen drága volt. A forgalmat napi három, ünnep- és vasárnap négy vonatpár bonyolította le, a pálya mentén álló kosárjelzőket pályaőrök kezelték, de az állomások között már távírókapcsolat volt. Az első pesti indóház (pályaudvar) az osztrák Wilhelm Paul Sprenger tervei szerint a mai Nyugati pályaudvar helyén létesült, homlokzata a Jókai utcáig húzódott. Az ötvágányos, 27x142 méteres csarnok kivitelezését Zitterbarth Mátyás vezette. A váci állomásépületet klasszicista stílusban építették, majd 1926-ban újbarokk stílusban átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. A második, szolnoki vonalat egy évvel később, 1847. szeptember 1-jén adták át.
Nem hallhattunk semmit még csak arról sem, hogy a szövetségnek mi az álláspontja az üggyel kapcsolatban. Mint ahogy azzal kapcsolatban sem született semmilyen ítélet, hogy az első csíkszeredai mérkőzést követően a szállodában a vacsorázni készülő csapatunkat körülbelül ötven fő késeket és egyéb támadó eszközöket lengetve megtámadott, erről videófelvétel is a birtokunkban van. Ha nincs a helyszínen a Ferencváros által a saját költségén a csapattal kiutaztatott biztonsági szolgálat, ki tudja, milyen következményei lettek volna az incidensnek. Az ő lélekjelenlétükön múlott, hogy nem történt katasztrófa. A szövetség ebben az ügyben is hallgat, pedig azt gondolom, először ezekkel az esetekkel kellene foglalkozni. Ahogy ők maguk fogalmaztak, a saját házuk táján illene söprögetniük, nem a klubokra hárítaniuk a felelősséget. Ki kell hogy mondjam, a liga szervezésében, a biztonságos lebonyolítás kérdésében hatalmas hiányosságok vannak. " Nyíri Zoltán szerint a döntő végeztével ezeket a kérdéseket haladéktalanul szövetségi szinten tisztázni kell, különben a nemzetközi liga lebonyolítása is veszélybe kerülhet akár.
Birkózás Bácsi Péter és Sike András egyedi meglepetéssel köszönte meg az FTC támogatását – VIDEÓ! Bácsi Péter és szakosztályvezetőnk, Sike András egyedi meglepetéssel köszönte meg az FTC támogatását – VIDEÓ! 2018-ban második alkalommal rendezték meg az Elek Gyula Arénában a Fradi Fair Play Díjátadó Gálát - VIDEÓ! Az FTC és a Provident Zrt. vezetői átadták a Groupama Aréna új, mozgáskorlátozott parkolóját – VIDEÓ! A Főkert Nonprofit Zrt. jóvoltából a családok számára minden igényt kielégítő játszótérrel bővült a Népliget. A nemrégiben megalakult Fradi Fair Play Bizottság a Népligetben megtartotta első ülését. Vízilabda Varga Zsolt, a klasszist nyújtó Varga Dénes, és Nyíri Zoltán aranyszavai a győztes bajnoki döntő után – VIDEÓ! Varga Zsolt, a klasszist nyújtó Varga Dénes, és Nyíri Zoltán aranyszavai a győztes bajnoki döntő után – VIDEÓ!
Az odafigyelés részeként délutánonként szakképzett ápoló is a rendelkezésre áll, tesztelnek is, és ha bárkinél gyanús jelet észlelnek, rögtön lépni tudnak. Az alelnök elmondása szerint nagyjából négyszázaléknyi a lemorzsolódás az utánpótláskorúaknál, de vannak újak is – tette hozzá -, s "tavaszra sem leszünk kevesebben, mint voltunk 2019-ben". Nyíri Zoltán szerint még soha nem dolgoztak ennyit a ferencvárosi sportpszichológusok • Fotó: Dömötör Csaba/Nemzeti Sport A beszélgetés során szóba került a sportpszichológusok szerepe, Nyíri Zoltán szerint a korosztályos sportolók is megélték a maguk kis drámáját. "Biztosan állíthatom, hogy a ferencvárosi sportpszichológusoknak minden korábbinál több munkájuk van ebben az évben. Ami a felnőtteknek az olimpia elhalasztása, az a fiataloknak a korosztályos világ- és Európa-bajnokságok elmaradásával jelentkező, mérhetetlen csalódás. 2019-ben 23 sportolónk szerzett érmet valamilyen utánpótlás-világversenyen, ők az idén folytatni szerették volna a menetelésüket, ami sajnos sok esetben nem valósulhatott meg.
Jelentősen átalakul a férfi vízilabda Bajnokok Ligája hétvégi nyolcas döntőjében ezüstérmes FTC-Telekom Waterpolo kerete. A klub sajtótájékoztatóján kiderült, hogy hét játékos Gárdonyi András, Jannisz Funtulisz, Mezei Tamás, Nicolas Constantin-Bicari, Nikola Jaksics, Sedlmayer Tamás és Zalánki Gergő távozik. A helyükre pedig hatan érkeznek: Nemanja Ubovics, Danyiil Merkulov, Luca Damonte, Gábor Lőrinc, Szakonyi Dániel és Molnár Erik. Nyíri Zoltán, az FTC ügyvezető alelnöke elmondta, a klub alapvetően elégedett az elmúlt szezonban elért eredményekkel, a következőben pedig a cél, hogy a hazai sorozatokban minimum a döntőbe, a BL-ben pedig a legjobb nyolc közé jusson a csapat. Hozzátetette, volt olyan időszak az idényben, amikor a Magyar Kupa győzelemnek, és az ob I-es bronzéremnek kevésbé tudtak örülni, azonban a szezon végére a BL döntővel a csapat maximálisan kihozta, amit ez az év adhatott neki. A Ferencvárosnak az elmúlt idényben folyamatos nehézségekkel kellett megküzdenie, a koronavírus-járvány mellett - amely nem kímélte a keret tagjait - súlyos sérülések, betegségek akadályozták meg, hogy Varga Zsolt vezetőedző teljes értékű munkát végezhessen, maximális létszámmal.
Varga Dénes, az együttes olimpiai bajnok csapatkapitánya elmondta, csalódott, amiért a hazai bajnokságban nem jutottak döntőbe. Hozzátette, fáradtan és csalódottan viszont két kiváló mérkőzést játszottak a Bajnokok Ligájában - a Marseille elleni sima, és a Brescia elleni bravúros győzelemmel jutottak a döntőbe -, de ez a két összecsapás felőrölte őket a Pro Recco elleni fináléra. A világklasszis pólós megjegyezte, ez a két találkozó emlékezetessé teszi számára a szezont, úgy könyveli el, hogy nyertek egy ezüstöt, ami hat hónapja még nagyon távolinak tűnt, és akkor akár előre alá is írta volna. A sajtótájékoztatón kiemelték a klub utánpótláscsapatainak sikereit, illetve azt, hogy a mindössze négy éve működő női szakosztály felnőtt együttese bronzérmet nyert, a ifjúsági csapatokban pedig már több mint száz lány játszik. Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Az összejövetel meghívott vendége egykori labdarúgónk, az FTC fiókcsapata, a Soroksár SC vezetőedzője, Lipcsei Péter volt. A hallgatóság által jól ismert labdarúgói és edzői pályafutásának rövid ismertetése után reálisan számolt be a Soroksár SC helyzetéről, nehézségeiről. Örömmel beszélt az NB II színvonalához méltó infrastrukturális fejlesztésekről. Elmondta, hogy az FTC pénzügyi támogatása, fiatal játékosok rendelkezésre bocsátása ellenére nem tudják felvenni a versenyt a második osztály vezető egyesületeivel a játékosok megszerzése, illetve megtartása tekintetében. Tisztában van azzal, hogy az anyaegyesület részéről nem elvárás a bajnoki cím, de neki is, mint minden edzőnek, természetes vágya a minél jobb eredmény. A Fradi utánpótlásának biztosítása érdekében fontosnak tartja, hogy a tehetséges magyar fiatalok minél több játéklehetőséghez jussanak mind a Soroksárban, mind az FTC NB III-as csapatában, de nem az életkoruk, hanem a hozzáállásuk, teljesítményük alapján. Az FTC BK következő összejövetelének időpontja: 2021. október 26.