Sorozat 50perc Dokumentum, War & Politics, Action & Adventure, 7. 3 IMDb Sorozat tartalma Az Oszmán Birodalom felemelkedése Dokumentum sorozat első vetítése 2020, utolsó vetítése 2020, a sorozatnak jelenleg 1 évadja tekinthető meg Ilayda Akdoğan főszereplésével Therma Sphrantzes szerepében, a sorozat 10/7. Nem a Tigáz volt az utolsó - a MET és a Mészáros-birodalom közös tervei : HunNews. 3 értékelést kapott 189 szavazatból. II. Mehmed oszmán szultán nagyívű hódító hadjáratra indul a bizánci főváros, Konstantinápoly bevételére, és ezzel évszázadokra meghatározza a történelem alakulását.
Az Oszmán Birodalom felemelkedése Az Oszmán Birodalom felemelkedése sorozat online: II. Mehmed oszmán szultán nagyívű hódító hadjáratra indul a bizánci főváros, Konstantinápoly bevételére, és ezzel évszázadokra meghatározza a történelem alakulását. Néhány gondolat a háborúról : hungary. Az Oszmán Birodalom felemelkedése sorozat online nézhető, magyarul, ingyen. Online sorozatok magyarul, Videa minőségben - Sorozat Plus! Online Sorozat Kategóriák: Ajánlott, Befejezett, Dokumentum, Háborús, Legnézettebb, Népszerű, Történelmi, TV Rendező: Kelly McPherson Színészek: Birkan Sokullu, Cem Yiğit Üzümoğlu, Damla Sönmez, Ilayda Akdoğan, Osman Sonant, Ryan Ol, Selim Bayraktar, Tommaso Basili, Tuba Büyüküstün, Tuğrul Tülek, Ushan Çakır Sorozatfilmező Stúdiók: Karga Seven Pictures, STX Entertainment Online Sorozat: Befejezett sorozat Epizódok Időtartama: 50 perc Sorozat Online Megjelenése: 2020
Mihály így Genovával állapodott meg a velencések- és konstantinápolyi "latinok" elleni közös fellépésről. Ez végül feleslegesnek bizonyult: Mihály egyik hadvezére talált egy nyugati árulót, és 1261-ben visszavette a "frankoktól" a legendás "Új Rómát", Bizáncot. Mihályt ezután már nem kísérte a szerencse maradéktalanul. Jóllehet a várost újjáépítette, lakosságát megkétszerezte (30 ezerről 70 ezer főre), de a Birodalom egykori nagyságát nem sikerült helyreállítania. A "hellén földek egybegyűjtőjének" Görögországot magát sem sikerült teljesen visszafoglalnia, ráadásul Északon az éppen felemelkedő bulgár-kun-vlach hatalom immár fenyegető volt. Az oszman birodalom felemelkedese. Ennél is nagyobb fenyegetést jelentett a nyugatiak állandó fenekedése, revansizmusa. Így az akkor még jelentős részben görög Kis-Ázsiából a határvédő erőket elvonták, s ennek a következménye a partvidék kivételével az egyre teljesebb eltörökösödés lett. Egy Ertogrul szeldzsuk-török vezér éppen ekkortájt Konstantinápolytól egy kőhajításnyira ütötte fel tanyáját.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Paléoloque egy görög-román (vlach) bojárcsalád sarjaként született Párizsban, ahova édesapja 1848-ban menekült. Hogy azután ennek a családnak tényleg volt-e köze a történelmi Palailogosz családhoz, inkább kérdéses. Címlapfotó: Huszárvágás blog
Az új koronavírus járvány hatása az iskoláztatásra: egy "generációs katasztrófa". További 101 millió gyerek és fiatal zuhant a minimum olvasási szint alá, amely megszüntette az előző két évtizedben elért eredményeket az oktatás terén. Az új koronavírus járvány negatívan hatott a nemek közötti egyenlőség elérésére is, ugyanis a nők és a lányok elleni erőszak felerősödött, a kényszerházasságok száma várhatóan nő, valamint a nők aránytalanul nagyobb számban vesztették el munkájukat és növekedett meg az otthoni munkaterhük. 759 millió ember maradt elektromos áram nélkül és a globális népesség egyharmada nem fért hozzá a főzéshez használt tiszta tüzelőanyagokhoz és technológiákhoz 2019-ben. A gazdasági felépülés már elkezdődött Kína és az Amerikai Egyesült Államok vezetésével, de számos országban nem várható, hogy visszatér a járvány előtti szintekre a gazdasági fejlődés 2022-ig vagy akár 2023-ig. Bevezető. A világ elmaradt a 2020-ra kitűzött céloktól a fajok sokszínűségének védelme terén és évente 10 millió hektár erdő került kiirtásra 2015 és 2020 között.
Az ENSZ 2015-ös közgyűlésén 193 ország kötelezte el magát 17 fenntarthatósági fejlődési cél (FFC) mellett, a nemzetközi együttműködési terv végrehajtását pedig 2030-as határidővel vállalták. A célok a legfontosabbnak ítélt globális problémákra javasolnak megoldást, ezek közé tartozik a szegénység, az egyenlőtlenség, a klímaváltozás és a környezetszennyezés is. A határidő lejárta előtt tíz évvel azonban nem túl rózsás a helyzet, és egy friss, a Nature-ben megjelent elemzés szerint a jelenlegi ütemmel számolva a 17-ből csak 2 cél elérése valószínű 2030-ig: az újszülöttek és az öt év alatti gyerekek megelőzhető haláleseteinek felszámolásához, valamint a gyerekek iskolázottsági céljainak teljesítéséhez jó úton halad a világ. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer kialakítása. Ezzel szemben a mélyszegénység felszámolásáról le lehet mondani, hiszen a legfrissebb becslések szerint még 2030-ban is legalább 430 millióan élnek majd a legmostohább körülmények között. Az éhezés megszüntetése, valamint az éghajlat és a biodiverzitás védelme tekintetében is jócskán alulteljesít a világ, de a Nature megjegyzi, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés látható a fenntarthatósági, környezeti vagy egészségügyi kutatások terén és az érintett területek egyetemi oktatásában.
A teljes minta mindössze 1%-a számolt be a vonatkozó célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladást alátámasztó mennyiségi intézkedésekről. Bár a célokkal kapcsolatos tudatosság szintje általában véve jó, a célok elérését alááshatja a szükséges konkrét célkitűzésekre, mérésre és szélesebb körű üzleti integrációra vonatkozó konkrétumok hiánya. Fenntartható fejlődési célok – Wikipédia. A célkitűzések teljesítése érdekében tett lépésekre vonatkozó beszámolási gyakorlat nagyon kiforratlan, annak ellenére, hogy a célok közös nyelvet és keretrendszert kínálnak a felmerülő problémák, az előrehaladás és a szükséges változtatások jobb átláthatóságának biztosítására. A vizsgált vállalatok mindössze 1%-a méri teljesítményét konkrét SDG célkitűzésekhez viszonyítva. "Bár a tudatosság szintje magas, integrált mérési és jelentési gyakorlat hiányában az előrehaladás és a releváns intézkedések nem határozhatók meg a célok elérésének tényleges előmozdításához szükséges részletességgel. " A vizsgált vállalkozások közül: Minden ötödik cégvezető hivatkozott az SDG-kre az elkövetkezendő évre vonatkozó kilátások kapcsán – ami arra utal, hogy a célok felkerültek az első számú döntéshozók napirendjére.
A nemzeti programok és a nemzetközi együttműködés új korszakát bevezető új agenda valamennyi országot egy sor akcióra kötelez, amelyek nemcsak a szegénység alapvető okaival foglalkoznak, hanem a gazdasági növekedés és jólét fokozásával, továbbá az emberek egészségügyi, oktatási és szociális szükségleteivel miközben a környezetvédelemre is koncentrálnak. Linkek: Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért:
Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljait 2000-ben fogadták el a tagállamok. Ez a világszintű célrendszer elsősorban a fejlődő országok problémáira, ezen belül is a társadalmi problémákra koncentrált. Ennek egy igazított változata a 2015-ben elfogadott Agenda 2030 határozat, amely a környezeti, társadalmi problémák globalizálódó jellegére tekintettel már nem csupán a fejlődő, hanem a fejlett országok szempontjait is figyelembe veszi, és a környezeti szempontok is hangsúlyosabbá váltak benne. A dokumentumban megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célhoz (Sustainable Development Goals – SDGs) 169 alcélt társítottak, amihez a mai állás szerint 231 indikátort rendeltek, hogy ezek mutassák az egyes országok, illetve a világ közeledését a meghatározott célokhoz. Az indikátorok fejlesztésében 2020-ban érkezett el oda az ENSZ, hogy már minden mutatónak van kidolgozott módszertana. Az Agenda 2030 nem kötelező érvényű ajánlás, ebből következően az országok, országcsoportok a célok teljesülését más, a saját országukat, régiójukat jobban leíró, relevánsabb mérőszámokkal is mérhetik.