Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója, érdemes és kiváló művész volt. 1952. május 30-án született Budapesten. Kocsis Zoltán átveszi Páva Zsolt polgármestertől Pécs Város Kulturális Nagydíját Nagyon fiatalon, a Liszt Ferenc-díjat már 21 évesen megkapta. 25 évesen pedig megkapta a Kossuth-díjat. 1984-ben az Érdemes művész címet, hat évvel később a Kiváló művész címet is megkapta. Ő alapította a Budapesti Fesztiválzenekart 1983-ban Fischer Ivánnal közösen. Kocsis Zoltán 1997 őszétől a Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezette. Rendszeres sztárvendége volt több fontos fesztiválnak, többek között Edinburgh, Párizs, Tours, Luzern, Salzburg, Prága, Menton és olyan ismert karmesterekkel dolgozott, mint Claudio Abbado, Christoph von Dohnányi, Edo de Waart, Charles Mackerras, Ferencsik János, Lovro von Matacic, Charles Dutoit, Herbert Blomstedt és Michael Tilson Thomas. Később újabb Kossuth-díjat kapott, majd Corvin-lánccal is kitüntették.
A hangversenyei nagy részét lemondta. Évekkel ezelőtti szívműtétje idején maga sem tagadta, a stressz és a hajtás is felelős volt problémáiért. – Igen, megvallom, hogy a stressz előállításában hibás vagyok. Egyszerűen nem szállok le egy-egy dologról, amíg nem látom, hogy az jó. Ez sok veszekedésbe, kiabálásba kerül. Már többször elmondtam, azt tartom elfogadhatatlannak, ha egy kiváló képességű muzsikus nem törekszik a tökéletességre – nyilatkozta akkor az MTI-nek. (... ) – Szeptember 13-án Bartók I. zongoraversenyét játszottam Pécsett a Pannon Filharmonikusokkal. A harmadik tétel melléktémájánál van egy fortissimo kiírás, amelyet sajátos módon túlértelmeztem, hatalmas erőt tettem bele. A frázis végén éreztem, nem kapok levegőt. Akkor szakadt át az aorta második rétege. Még beszélgettünk, vacsoráztunk, a többieknek az tűnt fel, hogy milyen keveset eszem. A művész a világ dolgairól is mindig naprakész volt, nem rejtette véka alá véleményét közéleti és politikai kérdésekben. A Nemzeti Filharmonikusok közleményükben azt írták: mély gyásszal tudatják, hogy Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után vasárnap délután meghalt.
Karrierje 1970-ben a Magyar Rádió országos Beethoven-zongoraversenyének megnyerésével indult, a zenei életbe Ránki Dezsővel együtt robbantak be. 1973-ban egyszerre végeztek a főiskolán, mindketten itt lettek tanársegédek, majd adjunktusok, 1979-től pedig docensek. A két fiatal zongoraművész 1973-ban egyszerre kapott Liszt Ferenc-díjat, öt évvel később Kossuth-díjat, 1984-ben érdemes művész címet, 1988-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, és 1990-ben ugyanabban az évben lettek kiváló művészek. Pályájuk párhuzamos szakaszában több közös, ritkaságszámba menő lemezfelvételt készítettek, köztük Mozart összes zongoraszonátáját négy kézre, vagy Mozart, Ravel és Brahms kétzongorás darabjait. Kocsis Zoltán számtalan koncertmeghívást kapott a világ minden tájáról. Adott közös koncertet Franciaországban Szvjatoszlav Richterrel, huszonöt évesen már a világ szinte valamennyi jelentős zenekarával fellépett, és a legkiválóbb karmesterekkel dolgozott együtt. 1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellépett.
Tarlós: pótolhatatlan veszteség Pótolhatatlan veszteség érte a magyar kultúrát Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett zongoraművész, karmester, zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatójának halálával - írta a főpolgármester vasárnap. Tarlós István közleményében úgy fogalmazott, hogy fájdalommal vette tudomásul Kocsis Zoltán halálhírét. A főpolgármester a főváros és a saját nevében őszinte részvétét fejezte ki a családnak. Kocsis Zoltánt - aki 2014-ben megkapta a Budapest díszpolgára címet - a fővárosi önkormányzat saját halottjának tekinti - olvasható a közleményben. Ókovács Szilveszter: ösztönös zsenit vesztett a világ Kocsis Zoltánban az ösztönös zsenit és az enciklopédikus muzsikust vesztette el a világ, az Opera társulatát lesújtotta a hír - írja Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az MTI-hez vasárnap este eljuttatott közleményében. A főigazgató megtiszteltetésnek nevezte, hogy két ízben énekelhetett Kocsis Zoltán vezényletével, aki az utóbbi években kiemelten figyelt Richard Strauss-bemutatóikra, még kedves levelet is írt.
1984-ben az Érdemes művész címet, hat évvel később a Kiváló művész címet is megkapta. 1987 óta karmesteri pályája mellett komponál is. Hosszú éveken át a Philips Classics exkluzív művésze volt. Kocsis Zoltán 1997 őszétől a Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezeti. Az elmúlt években a Nemzeti Filharmonikusokkal Európa számos országában, valamint Japánban és az Egyesült Államokban turnézott. A közönség világsztárokat megillető lelkesedéssel ünnepelte. 2005-ben másodjára is megkapta a Kossuth-díjat. 2010. január 16-án mutatták be a Művészetek Palotájában Arnold Schönberg Mózes és Áron című operáját, a Kocsis Zoltán által megkomponált harmadik felvonással együtt. Minden év május 30-án megtartott születésnapi koncertjének bevételét élete végéig a Gyermekmentő Szolgálat nak ajánlotta fel. Az alábbi beszélgetés három éve készült a Kurtág-koncertre készülő művésszel: BESZÉLGETÉS KOCSIS ZOLTÁNNAL -DEBUSSYTŐL BÁLINT ENDRÉIG from SZÉPMŰVÉSZETI//NEMZETI GALÉR on Vimeo.
Én még eléggé benne vagyok, itt a sebem a mellkasomon, érzem, hogy összevissza ropognak a szerveim. Még zavarnak zongorázásnál, főleg a forgó mozgásoknál, a nagy helyzetváltoztatásoknál. De már gyakorolok, és meg is tanultam egy darabot, egy Rahmanyinov-etűdöt. A vezénylésnél ez nem probléma, hiszen állok, a testhelyzet optimális a maximális erőkifejtéshez. - Párhuzamosan dolgozik majd A kékszakállúval és a Capriccióval? Richard Strauss operája nagyon nagy falat. - A Capriccióban az a kérdés, hogy mi a lényeg, a szöveg vagy a zene. A hősnő, Madeleine grófnő a költőnek és a zeneszerzőnek is randevút ad. Elég bátor gesztus, hogy a műfaj alapos körüljárása - és nem utolsó sorban: 14 opera megkomponálása - után Strauss az inas bejelentésével fejezi be a darabot: "a vacsora tálalva van". Erre Pierre Boulez egyik mondása is rímel, véleménye szerint nincs jelentős különbség az operai és a hangszeres zene között. Kivált, ha Mozartra gondolunk - ezt már én teszem hozzá. Nagyon jó a Capriccio befejezése, mert ha a mozarti alapelveket vesszük, akkor az "arany" arányok fontosak.
2019. március. 14. 15:22 Kult Nagy fogásban reménykedtek a tolvajok, de csak egy hamis Brueghelt sikerült ellopniuk Eljutott néhány pletyka a rendőrséghez a tervezett rablásról, mire akcióba léptek. 2019. január. 17. 12:27 A Golgotával nem jött be Orbánék erőpolitikája Volt idő, amikor a mai ár tizedéért, volt, amikor a századáért megvehette volna az állam Munkácsy Mihály festményét, most mégis Pákh Imre "utolsó ajánlatánál" is többet fizetett ki a képért az Orbán-kormány. 2019. 09. 15:48 Gazdaság Megvette az állam Munkácsy Golgotáját 3 milliárd forintot fizet Pákh Imrének az állam a Golgotáért. 2018. június. 06. 14:17 Pákh Imre kész eladni a Golgotát az államnak Pákh Imre kiegyezne az állammal egy tízmillió eurós vételárban. Ez több, mint amennyiért legutóbb nem akarta megvenni tőle a kormányzat. 2018. 04. Munkácsy mihály golgotha . 20:05 Golgota: a magyar állam nekifut egy újabb eljárásnak Munkácsy Krisztus-trilógiájának egyetlen, nem állami tulajdonban lévő festményéről nem tett le a magyar állam. A tulajdonos műgyűjtő a májusi bírósági döntés után azt hitte, hogy vége a pereskedésnek, de nem így lett.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Hangsúlyozta, az eljárás során a felperes a visszaviteli kötelezettségre irányadó, értékelhető tartalmú iratot nem csatolt, a letéti szerződések ezt igazoló adatot nem tartalmaznak; Pákh Imre tulajdonjogának korlátozása a közérdek védelméhez képest nem aránytalan. Munkacsy mihaly golgota. A felperes felülvizsgálati kérelmére a Kúria végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította. A Kúria indoklása szerint a Golgota az elsőfokú ítéletben írtakkal szemben nem állt általános védelem alatt. Az egyedi védetté nyilvánításnak akadálya a visszaviteli kötelezettség fennállása, mely fogalmat az irányadó jogszabály nem definiálja. A Kúria álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot - jelen esetében Magyarországot - elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból. A jogviszony elbírálására a kulturális örökségvédelmi jogszabályok rendelkezései vonatkoznak.
A kedves érdeklődők informálása végett annyit hozzá kell tennünk: a kép jelentős restaurálásra szorul. ( Index nyomán Szent Korona Rádió) (Beküldte: Kovács Edit) Nemzeti InternetFigyelő
A festményt 3 milliárd forintért (10, 7 millió dollár) vette meg a kormány Pákh Imrétől - mondta Gulyás Gergely az MTI beszámolója szerint. A leghíresebb nemzetközi aukciósházak pár éve tízmillió dollárra becsülték a festmény értékét. Pákh Imre tulajdonos a magyar állam képviselőivel először 9 millió dolláros vételárban állapodott meg, akik utóbb már nem akartak ennyit kifizetni, további 3 millió dollárt lealkudtak volna. A tárgyalások közepette, bő három évvel ezelőtt, a Lázár János vezette akkori Miniszterelnöki Hivatal keményet lépett: levédette a festményt. Így azt Pákh ki sem vihette az országból, nemhogy egy külföldi vevőnek eladhatta volna. Ezt követően azonnal pert indított a védetté nyilvánítást támadva, s a hosszadalmas bírósági eljárás 2018 közepén ért véget. A Kúria közbelépése után a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerősen is a tulajdonosnak adott igazat, aki így nyert a magyar állammal szemben. Index - Kultúr - Az állam megvette Munkácsy Golgota című festményét. Mindenki azt hihette volna, a jogerős ítélettel, ami ellen fellebbezésnek helye nincs, véget ért a Golgota kálváriája, de nem.