Ügyintézés határideje Az ügyintézési határidő 45 nap. Jogorvoslati lehetőség Nincs lehetőség fellebbezésre. A méltányossági jogkörben - a kivételes nyugellátás megállapítása tárgyában - hozott döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni. A határozat ellen a kézhezvételt követő 30 napon belül keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. kivételes nyugellátás-emelés megállapítása tárgyában - hozott döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni. A keresetlevelet - az eljáró hatóságnál - 30 napon belül kell benyújtani. Amit még érdemes tudni (GYIK) Kinek nem engedélyezhető méltányossági nyugdíjemelés? Méltányossági nyugdíjemelés annak nem engedélyezhető, aki nem nyugellátásban részesül. Ilyen pl. a baleseti járadék, a rokkantsági járadék, rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás. Mi számít különös méltánylást érdemlő körülménynek? Amely körülmény rendkívüli mértékben és módon veszélyezteti a kérelmező megélhetését, jövedelmi viszonyaihoz képest aránytalanul súlyos terhet jelent számára (pl.
Aki tehát ilyen ellátásban részesül (kivéve az időskorúak járadékát), annak összegét hozzá kell adni a részére folyósított nyugellátáshoz vagy rehabilitációs járadékhoz, és ha a kettő összege meghaladja a 70 ezer Ft-ot – a tervezett módosítás szerint 2015. január 1-jétől a 75. 000 forintot –, akkor nem kérheti a kivételes nyugellátás-emelést. Nem kérhet kivételes nyugellátás emelést az sem, aki esetében: – a nyugellátás megállapításától, továbbá – a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el. A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni: a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy b) a 70 éven felüli személyt, illetőleg c) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült. Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a törvényben és a végrehajtási kormányrendeletben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 80 000 forintot.
Kivételes nyugellátás-emelés: engedélyezhető annak - a nyugellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek; - a megváltozott munkaképességű özvegynek; - árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; - továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 90. 000 forintot. Egyszeri segély: engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg - a 80. 000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, - a 90. 000 forintot, ha egyedül él. Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl. : egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, csatolható közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.
Magyarországon a korábban használt statisztikai kistérségek rendszerét 2013-tól a járási rendszer váltja fel. Kistérség: (1) statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szint (korábban NUTS 4). (2) Több település funkcionális együttműködéseként önkormányzati társulások formájában létrejött terület, mely nem követi szükségszerűen a statisztikai kistérségek határait. A kistérség a települések között létező funkcionális - lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) - kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztési-statisztikai egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy központi településhez vonzódnak. A településföldrajz vizsgálatának tárgya, a település. A rendszerben minden város egyúttal vonzásközpont (társközpont), de vannak községi jogállású vonzásközpontok is. A kistérségi rendszert a KSH megyei igazgatóságain és az önkormányzatoknál, valamint más területi, településhálózati kérdésekkel foglalkozó intézményeknél dolgozó munkatársak együttműködésével és véleménycseréje alapján alakították ki.
↑ Bemutatkozás (magyar nyelven). Kárpátok eurorégió interregionális szövetség. (Hozzáférés: 2009. július 15. )
Nagykanizsa népessége Nagykanizsa utolsó becsült népessége 46 835 fő (2019 évben) [4], ami akkori Magyarország népességének 0. 48%-a (Zala megyének 17. 31%-a). Népsűrűsége 316 fő/km 2. Lakások száma 22453, népességet figyelembevéve, ez 2. 1 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint [2018-2019] időszakban (-1. 06%/év), 2022-ban Nagykanizsa lakossága 45 361 lenne. [0] Nagykanizsa területe 14840 hektár (= 148. 4 km²). Nagykanizsa megyei jogú város GPS koordinátái: 46. 459, 16. 9897. Nagykanizsai járásban, Zala megyében található. Településkereső Népesség éves%-os változása: [1870-1880] +1. 74%/év [1880-1890] +1. 06%/év [1890-1900] +1. 48%/év [1900-1910] +0. 92%/év [1910-1920] +1. 09%/év [1920-1930] +0. 3%/év [1930-1941] +0. 03%/év [1941-1949] -0. 78%/év [1949-1960] +1. 48%/év [1960-1970] +1. 2%/év [1970-1980] +1. 79%/év [1980-1990] +0. Kistérségek - fogalom meghatározás, jogszabályi háttér | Térport. 31%/év [1990-2001] -0. 33%/év [2001-2011] -0. 61%/év [2011-2015] -0. 4%/év [2015-2017] -0. 47%/év [2017-2018] -0. 95%/év [2018-2019] -1. 06%/év Néhány település Nagykanizsa közelében Tizenkét település Nagykanizsa közelében népesség szerint sorbarakva.
A lakó- és munkahely térbeli egysége – amelyről természetesen Mendöl is tudta, hogy nem minden esetben áll fenn – elsősorban olyan, tradicionális esetekben valósul meg, mint például a tanya, vagy a hagyományos falu, esetleg az iparosodás előtti kor városai. Magyar közigazgatási határok | Lechner Tudásközpont. A települések közötti, vagy ha úgy tetszik a területi munkamegosztás elmélyülésével, a települések funkcionális differenciálódásával ez az egység egyre inkább oszladozóban volt. A következő elterjedt definíció Beluszky Pál nevéhez fűződik, és hangsúlyozza, hogy a település a területi munkamegosztás terméke, amely egy embercsoport lakóhelyének, munkahelyének és az általa igénybe vett rekreációs térnek a funkcionális egysége. A meghatározás néhány szavas változása mögött lényegesebb, szemléleti átalakulásról van szó, amely a település határait ott jelöli ki, ameddig a lakóinak a "térpályái" terjednek, vagyis a hétköznapi tevékenységek során bejárt tér egésze alkot egy települést, függetlenül attól, hogy ez egy vagy több közigazgatási egység részét képezi.
A köztársasági elnök által kezdeményezett alkotmányossági vizsgálat miatt késett a jogszabály kihirdetése, de az Alkotmánybíróság a törvény tartalmi elemeit nem kifogásolta. Az AB előírásainak megfelelően a kormányrendeletben rögzített kistérségi határok megjelentek a Ktt. mellékletében is, amely szintén felsorolja a kistérségeket, a kistérségbe tartozó településeket és a kistérségek székhelyét. A törvény által meghatározott kistérségi határok keretei között önkéntes alapon – nagymértékben a külön kormányrendeletekben rögzített pénzügyi ösztönzők hatására – 2006. februárjáig 165 többcélú kistérségi társulás és 1 területfejlesztési célú társulás alakult meg a területfejlesztési, önkormányzati-közszolgáltatási feladatok közös ellátására. A kistérségi határok változtatása A Ktt. 13. Települések kozigazgatasi határai. § (1) bekezdése alapján a törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján az érintett képviselő-testületek az önko r – mányzati általános választásokat követő hat hónapon belül kezdeményezhetik, a kezdeményezést a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kormányhoz nyújtja be.
A kezdeményezésben részt vevő települések együttesen is benyújthatják a kérelmet, nem szükséges külön-külön. • A Ktt. nem részletezi a kezdeményezések alaki és tartalmi követelményeit. Fontos, hogy a határozat(ok)ból világosan kiderüljön: átsorolási, vagy új kistérségi kialakítására irányuló kezdeményezésről van-e szó. Pontosan meg kell jelölni az érintett települések körét, és az elbírálásnál lényeges szempont lesz a megfelelő szakmai érvekkel alátámasztott indokolás is. A kezdeményezésekhez tetszés szerint mellékleteket (háttéranyagokat, térképeket) lehet csatolni. A kistérségi lehatárolás megváltoztatására irányuló kezdeményezések alapján kerül sor a Ktt. mellékletének módosítására vonatkozó előterjesztés elkészítésére és a kormányhoz történő benyújtására. A kormány a megtárgyalt és elfogadott előterjesztést törvényjavaslatként benyújtja az Országgyűléshez.
A felvételek mûszaki jellemzõi azonosak a 2000. évben készült felvételek paramétereivel. A 2005. évi felvételek árainak meghatározásakor a 2000. évi felvételek árai jelentõsen csökkentek. Az újonnan érkezett digitális állományokon színkiegyenlítés még nincs elvégezve, ezért ezt külön szolgáltatásként, felár ellenében vállaljuk. A 2000. és 2005. évi légifényképezés során elkészült felvételek digitális formában is rendelkezésre állnak. A felvételekbõl készült térképhelyes ortofotók (térképileg helyes és területmérésre is lehetõséget adó digitálisan átalakított légifényképek, melyek különbözõ méretarányban, nyomtatott formában is megjeleníthetõk) is megvásárolhatók. Légifelvételek szolgáltatása Vissza Ûrfelvételek A távérzékelés olyan információgyûjtési eljárás, amelynek során az elektromágneses hullámok közvetítésével egységes adatrendszert kapunk a földfelszínrõl. Az érzékelõ mûszerek a tárgyakról visszavert, vagy azok által kibocsátott (saját) sugárzást rögzítik. A megfigyelt objektumok a földfelszínen kívül lehetnek a légkörben, a vizekben, vagy a talaj megfigyelhetõ rétegeiben.