Egyre több helyen lehet arról olvasni, hogy milyen fontos az egészséges bélflóra nem csak az emésztés, de az immunrendszer szempontjából is. A bélflórát viszont nem csak probiotikumokkal, de probiotikus ételekkel is lehet támogatni. Erre pedig legalkalmasabbak az erjesztett, fermentált ételek. Nézzük hát, hogy pontosan hogy is néz ki a fermentálás folyamata, milyen előnyei vannak az így készült ételek fogyasztásának és mit érdemes otthon így feldolgozni! Mi az a fermentálás? A fermentálás egy ősi technika az ételek tartósítására. A mai napig használják olyan ételek készítésénél, mint a bor, sajt, savanyú káposzta, joghurt vagy a kombucha. Az erjedés egy természetes folyamat, melynek során az élesztőgombák vagy a baktériumok a szénhidrátokat (keményítőt, cukrot) alkohollá vagy savakká alakítják. Ez alatt a folyamat alatt a jótékony baktériumok is elszaporodnak az ételben, amiket probiotikumoknak nevezünk. Miért jó fermentált ételeket fogyasztani? Támogatják a jó emésztést Az erjesztés során keletkező probiotiukumok segíthetnek helyreállítani a jó baktériumok arányát a belekben és enyhíthetnek egyes emésztési problémákat, csökkenthetik az irritábilis bél szindróma kellemetlen tüneteit, hasmenés, gázképződés és székrekedés ellen is hatékonyak lehetnek.
Mi a közös a kedvenc kézműves sajtunkban, a ropogós kovászos kenyérben, egy pohár otthon készült gyömbérsörben, a marinált olívabogyóban vagy a savanyú káposztában? Mindegyik fermentálással készül. Ez a legősibb tartósítási eljárás, amely a világ csaknem minden táján a kulináris hagyományok szerves része. Egy olyan módszer, ami könnyen elsajátítható, mert végtelenül egyszerű, olcsó, és nem kellenek hozzá különleges alapanyagok. Az fermentált ételek és italok nemcsak azért nagyon egészségesek, mert hőkezelés és adalékanyagok nélkül készülnek, hanem az erjesztés folyamán olyan anyagok keletkeznek, amelyek egyszerre tartalmaznak a bélflóránk számára nélkülözhetetlen pre- és probiotikumokat, felturbózzák az immunrendszert. Az erjesztéssel készült ételek és italok tucatnyi jótékony hatásuk mellett izgalmas, új ízekkel is gazdagítanak bennünket. Holly Davis séf több mint 40 éve kutatja, műveli és oktatja a fermentálás tudományát. Örömét leli az ételek elkészítésében, lelkesedése áthatja a könyv minden sorát.
Ekkor, mivel itt nincs olyan anaerob folyamat melynek során a szénhidrátok lebontásával a baktériumok el tudnának szaporodni, így nem is jön létre jótékony probiotikus hatás. A bélflóra egészsége Probiotikumok A probiotikumok felelnek bélflóránk egészségéért. Nem pusztán emésztőrendszerünk megfelelő működése miatt fontosak, hanem számos más hatást is kifejtenek szervezetünkre. Szerepük van egyes hormontermelő folyamatokban (pl. szerotonin termelés), valamint bizonyos baktériumok képesek butirátot (vajsav) előállítani, mely egy rövid szénláncú zsírsav, ami kiváló energiaforrás szervezetünk számára. Emellett a jótékony baktériumok elszaporodásával a patogén baktériumtörzsek visszaszorulnak, így számos gyulladási folyamat, és betegség megelőzésében is fontos szerepet játszanak Prebiotikumok A prebiotikumok tulajdonképpen a bélbaktériumok táplálékaként szolgáló rostok. A rostban gazdag táplálkozással tehát tulajdonképpen etetjük jó baktériumainkat (a patogének általában egyszerű cukrokat, alkoholokat fogyasztanak).
Kis kitekintést téve: a komposzt minősége is azon fog múlni, hogy végbemegy-e a fermentáció, vagy a helytelen kezelés miatt elszaporodnak a káros baktériumok, és a komposzt berohad. Nos, a beleinkben is hasonló rothadás mehet végbe, ha a bélflóra egyensúlya felborul, és a káros baktériumok elszaporodnak, elvéve az életteret a hasznos társaik elől. Iratkozzon fel hírlevelünkre még ma! Töltse ki a feliratkozó formot, hogy naprakész információkkal láthassuk el Önt. Miért jó fermentált terméket fogyasztani? A fermentált élelmiszerek fogyasztása nem egy újkeletű divat az egészségükkel törődők körében, hanem évezredekre nyúlik vissza a készítésük és felhasználásuk – éppúgy megtalálhatjuk ezeket az étkeket a nyugati, mint a keleti kultúrákban. Hogy csak egyetlen példát említsek, a koreaiak egyik nemzeti étele, a kimcsi (amit 2005-ben majdnem kikiáltottak a madárinfluenza leghatékonyabb ellenszerének) is erjesztéssel tartósított káposzta, retek és egyéb zöldségfélékből álló "szupertáplálék", hiszen magas rosttartalma, alacsony kalóriatartalma mellett tele van C-, A- és B-vitaminnal, de mindenekelőtt a bélflórára jótékony hatással lévő baktériumokkal.
Február 6. Dorottya napja Időjárásjósló-nap. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti. Február 10. Skolasztika napja Ez a nap Kolos napja, azaz a termőnap. Ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat s ezzel a gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor. Február 14. Februári jeles napok népszokások. Bálint napja Bálint nap, azaz Valentin napja. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék. Valentin egyébként magyarul Bálintot jelent, ezért nálunk Bálint napként is szokták emlegetni. Régen szerelmi pratikákat, boszorkányságokat vettetek be e napon a fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmeiket. Példának megemlítek néhányat: - Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba. - Meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.
A legismertebb alakoskodó szokás magyar nyelvterületen a mohácsi busójárás. A délszláv erdetű sokácok faálarcos felvonulásairól már a XIX. századból vannak feljegyzések, bár ezek általában a vigadalom botrányos részleteit emelik ki. Februári jeles napok 2002. Mivel az álarcok a szereplőknek inkognitót biztosítottak, viszonylag gyakran került sor verekedésre, nők molesztálására, ami ellen a felháborodott közvélemény a hatóságok segítségét követelte. A XX. század folyamán aztán ezt az izgalmas ünnepet sikerült mederbe terelni, és ekkor terjedt el a busójárás elnevezés is, a sokácok ezt a farsangot záró eseményt Poklada 'átöltözés, átváltozás' néven említik. Gyakorlatilag a nagyobb falvakban tartott álarcos, jelmezes felvonulások, melyeket legtöbbször a farsang utolsó napjaiban, azaz farsang farkán rendeztek. A menetben ott haladtak a tipikus figurák (cigány, koldus, betyár, vándorkereskedő, borbély…), időnként megálltak és rögtönzött tréfás jeleneteket adtak elő. Gyakran szerepelt a menetben egy álmenyasszony illetve álvőlegény is, és különösen, ha abban az időben nem tartottak valódi lakodalmat a faluban, tréfás esküvőt rendeztek nekik.
1844. február 20-án született. Lieb Mihály néven látta meg a napvilágot, és Munkácsról, a szülővárosáról kapta a művésznevét. Hunyadi Mátyás Magyarország királya (1443-1490). 1443 február 23-án született Kolozsváron. Corvin Mátyásként, igazságos Mátyás királyként emlegeti minden magyar ember. Jászai Mari színésznő (1850-1926). 1850 február 24-én született Ászáron. A Nemzeti Színház híres pacsirtája, művésznője volt. I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem. 1645. február 24-én született Gyulafehérváron. II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk édesapja, Zrínyi Ilona férje. Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A néphagyomány szerint ekkor ébred fel téli álmából a medve, ha napos időt lát. Február 3. – Balázsolás Szent Balázs püspökre emlékezünk, aki egy fiút mentett meg a fulladástól. Februári jeles napok | Baden-Württembergi Konzuli Magyar Iskola és Óvoda | Baden-Württembergi Konzuli Magyar Iskola és Óvoda. Ezen a napon a fiúk csoportosan járták az utcákat, hogy adományokat gyűjtsenek az iskolájuknak és fiú diákokat toborozzanak. Február 11. – A betegek világnapja. II. János Pál pápa javaslatára lett ez a nap világnap, hogy felhívják az emberek figyelmét beteg társaik segítségére.
Ha mégis havazik aznap, akkor "bolondoznak a Julisok", vagy megrázzák a dunyhájukat. február 17. : 1940-ben ezen a napon mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban. Görömbölytapolcán (Miskolc külterület) -35 fok volt hajnalban. február 19. : Zsuzsanna napja. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad. február 19. : 1947-ben, ezen a napon, Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek. Ez eddig a legnagyobb hóvastagság hazánkban, ami természetes úton és nem hófúvás következtében jött létre. Februári népszokások és hiedelmek | Kukkonia. február 20. : 1978, Borsodnádasd: a levegő relatív nedvességtartalma 9% volt. Ez eddig a legalacsonyabb érték, amit hazánkban mértek. február 24. : Mátyás napja. Mátyás a jégtörő, illetve Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek.
Ezt a napot szerencsétlennek tartják, ezért semmilyen munkához nem fognak, tyúkot nem ültetnek, az asszonyok nem nyúlnak a lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza, megfeketedik a tojás. FEBRUÁR 24. MÁTYÁS NAPJA A néphagyomány úgy tartja, ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Közismert regulaként: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál. " Ugyancsak ismert szólás: "Mátyás, Gergely két rossz ember", mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni. Mátyás apostol vértanúságának eszköze, jelvénye a szekerce. A nép képzelete a Szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. (Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. ) Mátyás a Biblia nyelvén "Isten ajándékát" jelenti. Február jeles napok. Amikor névnapja van, akkor lép a nap a halak jegyébe, és töri meg a jeget, hogy immár jöhet a tavasz.
A népi megfigyelés pedig így szól: " Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál. Egy másik ismert szólás szerint: Mátyás, Gergely két rossz ember. " Ez arra utal, hogy ezeken a napokon nagyon hideg szokott lenni. A néphit szerint a hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelez. A halászoknak is nagyon fontos e nap, mivel ekkor kezdődik a csukák ívása. Februári jeles napok | SümegOnline. A Mátyás név mindannyiunkban felidézi igazságos királyunk alakját, aki a népmesék hősévé vált, és aki nyitott, európai gondolkodásával nemcsak az építészetben, a könyvtárak létrehozásában, a gasztronómiában alkotott maradandót, hanem meghatározta a magyar ember világlátását is. A névnapokhoz felhasznált irodalom:
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja Február 3. Balázs napja Február 6. Dorottya napja Igazi időjósló napnak tartották. A régi népi megfigyelések szerint, ha Dorottya napján fagy, akkor Julianna napjára megenyhül az idő. "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja" Február 11. A betegek világnapja 1993 óta, II. János Pál pápa kezdeményezésére, február 11-e a betegek világnapja. E jeles nap eredete ahhoz a történethez kapcsolódik, mely szerint közel 160 éve ezen a napon Lourdes-ban megjelent a Szűzanya egy Bernadett nevű 14 éves francia lánynak és meggyógyította őt. E nap célja, hogy felhívja az emberek figyelmét beteg társaik segítésére, szenvedéseik enyhítésére. Február 14. Bálint napja Számos helyen az első tavaszi napként tartják számon ezt a napot. A néphit szerint ez a nap a legalkalmasabb a "tyúkültetésre". A kotló alá 17, 19 vagy 21 db tojást tesz a gazdaasszony. Fontos, hogy a tojások száma páratlan legyen, mert így a tyúkanyó könnyen tud megfelelő fészekaljat formálni. Bálint napján megszólalnak a verebek is, jelzik a tavasz közeledtét.