Az ICOMOS magyar nemzeti bizottságának tagja, 2004-től a Magyar Kulturális Örökségvédelmi Egyesület elnöke, 2006-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Kutatásai elsősorban az építészet korai korszakaival, valamint a nép építészettel és a falvak kultúrájával foglalkozik. 2000-ben Forster Gyula-díjjal, 2001-ben Ybl Miklós-díjjal tüntették ki. Ő tervezte a vésztő-mágorhalmi történelmi emlékhely, valamint a pusztazámori remeteség kialakítását.
Az idei díjazottak között van Balázs Péter, Kelemen Barnabás, Miklósa Erika, Sebő Ferenc és Vukán György is.
5 Sivatagi növényzet jellemzői Fénykedvelő növények. Melegkedvelők Szárazságtűrők: versengés a vízért. 6 Növények alkalmazkodása a szárazsághoz Változó vízállapotú növények: Tűrik a kiszáradást, majd ha esőt kapnak felélednek. Pl. mohák, zuzmók A száraz időszakban csak magok formájában létező, eső hatására nagyon gyorsan fejlődő, virágot, magot hozó fajok. ( Párologtató felületük minimális leveleik tüskékké alakultak. Fotoszintézis és vízraktározás a bordás szárban. A borda árnyékol, csökkenti a párologtatást. (D. Attenborough: Az élő bolygó). Kaktuszok: Amerika Kutyatejfélék: Afrika 7 Növényvilág Folyamatosan csak az oázisokban, ahol állandó víznyerő helyek vannak. Kandeláber kaktusz Datolyapálma Olajpálma 8 Állatvilág alkalmazkodása a szárazsághoz Nagyon jó víztartó képesség. Trópusi sivatagi éghajlat. Nagyon kis mértékű párologtatás: hüllők Nagyon nagy hőleadó felületek: sivatagi róka, kiálló testrészek Éjszakai aktivitás, nappal beássák magukat D. Attenborough: Az élő bolygó 5. rész Hirtelen elszaporodás, vándorlás: Vándorsáskák D. rész 9 Trópusi sivatagi állatok Gerinctelen Gerincesek Hüllő Madár Emlős Elsődleges fogyasztó Skorpiók, bogarak, stb.
Ezeken a helyeken a szárazság az első. Nemcsak a talaj nagyon száraz, hanem a levegő is. A sivatagi éghajlatú régiók többségében nagyobb a párolgás százaléka, mint a csapadék. Mindez a nedvesség nettó veszteségéhez vezet. Néhány forró sivatagban az eső elpárologhat, mielőtt a földre érne. Trópusi sivatagi éghajlat jellemzői. Amikor azonban meglehetősen erős esőzések fordulnak elő, általában néhány növényi és állati életszakadást hoznak létre. Ennek köszönhetően néhány sivatagi terület tekinthető, amelyek nem teljesen vendégszeretetlenek. A hő és a hideg két másik jellemző, amely kiemeli a sivatagi éghajlatot. És hogy míg néhány sivatag egész évben így és így marad, addig más száraz területeken hidegebb a tél és a meleg nyár. Vannak olyan sivatagok is, amelyeknek nagyon hangsúlyos a napi hőmérsékleti ingadozása nappal és éjszaka között. Mindezek ellenére az ezeken a helyeken tapasztalt téli hőmérséklet még a fagyhoz sem közelíti meg. Emiatt, bár vannak hidegebb éjszakák, mivel nincs növényzet a nap folyamán kapott hő fenntartására, ilyen alacsony értékeket nem rögzítenek.