Ki-Okoskodók Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium Farkas Péter Gelléri András Medgyesi Zsolt Zsichla György L-me Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Bárdics Adél Ercse Norbert Marosi Gabriella Udvarhelyi Zsuzsanna Villám Agy Csillaghegyi Általános Iskola Gondos Dóra Czehlár Dorottya Bánhidi Dávid Szolnoki Balázs 11. Matek Agyú Csigák Törökvész Úti Általános Iskola Matzner Dániel Lakos Zoltán Szendrői Imre Zámbó Laura 12. Erdőalja-5 II.
Külön meg kell említenünk a versenynek helyszínt adó Baár-Madas Református Gimnáziumot és a Veres Péter Gimnáziumot, az utóbbi nemcsak az írásbelinek, hanem a döntőnek és a díjkiosztónak is otthont adott. Az iskola vezetője, Papp György igazgató úr, felismerve a rendezvény pedagógiai jelentőségét, kezdettől fogva támogatója volt annak. Külön köszönjük ezt neki. Reméljük, mindenki jól érezte magát rendezvényünkön, és jövő ősszel újra találkozunk a Bolyai Matematika Csapatversenyen. Végezetül kérjük Önöket, hogy ami szépet és jót láttak, ami tetszett, mondják el mindenkinek; ami pedig nem tetszett, azt mondják el nekünk. Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola vélemények és értékelések - Vásárlókönyv.hu. A viszontlátásra, jövőre! Budapest, 2004. október 30.
A tanszak elnevezésében szereplő kifejezés is azt sugallja, hogy a zene kottaképének és művészi összhangzásának megértése teszi teljessé a zene ismeretét. A hangszertanuláshoz tartozó elméleti tárgyak: ZENEI ELŐKÉPZŐ Tanárok: Rajkainé Magyar Katalin, Bazsa Diána A hangszertanulás kezdetén fontos, hogy a gyerekek minél előbb megismerkedjenek a kottaírás- olvasás és a közös éneklés csodálatos világával. Az eleinte játékosabb formát fokozatosan felváltja az odafigyelést, gyakorlást igénylő aprólékos tanulás. Mindez további motivációul szolgál ahhoz a zenei munkához, amely során - türelemmel és kitartással - a növendékek életre szóló tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodhatnak. A következő években a hangszertanulást a szolfézs, majd a zeneirodalom, illetve kamarazenei tanulmányok egészítik ki. Az első nap az iskolában – Tanévnyitó ünnepségen jártunk a Mókus utcában | Obuda.hu. SZOLFÉZS A zenei képességek fejlesztése heti 2x45 percben (a magasabb évfolyamokon összevont óra keretében) csoportos foglalkozásokon történik. Az órák célja a zenei ismeretek kiszélesítése, különböző stílusok megismerése, a formaérzék kialakítása és az egyéni képességeknek megfelelő zenei hallás-, írás-olvasás: dallami- harmóniai- és ritmikai készségek fejlesztése.
1904-ben Pécsváradon született egy egyszerű család kilencedik gyermekeként. A hamar árván maradt, tehetséges fiatal lány zongoraművésznek készült, 1927/28-ban (más források szerint már 1922-től) zongorát tanított a pécsi Városi Zeneiskolában. 1929-től a fővárosban dolgozott: egész élete során egyetlen munkahelyen, a Ranolder Tanítóképző Intézetben, amely később a Vendel utcai Intézet, utóbb pedig a Leővey Klára Gimnázium nevet kapta. Az Intézetben először második karnagy volt Csorda Romána nővér mellett (akinek nevéhez jó néhány Kodály-kórus bemutatása fűződik), s az ő ösztönzésére iratkozott be a harmincas évek közepén a Zeneakadémia Középiskolai énektanárképző szakára, ahol többek között Bárdos Lajos, Harmat Arthúr és Székely Arnold tanítványa volt. Andor ilona iskola tanárok helyzete 2022. 1937-ben az Apponyi-kollégiumban is diplomát szerzett kórusvezetésből és zongorából. 1948-tól a Ranolder Intézet első karnagya lett, s éneket tanított az Intézethez kapcsolódó 12 osztályos iskolában. Munkahelyéhez való ragaszkodása (minden név és szemléletváltás ellenére) azt az elkötelezettséget és kitartást mutatja, amely egész életére jellemző volt.
Azért is szeretem a Mókust, mert a gyerekeim igazán gyerekek maradhatnak még egy kicsit" "Remek iskola, színvonalas oktatás, jól működik a tehetséggondozás! " "Régi diákok, mostani szülők hívták fel a figyelmünket a sulira. Elsődlegesen olyan sulit kerestünk, ami tetszik gyermekünknek és ahol olyan tanítónővel találkozik, akit megkedvel. … Olyan iskolát kerestünk, ahol a Kodály-módszert használják, nincs idegen nyelv elsőtől, van zöld udvara és sportolásra, mozgásra ösztönzik a tanulókat. Erősségek: kevés osztály és ezért szinte mindenki ismer mindenkit, közösségi érzés, összetartozás fontossága (farsang, ökomókus, sulipóló, kórusok, néptánc) éneklés örömére nevelés, helyben néptánc- és hangszertanulási lehetőség, nagy és zöld udvar, közös futóversenyek, sportnavigátor, kézműves péntekek, aktív SZMK, …" "A Mókus egy kis sziget rohanó világunkban. Andor ilona iskola tanárok in english. Egy énekszótól, nevetéstől-muzsikától hangos kicsi térség. Itt még mindenki ismer mindenkit: gyerek-szülő-tanár és mindenki beszélget mindenkivel.
Magyarország és Budapest legfontosabb hídja a Lánchíd. Széchenyi István álma és William Tierney Clark terve Sina György pénzéből valósult meg, amikor is 1849-ben megnyílt az akkori világ egyik legnagyobb, legmodernebb hídja. A hidat 1913–15 között magyar mérnökök tervei alapján átépítették, és szintén lelkiismeretes magyar mérnökök és munkások áldozatos munkájával, jórészt adományokból a II. világháború után, amelynek során a német csapatok felrobbantották, újjáépítették. Mikor kapta a nevét? A híd hivatalos neve Széchenyi Lánchíd. Ezt a nevet már 1842-ben javasolta Kossuth, 1895-től mozgalom is indult a híd átnevezésére, amelynek akkor ellenállt a híd gazdája, a Pénzügyminisztérium. Csak 1915-ben kapta meg a Széchenyi Lánchíd nevet, egész addig a hídnak egyszerűen nem volt neve, sőt sokszor kisbetűvel, mint "lánchíd" hivatkoztak rá. A Lánchídról készült egyik legkorábbi fénykép 1860 – 1865 között készült (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Mikor épült a híd? A mostani híd 1947–1949 között épült meg az 1913 – 1915-ös tervek alapján.
A kulmi emlékművet 1837-ben leplezték le s az egykorú kritikusok nyomban kifogásolták a talapzatán lévő négy oroszlán járását. Kiderült ugyanis, hogy ezek az állatok egészen természetellenesen járnak: egyszerre rakják előre a két jobb lábukat - az elülsőt és a hátsót, - aminek a valóságban az lenne a következménye, hogy ezek a kitűnő bestiák egyszerűen féloldalra dőlnének. A leleplezési ünnepen azonban egy gyerek az oroszlánoknak egyik-másik hibájára is rájött: ezeknek az állatoknak aztán csakugyan nincs nyelvük… Az emlékmű őrzésével megbízott hadirokkantak 1837-től fogva mindmáig hűséggel és kitartással mesélik tehát, hogy Péter von Nobile úgy elkeseredett ezen a balfogásán, hogy bánatában elemésztette magát. A tény persze itt is az, hogy Nobilének esze ágában sem volt öngyilkossá lenni, mert hiszen az emlékmű leleplezése után még tizenhét esztendeig élt és alkotott. Igy azonban most legalább rábukkantunk a pesti legenda közvetlen forrására. Supka Géza
Mikor lesz vége? A hírek szerint a Lánchíd 2023-ra készül el teljesen. Az átalakításokkal kapcsolatos hírekről folyamatosan tájékozódhatnak a illetve a weboldalakon. Kép és kiemelt kép:
5 méter széles és 2146 tonna súlyú lett, építése idején a világ egyik legkorszerűbb függőhídja volt. A felhajtóknál 1850 óta Marschalkó János négy híres kőoroszlánja őrködik – melyeknek a legendával ellentétben van nyelvük, csak alulról, a járda szintjéről nem látszódnak – a Széchenyi lánchíd elnevezést 1899 novemberében, az átadás 50. évfordulóján tartott ünnepség óta viseli. Széchenyi István egyszer sem kelt át rajta – a Lánchíd története Fotó: Fortepan / Ted Grauthoff Éveken át húzódott a híd megerősítése, melyet 1914 telén kezdtek el és nagyjából másfél évvel később fejeztek be. Az első világháború utáni javítások következtében 1919 októberében újfent lezárták a hidat, hogy felszedjék a fakockáit, melyeket a Margit híd burkolására használtak fel. A Lánchíd is új burkolatot kapott ekkor, úgyhogy 1924-ben áthaladhatott rajta az első budapesti autóbuszvonalak egyike. Az 1930-as években jelentősen megnövekedett a forgalom a hídon, villamosok, és lóvontatású kocsik nehezítették a haladást, a forgalmat rendőrök irányították.