Jakab arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus Ázsia, Afrika számos országában endemikus, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarország déli határainál is, ezért a krími-kongói vérzéses láz kutatásába is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat, illetve alapkutatásokat is végeznek a vírussal. A listán szerepel még a Nipah vírus, ami Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel a fejét, de egyelőre csak Dél- és Kelet-Ázsiában okoz kisebb-nagyobb járványokat. Ez a betegség az idegrendszert is érinti, a tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. A szintén a listán szereplő ebola - Jakab Ferenc szerint - csak nagyon kis eséllyel okozhatna világjárványt. Elsősorban szoros emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szüksége a terjedéshez, ezért nem tud évek óta "kiszabadulni" Nyugat-Afrikából.
Magyarországon körülbelül 20 és 30 közé tehető a honos kullancsfajtoknak a száma. Egész pontos számot azért nem lehet mondani, mert ahogyan zajlanak a kutatások, egyre többet fedeznek fel - mondta az InfoRádiónak az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Az őshonosokon kívül ugyanakkor három-négy újabb faj megjelentésével is számolni lehet a behurcolásoknak köszönhetően, amire már korábban is volt példa - tette hozzá Földvári Gábor. Az új kullancsfajok felbukkanása szempontjából fontos tényező a vándormadarak mozgása, ami természetesen nem újdonság, miután évmilliók óta vándorolnak már az állatok Afrika és Európa különböző régiói között. Ez évi 1-2 milliárd madarat jelent, amelyek több százaléka is kullancsokkal fertőzött. Az viszont újdonság, hogy az enyhe télek miatt a trópusi, szubtrópusi fajok is képesek áttelelni Magyarországon, a fagy nem tizedeli meg a vérszívókat. Az igazán komoly gondot az jelenti, jegyezte Földvári Gábor, hogy például az ezek közé sorolható Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes fajok kórokozókat is terjesztenek, mint például a krími-kongói vérzéses lázat.
Olvasási idő: 2 perc Kérdezhetjük, hogy mi közünk nekünk ehhez. Csak annyi, hogy Európában is egyre gyakrabban előfordulnak a Hyalomma kullancsok, amik a terjesztői. Éppen ezért fontos a szakértők szerint, hogy a korábban már bemutatott citizen science módszer alkalmazásával felmérjék a krími-kongói vérzéses láz terjesztőjeként ismert kullancs hazai terjedését. A szúnyogprojekt után citizen science módszer alkalmazásával új kutatási projektet indít az ELKH Ökológiai Kutatóközpont az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok terjedésének monitorozására. Ez nagyméretű, sávozott lábú kullancs többféle veszélyes kórokozót is képes hordozni és terjeszteni, köztük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust. Az idei kullancsszezonban talált példányok azonosításról, illetve a beküldés módjáról a weboldalon érhető el információ. A klímaváltozás a számos, már ismerősen hangzó természeti változás mellett az élőlények vándorlását is eredményezi. Ennek oka viszonylag egyszerű: az a klíma, amely egy adott faj számára ideális, csak a Föld egy bizonyos sávjában van jelen.
A projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy az országban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos, de vándormadarak segítségével könnyen terjedő Hyalomma kullancsok. A madarakon a fiatal (lárva és nimfa) példányok érkeznek meg hozzánk, majd lehullva a talajon alakulnak át felnőtt kullanccsá. Az emberre a felnőtt egyedek jelentenek veszélyt, amelyek a klímaváltozás hatására egyre nagyobb eséllyel élnek túl az itteni éghajlaton. Már a kora tavaszi időszakban is előfordulhatnak példányok, ami a hazai áttelelésükre utal. Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. A Hyalomma kullancs a krími-kongói vérzéses lázat is terjesztheti A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A kiemelkedően magas, 30 százalékos halálozási aránnyal járó, Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz jelentős egészségügyi kihívást jelent a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak.
EBOLA ÉS X-KÓR A WHO POTENCIÁLIS VILÁGJÁRVÁNY-LISTÁJÁN A krími-kongói vérzéses láz kutatására is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat és alapkutatásokat is végeznek a vírussal. A WHO Falus Ferenc által említett listáján szerepel még: a Nipah-vírus is, amely Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel eddig a fejét. Ez az idegrendszert is érinti, tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. az Ebola is, ez viszont – Jakab Ferenc szerint – csak nagyon kis eséllyel okozhat világjárványt, mert elsősorban közeli emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szükség a terjedéséhez. és az X-kór is, amely lényegében egy olyan, még nem ismert vírust takar, amely akár egy világjárvány előidézője is lehet. Jakab Ferenc szerint a pandémia előtt ez takarhatta akár az új koronavírust, a SARS–CoV 2-t is, azzal együtt, hogy a koronavírusokról általánosságban már korábban is rendelkeztek némi ismerettel a tudósok, tehát valamivel könnyebb volt a dolguk.
Úgy működnek, mint egy vulkán, ami gázokat, gőzöket bocsát ki, akár kisebb földrengéseket is okozhat, de nem tör ki. Példának hozta fel a virológus az ebolát. A harmadik fázis, amikor egy vagy több faktor egyben állása miatt kitör a kiindulási pontjáról, és elindul a világ körül. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ez a betegség emberről emberre is terjed. dr. Kapiller Zoltán István, kullancsfertőzésekre szakosodott állatorvos, a Blikknek elmondta, mielőbb átfogó országos szűrővizsgálatot és nyilvántartást kell létrehozni az esetleges fertőzések felderítésére. "Ha fertőzött állat csípi meg az embert, akkor néhány óra alatt képes átadni nyálával a vírust. Ezért fontos, hogy a szabadban dolgozó emberek, kirándulók, természetjárók lehetőség szerint 1, 5 óránként vizsgálják át a testüket, s ha kullancsot találnak, akkor kullancseltávolító kanállal vegyék ki az apró vérszívót" – tette hozzá az állatorvos. Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: [email protected]
Kattints a galériára a képekért Galéria / 7 kép Íme az első fotók a Bridgerton 2. évadából Megnézem a galériát Bezár, vissza a cikkhez Kép betöltése Galéria Hogy tetszett a cikk? Egynek jó. Nice job! Imádom!
A Bridgerton család | Hivatalos rövid előzetes | Netflix - YouTube
A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A Bridgerton család | Hivatalos rövid előzetes | Netflix - YouTube. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát. Bezár
Eredetileg szőke hajú, ráadásul 2020 második felében rövidebb frizurára váltott, ami nagyon dögösen áll neki. Imádja a látványos sminkeket, nem mellesleg szereti az öltözködésével is megmutatni nőiességét. Képes összeállításunkban megnézheted, Nicola Coughlan hogyan fest a való életben. OLVASD EL EZT IS!
Imádja a vagány és dögös ruhadarabokat, bátran mutatja meg nőies idomait szexi kreációkban. A BAFTA-gála afterpartiján például egy lila színű miniruhát viselt, ami fantasztikusan állt rajta. Képes összeállításunkban megnézheted Simone Ashley legdögösebb szettjeit, amiket a vörös szőnyegen viselt.