Weboldal további részletei: Link mentése | Weboldal értékelése | Hibajelentés | Link ajánlása | Nyomtatás Link azonosító (ID): 177 << Előző lap || Következő lap >> Link címsor: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet Kategória: |__ |__ Élővilág, természetvédelem |__ Tájvédelmi körzetek Link leírása: A Gödöllő-Ceglédberceli dombvidék 150-200 méteres átlagos tszf-i magasságú, fiatal korú rétegekkel borított harmadkori dombság. Északról a Cserhát hegyvonulatából kiindulva a Pesti síkság, a Duna-Tisza közi homokbucka vidék és az Észak-alföldi hordalékkúp síkság közé déli irányba fokozatosan lealacsonyodva ékelődik be. A megközelítőleg észak-déli irányú, Galgamácsától kezdve a Margitán, az isaszegi Kálvária hegyen, a péceli Bajtemetésen, a gombai Várhegyen keresztül egészen Albertirsáig nyúló fő vonulata vízválasztó. E vonaltól keletre a Tiszába, nyugatra pedig a Dunába tartanak a vízfolyások. A Tájvédelmi Körzet e táj északi felének (Gödöllői dombság) nagy részét foglalja magába. URL cím:... Hozzáadva: A weboldal ekkor került be katalógusunkba: 2008-12-18 Megosztás a Facebookon: A tetszik gombra kattintva megoszthatod ezt a linket a Facebook-on: Értékelés: Eddig 0 értékelés érkezett: | | Átlagolt érték: 0 Linkre kattintás: Eddig 22 alkalommal látogatták meg ezt a honlapot.
Kérjük, ne szedj gombát! Kérjük, ne gyűjts köveket és ásványokat! Kérlek ne etesd a vadállatokat! Kirándulás tervezés Klíma aleLeft || ''__ aleRight || ''__ Napi maximum | Napi minimum Napsütéses órák száma, napi átlag A közösség javaslatai kiránduláshoz Úti cél, Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet területén
Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet Besorolás: tájvédelmi körzet A Gödöllői-dombság látképe Ország Magyarország Elhelyezkedése Gödöllői-dombság Terület 119, 66 km² Alapítás ideje 1990 Felügyelő szervezet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 35′ 02″, k. h. 19° 26′ 36″ Koordináták: é. 19° 26′ 36″ A Wikimédia Commons tartalmaz Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet témájú médiaállományokat. A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet területe 11 996 hektár, ebből fokozottan védett 3 128 hektár. A Tájvédelmi körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Fekvése A Gödöllőtől keletre található védett területek nagyjából Erdőkertestől Pécelig húzódnak. A Gödöllői-dombság északnyugat–délkelet irányú dombvidéke Váctól és a Cserhát délnyugati határától egészen Albertirsáig, a Tápió-vidékig nyúlik. A dombság földrajzi érdekessége, hogy kelet–nyugati vízválasztóként működik, innen nyugatra a Dunába, míg keletre a Tiszába torkolnak a vízfolyások.
A helyzet 1945 után sem változott. Az 1989-ig vadászterületként fenntartott térségben a betelepített fajok és a magas vadlétszám akadályozta a szakszerű erdészeti munkát. Hosszú évtizedekig tart még a károsított erdők állapotának javulása a vadeltartó képességhez igazított vadlétszám elérése után. Emellett a Gödöllő környéki erdőkre a középkorban virágzó szürkemarha kereskedelem is erősen rányomta bélyegét. Az évszázados legeltetés, taposás hatására talaj sok helyen nagymértékben tömörödött, degradálódott, illetve a legeltetés hatására sok helyen felnyíltak az egykor zárt erdők. A terület forrásainak, patakjainak vízhozama folyamatosan csökken. A Rákos patak oldalvölgyeiben több elingoványosodott forrás található. Az Aranyos patak forrásai elapadóban vannak, de a Babati-tavak még megtelnek vízzel. A közeli Pap Miska kútja is az autópálya megépítése óta csak szivárog. A tapasztalható negatív tendenciák ellensúlyozására Igazgatóságunk az utóbbi években több pályázat keretében indított élőhelyrekonstrukciós programokat.
A jelenlegi szélmalmot Gödri István tervei alapján 1940-ben készítették el. 1932 -ben újra felmérték a Magyar Királyság földrajzi középpontját. Az ekkor korrigált országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabbra került, a szarvasi arborétummal szemben fekvő területre, a Holt-Körös és a Zöldpázsit-körgát közé. A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből. 2000. augusztus 18-án felavatták a Szarvasi Történelmi Emlékutat, [2] amely Szarvas központjából a történelmi Magyarország régi mértani középpontjához vezet. Az emlékutat szegélyező emlékműveket Lestyán-Goda János fafaragó művész készítette. [3] Az Osztrák–Magyar Monarchia Térképészeti Intézete 1887 -ben Európa közepét a kontinensünk széleit érintő hosszúsági és szélességi körök felezővonalainak metszéspontjaként határozta meg. Ez az obeliszkkel megjelölt pont a mai Kárpátalján, a Tisza partján található, Aknaszlatina és Rahó között [1], Terebesfehérpatak (Gyilove) határában, egy völgyben húzódó kocsiút szélén (koordinátái: é.
Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület Ország Magyarország Elhelyezkedése Pusztavacs Pest megye Terület 0, 050 km² Alapítás ideje 1978 Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 10′ 48″, k. h. 19° 30′ 13″ Koordináták: é. 19° 30′ 13″ A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület témájú médiaállományokat. Jeltorony Magyarország földrajzi középpontjában, 2007 augusztusában A pusztavacsi jeltorony a levegőből Magyarország földrajzi középpontja Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen található. Kiterjedése 4, 6 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma: Pusztavacs 029/2. A természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. A jeltorony [ szerkesztés] Az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában épült tornyot Kerényi József Péter építész tervezte. A jeltorony egy 11 méter magas, nyolcszögű gúla vasbeton vázon vörösfenyő deszkafedéssel.
Az adatokból az adódott, hogy a lakott világ kelet-nyugati kiterjedése másfélszerese az észak-délinek. A nagyjából téglalap alakú területet két vonallal négy egyenlő nagyságú részre osztotta. A Héraklész oszlopai között ( Gibraltári-szoros) áthaladó, egyenlítővel párhuzamos vonal észak-déli, a Lüszimakheia és Sziene városokat összekötő meridián kelet-nyugati irányban osztotta két egyenlő részre a világot. A két vonal metszéspontja – a világ közepe – Rodosz szigetére esett. Ez tekinthető a földrajzi fokhálózat ősének. A történelmi Magyar Királyság középpontjának helyét 1880 -ban mérték ki Szarvas közelében. Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek. A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét sokáig mindössze egy malomkő jelölte.
Klasszik rumpuncs Bódító, melengető rumpuncs Grog - egy forró ital téli estékre Az igazi forró, rumos tea! Medvehagymás stangli Akár önmagában is megállja a helyét Medvehagymás pizza Itt a tökéletes medvehagymás pizza! Lapcsánka Ti milyen néven ismeritek? Gluténmentes pizza Gluténérzékenyeknek is jár a pizza! Retró melegszendvicskrém Régi szép idők... Lajos-féle brokkolikrémleves Egy tökéletes leves bármikor jöhet! Tavaszi vegyes zöldségleves Rengeteg a friss zöldség! Sajttal sűrített spenótfőzelék Egy izgalmas, sajttal sűrített verzió! Csorbaleves Zsolti módra Laktató és viszonylag gyorsan elkészíthető leves Tárkonyos húsgombócleves Laktató és nagyon finom Laktózmentes medvehagyma-krémleves A krémleves nem csak tejes lehet! Újévi korhelyleves – Marta's Vegan Kitchen. Cukormentes tiramisu-pohárkrém Cukormentes, búzalisztmentes és egészségesebb verzió! Répás energiagolyó Ha jól jön egy kis plusz energia! Retró kókuszkocka Nagyis vasárnapok vagy a menza ugrik be először? Cukormentes mákos-citromos keksz A legnagyobb kihívás, hogy megvárd, ameddig kihűl:) Sós karamellás-kávés panna cotta Megúszós de szexi édesség!
Hagyjuk forrni 5-6 percig majd adjuk hozzá a savanyúkáposztát és főzzük tovább közepes lángon 25-30 percig, vagy amíg a burgonya, lencse és a káposzta is meg nem puhul. Főzés közben folyamatosan pótoljuk az elpárolgott vizet. Mielőtt levennénk a tűzről megszórjuk egy evőkanál füstölt fűszerpaprikával, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és önthetünk hozzá a 1-2 dl a savanyúkáposzta levéből is amivel még egyszer összeforraljuk.
A karikázott kolbászt is rádobjuk. Megszórjuk az egész köménnyel. Ha a kolbász is lepirult, rádobjuk az apróra vágott hagymát és a felszeletelt fokhagymát. 2 percig pároljuk, majd megszórjuk a fűszerekkel és a keményítővel. Belekeverjük az átmosott savanyú káposztát, sózzuk, borsozzuk, majd felöntjük 1 liter vízzel és fél órán át főzzük. Közben a húsgombóc hozzávalóit összegyúrjuk és nedves kézzel diónyi gombócokat formázunk belőle. Ha letelt a fél óra, beledobáljuk a gombócokat a levesbe és kb. 5-6 percig főzzük őket. Behabarjuk a levest: 2 evőkanál tejfölt kikavarunk egy merőkanál forró lével, visszaöntjük, és ha rottyant egyet, kész is. A bagetteket 160 fokra előmelegített sütőben aranybarnára pirítjuk és ha megsültek bedörzsöljük őket fokhagymával. A levest a fokhagymás bagettel és tejföllel tálaljuk. (Forrás:) Borítókép: Street Kitchen
Részletek származási hely: Magyarország A fűszerek királynője a kirgiz sztyeppékről származik, ízjavító és számos jótékony hatása miatt (vérnyomáscsökkentő, értágító, antibakterilás, antioxidáns) azonban az egész világon kedvelik. A mediterrán konyhában különösen kiemelkedő szerepe van. Jellegzetes aromáját kéntartalmú vegyületek okozzák. Nyersen pirítósra, salátákba, főzve levesekbe, főzelékekbe, töltelékekbe, sütve szinte minden fajta húshoz kiválóan használható. Ahogy a fokhagyma gyógyhatását a különböző készítményekben (kivonat, csepp, olaj, kapszula, drazsé) is használják, úgy a konyhában, fűszerként, zöldségként sem csak a friss fokhagymák jöhetnek szóba: ismeretes már feldolgozva, fokhagymasó, -krém, -olaj változatban is. Minőségi kategória: I. osztály