Bár ha ilyen sok idő telt el azóta, akkor jobb ha tulajdoni lap másolatot kérsz. Online is lehet, ügyfélkapun keresztül. Egyébként, normál ügymenet esetén kb. a hagyatékátadó végzés keltétől számított egy hónapon belül kerül az örökös nevére az ingatlan. 2021. 22:42 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Ha megvan az eljáró közjegyző, onnan már ő irányítja a folyamatot. Értesíti az érdekelteket, kitűzi a hagyatéki tárgyalást, ha erre szükség van, meghozza a hagyatéki eljárásban a szükséges döntéseket és a legvégén – ha minden jól megy – egy hagyatékátadó végzésben rögzíti, hogy ki és mit örökölt. Mire figyelj oda? Bár az eljárás során sok mindenre jó, ha odafigyelsz, a végén még mindig van egy dolog, amit mindenképpen tudnod kell, ha ténylegesen is meg szeretnéd kapni az örökséged. A hagyatékátadó végzés lesz az az irat, amire mindenképpen szükséged lesz. Ez tartalmazza pontosan, hogy ki és mit örökölt. DE! A hagyatékátadó végzések ellen lehet fellebbezni, így azok nem válnak azonnal végérvényessé, amit jogi nyelven úgy mondunk, hogy jogerőssé. A jogerő jelenti azt, hogy egy döntés végleges. És itt jön egy nem várt fordulat, melyet véleményem szerint bizony lehetett volna jobban is szabályozni. Az tehát egyértelmű, hogy az eljárás tényleges lezárásához egy jogerős hagyatékátadó végzésre van szüksége az örökösöknek.
A férjem bankszámláján van minden spórolt pénzünk, erről fizettük a bevásárlást és a csekkeket is. Most, hogy meghalt, a bank zárolta a számlát. Hiába van hozzá társkártyám, nem tudok pénzt felvenni, és így még a temetését sem tudom kifizetni, kölcsön kellett kérnem. Milyen jogon zárolta a számlát a bank? Kevesen tudják, hogy a bankszámla tulajdonosának halála után a bank zárolja a számláját, amelynek egyenlegét főszabály szerint a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt csak az úgynevezett haláleseti kedvezményezett részére fizetik ki. Ilyenkor ugyanis a számla használatára feljogosító, korábbi meghatalmazás érvényét veszti, sőt a társkártya sem lesz már használható, de a haláleseti kedvezményezett-jelölés a hagyatéki eljárástól függetlenül érvényesül. Ha a számlatulajdonos nem jelölt meg senkit haláleseti kedvezményezettként, még a törvényes örökösök sem férhetnek hozzá a számlához addig, amíg a hagyatékátadó végzés jogerőre nem emelkedik. Vagyis, hiába van rajta pénz, közjegyző által meghozott és jogerős hagyatékátadó végzés nélkül a bank ahhoz nem biztosít hozzáférést, és jogszerűen akkor sem rohanhatunk a legközelebbi ATM-hez, ha éppenséggel ismerjük a kártya kódját (jó eséllyel már akkor sem tudnánk egyébként használni).
Elsősorban azzal függ össze, hogy a rendszerváltást követően mára kialakult egy vagyonosabb középosztály, amelynek már összetettebb vagyonelemek örökléséről kell döntenie. A bankszámlára lehet megadni kedvezményezettet Amikor viszont megtörténik a baj, a családok a gyászon túl azzal is szembesülhetnek, hogy nem férnek hozzá ahhoz a pénzhez, amit korábban elértek. Egy családban például elhunyt a 47 éves kétgyerekes édesapa, aki egyedüli kereső volt a családban. A feleség otthon nevelte a gyerekeket, és nem volt érdemi jövedelme. A férj hirtelen bekövetkezett halála után azzal szembesült, hogy a férje nevén lévő bankszámlához nem férhet hozzá, meg kell várnia a hagyatéki eljárást, addig viszont pénz nélkül marad a család. Baráti segítséggel áthidalták a problémát, de jobb lett volna, ha a feleség és a gyerekek továbbra is hozzá tudnak férni a közös családi kasszához. A bankszámla tulajdonosának halála után a bank zárolja a számláját, amelynek egyenlegét főszabály szerint a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt csak az úgynevezett haláleseti kedvezményezett részére fizethetik ki (ha ilyet a számlatulajdonos korábban megjelölt), ebben az esetben nem is lesz a hagyaték része a bankszámlán lévő összeg.
Általános tapasztalat, hogy az örökhagyó halála és a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése között több hónap is eltelik, így felmerülhet az a probléma, hogy egy gépjárműnek hónapokig nincs biztosítása. Forrás: Thinkstock Ennek elkerülése érdekében a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján abban az esetben, ha még nem zárult le a hagyatéki eljárás, a gépjármű birtokosának és egyben tulajdonosi várományosának kötelessége bejelenteni a biztosító részére a halál tényét. Ezzel együtt lehetősége van a jármű felelősségbiztosításának díjfizetéssel történő fenntartására, annak elkerülése érdekében, hogy a későbbiek során fedezetlenségi díjat szabjanak ki az örökössel szemben. A jogszabályi környezet tehát lehetőséget biztosít arra, hogy elkerüljük a fedezetlenségi díj kiszabását egy örökölt gépjármű vonatkozásában. Ennek kapcsán azonban nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a felelősségbiztosítás fenntartásához szükséges kötelezettségeinkkel és körültekintően járjunk el a biztosító előtt – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.
Ez a kellemetlen procedúra szintén elkerülhető azzal, ha a számlatulajdonos például a házastársát jelöli meg haláleseti kedvezményezettnek. Ha nem jelölünk meg kedvezményezettet Kedvezményezett megjelölése híján vagy a bankszámlán kívüli vagyontárgyak esetén gondolnunk kell az öröklési kérdésekre is. Az öröklés szakszerű megtervezése nagy körültekintést igényel. Egy végrendeletnek nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy érvényes legyen. Ezért aki végrendeletet készítene, és biztosra menne, hogy a végakarata valóban teljesül, érdemes közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordulnia, ők segítenek alakilag és tartalmilag is kifogástalanul elkészíteni azt. Ráadásul az ügyvéd és a közjegyző az általa készített vagy náluk letétbe helyezett végrendeletet nyilvántartásba veszi, ami arra is garancia, hogy biztosan előkerül a hagyatéki eljárásban.
Több mint 300-an haltak meg szerdán koronavírusban a kormányzati tájékoztatási portál adatai szerint, közülük 48-an nem töltötték még be a 60. életévüket, 24-en az ötvenet sem. Sőt egyre több a huszon- és harmincéves az áldozatok között, sok fiatalabb betegnél alapbetegséget sem tüntet fel a portál. A fertőzést szinte bárki elkaphatja, de bármennyire is veszélyes a betegség, mégis kevesen gondolnak arra, mi történik a családjukkal, ha bekövetkezik a legrosszabb. A több hitelintézetet is megkérdezett arról, nőtt-e az érdeklődés az ügyfelek körében azzal kapcsolatban, hogyan örökölhetik a számláikat, értékpapírjaikat a családtagjaik, ha meghalnának, de a bankoknál a harmadik hullám közepén sem tapasztaltak több ilyen megkeresést. "Az ügyfelek részéről nem tapasztalható nagyobb érdeklődés ebben a kérdésben a korábbi időszakhoz képest" - közölte például az MKB Bank. A Takarékbanknál, az Unicreditnél és a CIB-nél sem volt kiemelkedő számú érdeklődés ezzel kapcsolatban. A közjegyzők tapasztalata szerint egyre többen készítenek végrendeletet (és így az elhunyt végintézkedése alapján osztják szét a hagyatékot), de ez nem a pandémia közvetlen hatása, hanem évek óta megfigyelhető trend.
30 éve Gerhard Richter képét mindössze 15 240 euróért vette meg az önkormányzat Több tízmillió euróért kelhet el Gerhard Richter német absztrakt festő egy képe, amelyet harminc éve vásárolt 100 ezer akkori francia frankért (15 240 euróért) egy Lyon környéki francia kisváros önkormányzata. Abstraktes Bild 630-2 / Fotó: Lyon Mag Az Abstraktes Bild 630-2 című festmény, amely 1987-ben készült, hosszú éveken át nem igazán keltette fel senki figyelmet a Saint-Priest nevű munkásvárosban, míg hírét nem vették, hogy 2015-ben egy londoni árverésen 30, 4 millió fontért (mai árfolyamon 13 milliárd forintért), élő művész esetében addig soha nem látott összegért kelt el ugyanezen festő egy másik, Abstraktes Bild Nr. 599 című műve. Bár a 89 éves Richter akkori rekordját azóta Jeff Koons és David Hockney is megdöntötte, a német művész továbbra is a földkerekség egyik legdrágább alkotója, és a város önkormányzata most úgy döntött, hogy talán érdemes árverésre bocsátani a birtokukban lévő elfeledett, egy leltár alkalmával előkerült Richter-művet.
Abszrahálta, a maga módján ábrázolta az ábrázolhatatlant. Gerhard Richter kiállítása november 14-éig látható a Magyar Nemzeti Galériában. Szöveg és fotó: Mészáros Ákos Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. október 10-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Gerhard Richter születése után egy évvel létrejött a náci Németország, majd 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság megalapításával szovjet mintára a kommunista diktatúra. A II. világháború utáni időszak Németország kettéosztottságának története. Ellentmondásos, nehéz periódus volt ez, amelyben az egyén nemcsak művészként, de emberként is nehezen találta a helyét. A középiskola elvégzése után Richter a Drezdai Képzőművészeti Akadémián tanult, murális festészet szakon. Hamar elkötelezte magát a szocialista realizmus doktrínája mellett, és a műfaj sikeres képviselőjévé vált. 1959-ben a nyugat-németországi kasseli Documentán tett látogatása azonban komoly kételyeket ébresztett benne addigi gondolkodásmódját illetően, és ráébresztette korábbi munkásságának kilátástalanságára. 1961 márciusában – négy hónappal a berlini fal megépülése és a szimbolikus vasfüggöny valós megerősítése előtt Richter karrierjét, egzisztenciáját, minden festményét, műalkotását, valamint rokonokat, barátokat és kollégákat hátrahagyva elhagyta az NDK-t, és sok más polgártársához hasonlóan Nyugat-Németországba emigrált.
Természetesen a budapesti kiállítással egyidejűleg is több tárlata látható világszerte, s ezidőtájt a kölni dómba tervez üvegablakokat. De miért is szeretjük, szeretik ennyire Gerhard Richtert? GERHARD RICHTER: Absztrakt kép 1997 olaj, alukobond 29x37 Egész egyszerűen azért, mert jó. Minden műfajban jó. Legyen szó fotóról, fotószerű festményekről, politikai tartalmú művekről, lírai absztrakcióról, szobrászat és festészet határvonalain mozgó üveginstallációkról: mindig valami újat hoz, valami újat mutat. Ezért a talán nem túlságosan bizalomgerjesztő elnevezés, a kaméleon. Richtert ugyanis a kortárs német festészet kaméleonjaként tartják nyilván, nem azért, mert annyira észrevehetetlen, amit csinál, hanem, mert annyira sokszínű és kiszámíthatatlan. Ha vannak is műfaji jellegzetességek, témák, formák, színek, amelyekhez konzekvensen mindig vissza-visszatér, képes azokat is megújítani, úgy megmutatni, mintha még soha nem láttuk volna, legalábbis nem így. A richteri oeuvre rendkívül sokszínű.
Arról szívesen elbeszélgetnék egyszer Richterrel, vajon miért nem került bele egyetlen nő sem, szándékos döntés volt-e ez vagy szimpla ignorancia – mivel kevéssel arrébb a kiállításon több, nőalakokkal, női teljesítménnyel foglalkozó festmény is helyet kapott, ráadásul a leírások is foglalkoznak a témával, úgy sejtem, az előbbi. Mindenesetre a megszólalásig fotószerű festmények még azt is lenyűgözhetik, akik amúgy szkeptikusak a "krikszkrakszokat festő" kortárs művészek technikai tudását illetően. "A fénykép testesíti meg a tökéletes képet: nem változik, abszolút, vagyis független, feltétel nélküli, stílus nélkül. Ezért példakép számomra abban, ahogyan megjelenít és amit jelent" – mondja erről Richter, aki gyakran fotózta le festményeit, és használta azokat "visszafotósítva", és másként is gyakran használta a fotó műfaját. Például szolgáltattak témát újságban látott fényképek gyilkossági hírekből, sportolónőkről, de a Birkenau-ciklus alapja is a Sonderkommando egy tagja által titokban készített fényképek voltak.