Akár időkorlátozás nélkül maradhat az öregségi nyugdíj legkisebb összege – derül ki a nyugdijguru oldaláról. Farkas András nyugdíjszakértő friss bejegyzésében a Magyar Közlöny december 30-i számában megjelent rendeletek módosítását elemzi, amely szerint akár hosszú időre maradhat az öregségi nyugdíj legkisebb összege. Ez jelenleg 28 500 forint. Az elmúlt 13 évben legalább évente módosítani kellett a nyugdíj-megállapítás legkésőbbi időpontját, amely időpont előtt megállapított öregségi nyugdíjak és árvaellátások esetén alkalmazni kellett ezt a rendelkezést – még ha a megalázóan alacsony összegek nem is módosultak soha az elmúlt közel másfél évtizedben. 2021. január 1-jétől viszont akár azt idők végezetéig maradhat ez a rémisztően alacsony összeg – elemez a szakértő. Vagyis a rendelet módosítása értelmében már nincs szükség arra, hogy évente legalább egy alkalommal megállapítsák az öregségi nyugdíjak és árvaellátások összegét. Az elemzés kitér arra is, hogy szintén időkorlát nélküli az árvaellátás legkisebb összege, amely havi 24 250 forint.
Ilyen ok lehet például a nyugdíj növelésre való jogosultság szerzése, ha lehet, minél hosszabb növelésre jogosító időszakkal. A Tny. 21. § (2) bekezdése szerint aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíj növelésben részesül. A nyugdíj növelés mértéke minden harminc nap után az öregségi nyugdíj 0, 5%-a. Ez igen kedvező lehetőség, mert a nyugdíj növeléssel az öregségi nyugdíj összege a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja. Ez a lehetőség az öregségi résznyugdíjra jogosultak esetében természetesen nem áll fenn, mivel a szabály legalább húsz év szolgálati idő meglétéhez köti a nyugdíjnövelés megállapíthatóságát. A Tny. 82. §-a szerint nem kérhető résznyugdíjra való jogosultság esetén a nyugdíj rögzítése, azaz folyósítás nélküli megállapítása sem, mert a korhatár betöltése mellett ez esetben is legalább húsz év szolgálati idő szükséges a rögzítéshez.
Gondolhatnánk azt, hogy a nyugdíjkorhatár betöltéséig az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges legalább húsz év szolgálati idő megszerzése nem okoz nehézséget, mégis előfordul, hogy ez nem sikerül. Ebben az esetben lehet megoldás az öregségi résznyugdíj igénybe vétele, ha legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik az érintett személy. Figyelem! A résznyugdíj fogalom nem azonos a nyugdíjrész kifejezéssel. Ez utóbbi fogalom egy másik esettel kapcsolatos, amikor a nemzetközi vonatkozású nyugdíjaknál egy-egy érintett ország által az összes szolgálati időből nála szerzett szolgálati idő mértéke szerinti nyugdíjrész kifizetéséről van szó. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíjra az a személy lesz jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
A Törvény alapelve, hogy a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség esetén a biztosított részére, elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít. Mi történik akkor, ha az állami Nyugdíjbiztosítási Alapból elfogy a pénz? A fent hivatkozott törvény úgy rendelkezik, hogy az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja. Mitől függ a nyugdíj nagysága, hogyan, mi alapján számítják ki a nyugdíjakat? A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. (A törvény szavait magyarra fordítva tehát a lényeg: az állami nyugdíj nagysága attól függ, hogy mennyi volt a keresetünk az életpályánk során és hány év szolgálati időt tudunk igazolni.
Art of WAR | 2019. 08. 05., 11:28 Általános vélemény, hogy Észak-Korea hadereje különböző régebbi típusú szovjet és kínai eszközöket, illetve azok saját iparuk által előállított, jóval gyengébb minőségű klónjait használja. Rossz hír jött: Észak-Korea hadserege olyan megdöbbentően nagy, hogy hiba lenne alábecsülni - részletek - Blikk. Ez azonban tévhit, mivel az észak-koreai mérnökök saját innovációkkal is előrukkolnak, de az ország elzártsága miatt ezekről kevés információ áll rendelkezésre. Még 2012 – ben fedeztek fel a műholdfelvételeken néhány, az észak-koreai kikötőkben álló, viszonylag kisméretű, eddig nem látott hadihajót. A fotók elemzése alapján arra következtettek, hogy mivel semmilyen ismert külföldi típusra sem hasonlítanak, valamilyen saját fejlesztésről lehet szó. Végül az addig titkosnak számító egységeket 2018 – ban mutatták be nyilvánosan, amikor Kim Dzsong Un meglátogatta az ország északkeleti partvidékén fekvő Cshongdzsinban működő hajógyárat, ahol valószínűleg a gyártás folyik. A típuscsalád - mert mint kiderült, hogy többféle, elsősorban méretben különböző alváltozat létezik - az úgynevezett VSV – k, (Very Slender Vessel – nagyon karcsú hajó) közé tartozik, amelyek hasonlóan a gyorsasági motorcsónakokhoz jellegzetesen keskeny és ék alakú hajótesttel épülnek, hogy erős hullámzás esetén is a lehető legnagyobb sebességet érhessék el.
Észak-Koreának, a GFP becslései 700 ezer fős az aktív állománya és 4, 5 millió a tartalékosok száma. Az ütőképességi listán viszont csak a 23. helyen áll a Koreai Néphadsereg. A legnagyobb élőerővel rendelkező hadserege Vietnámnak van, azonban az 5, 5 millió katonából 5 millió tartalékos, az ország hadereje pedig csak 16. az ütőképességi indexen. A 2016-os hadi kiadásokat vizsgáló Sipri elemzőcég a legújabb jelentését, melyből kiderül, hogy míg az USA egyre kevesebbet költ haderejének fejlesztésére, egyes nagyhatalmak (mint Oroszország, Szaúd-Arábia vagy India) GDP-arányosan is egyre többet költenek fegyverkezésre.
Egy kilenc tankból álló titokzatos konvoj haladt el a népes tömeg előtt október 10-én a Phenjanban, Észak-Korea fővárosában tartott katonai díszszemlén, amelyet az országot irányító Észak-koreai Munkapárt alapításának 75. évfordulója alkalmából rendeztek. Az új harckocsik megjelenése számos kérdést is felvet. Noha a világ figyelmét az ünnepélyes parádén bemutatott hatalmas méretű interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) keltette fel a legjobban, a Koreai Néphadsereg több más hagyományos fegyvernem képviselőjét is felvonultatta - emeli ki az Asia Times. Valószínűleg a legérdekesebbek mind közül azok az új tankok voltak, amelyek magukon viselik a hasonló orosz és kínai harci járművek vonásait is. A felületes szemlélő számára csupán egyszerű harckocsikról van szó, azonban a katonai szakértők több kérdésre is felhívják a figyelmet velük kapcsolatban. Például arra, hogy Oroszország vagy Kína közreműködött-e a kifejlesztésükben, és csak prototípusokról van-e szó, vagy esetleg valami többről?