A kényszersorozások eredményeként szeptember végére 30 000 fő állt Horthy rendelkezésére. A román csapatok kivonulását követően a katonai közigazgatás az ország egész megmaradt területére kiterjesztették és átszervezték. 1920. január 1-jével 7 újonnan szervezett katonai körlet lett a katonai közigazgatás alapja, ezek székhelye pedig Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Kaposvár (1921. szeptembertől Pécs), Szeged, Debrecen és Miskolc. A körletek parancsnokaihoz tartoztak a közigazgatási feladatokon túl a rendvédelmi alakulatok is. Erdély.ma | 1919. november 16. – Horthy Miklós bevonult Budapestre. A fővezérség feladatait a vezérkar vette át. A hadsereggel kapcsolatos egyéb ügyek ismét a Honvédelmi Minisztériumhoz kerültek. A körlet "mozgó alakulásainak" nevezett hadosztályokat, amelyek a katonai körlet nevét viselték, 3 gyalogezredből, 1 lovasosztályból, 1 tüzérosztályból és műszaki csapatokból kívánták felállítani. A tiszti különítményekből szervezetek vadászzászlóaljakat, illetve századokat. A 7 hadosztályon kívül további két lovasdandárt, valamint 1, budapesti székhelyű hadosztályt kívántak létrehozni rendfenntartási célokra.
Omnibusz, XIX. sz. (I. Régi budapesti járművek c. diafilm részlete) Emeletes lóvasúti kocsi, 1867 (I. diafilm részlete) Trolibusz, 1933 (I. diafilm részlete) (részlet) Budapest egy nagy hólyag. Vízhólyag, vízfej. Budapest november 16 mai. Talán, ha a vidékiek élelmesebbek lettek volna a történelem során, egy jókora sicherheitstűvel vagy netán élesre fent kaszával kipukkaszthatták volna egy jól irányzott döféssel. Nem tették. Így aztán, ők maradtak vidékiek, a budapestiek meg fővárosiak. Előkelők és szegények. Provinciálisok és központiak, európaiak. Sosem értették meg egymást. "Polgár és Paraszt, köztük ezer titkos csatorna: a városból árad ki az ipari áru, az adóív, a pesti kuplé, a faluból árad be a búza, a hús, a tej, a gyümölcs. De egymásról tudni mit se akarnak, egymás kezét még sohase fogták meg, egymás szemébe még sohase néztek. A parasztban homályos gyűlölet él a polgár ellen, a polgárban fölényes megvetés a paraszt iránt" – írta Sárközi György zsidó származású jóember, aki mindvégig a parasztság hű szószólója, folyóirat-csinálója volt.
Horthy az Alkotmány utca végén leszáll lováról és gyalog lép az Országház-térre. Ahogyan megindul a Parlament felé, a harsonák szakadatlanul fújják a tábornoki jelzést. (…) A zenekar ekkor már a Szózatot játssza. A közönség a szűnni nem akaró éljenzés kíséretében hatalmas erővel énekli a Hazádnak rendületlenül-t. Horthy elérkezik a Parlament elé és felhág az első lépcsőre. 1919. november 16. | Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre. " Szerkesztette: Szekeres Attila / Háromszék Forrás: Tovább a cikkre »
Nézlek és látom már néha-néha, mily vigan töm majd belétek én utánam is új húsokat az élet, amikor már megrágtatok és roncs testemet emberevő szátok új, ízesebb falatokért hidegen kiköpi. Nemzeti Hadsereg – Wikipédia. (diafilm – Neumann-ház) A Budai vár (Fotó: Konkoly-Thege György) (novella) (vers) (kép) Budai látkép - Budapest, Gellérthegy (Fotó: Legeza Dénes István) Borsos Miklós: 0 km kő - Budapest, Clark Ádám tér (fotó: Legeza Dénes István) (fotótár) Budapesti látkép (Fotó: Konkoly-Thege György) (fotó) (festmény) Budapesti látkép - Budapest, Gellérthegy (Fotó: Legeza Dénes Gábor arkangyal - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) II. András király - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Zala György: Tudás és Dicsőség - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Szent István - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) IV. Béla - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Munka és Jólét - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Szent Korona - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Millenniumi emlékmű (Budapest) (fotó: Konkoly-Thege Háború - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Béke - Budapest, Milleniumi emlékmű (fotó: Legeza Dénes István)
Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre Száz évvel ezelőtt, 1919. november 16-án vonult be Budapestre a Nemzeti Hadsereg, élén az azt megszervező Horthy Miklós ellentengernaggyal. A bevonulás pontosan a Károlyi Mihály-féle népköztársaság kikiáltásának évfordulójára esett, két nappal azután történt, hogy a megszálló román hadsereg elhagyta a magyar fővárost. Az alábbiakban a Pesti Hírlap november 18-i lapszámában megjelent A Nemzeti Hadsereg ünnepe című tudósításából idézünk. "Diadalmenet volt Horthy Miklós fővezérnek s a nemzeti hadseregnek bevonulása Budapestre. (... ) Nekünk ez nem katonai parádé volt, hanem nemzeti ünnep, politikai esemény. (…) Budapest polgárságának lelkesedését növelte még az a lélektani motívum is, hogy ebben a nemzeti hadseregben a rendnek, belső békének, az élet- és vagyonbiztonságnak, a nyugalomnak, a termelő munka megkezdésének biztosítékát látja. ) Tüzes fehér lován Horthy Miklós alakja tűnt fel. Tengernagyi formaruhában, összes érdemrendjeivel, kemény üléssel lovagol táncoló paripáján és megáll, amikor az emelvény elé ér.
1919. november 16. Szerző: Tarján M. Tamás "Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. " (Horthy Miklós, 1919. november 16. ) 1919. november 16-án vonult be Budapestre az általa szervezett Nemzeti Hadsereg élén Horthy Miklós, a proletárdiktatúrát felváltó ellenforradalmi rendszer "erős embere. " Az admirális érkezése – mely esemény pontosan a Károlyi-féle népköztársaság kikiáltásának évfordulójára esett – egy új, negyedszázados korszak kezdetét jelezte, melynek szimbóluma – kormányzói minőségben – éppen maga Horthy lett. Horthy Miklós, aki politikai pályafutását – és sok szempontból magyarországi közéleti szereplését is – a Szegeden megalakított és többször átszervezett ellenforradalmi kormányban kezdte meg, 1919 augusztusában lépett önálló útra, miután a Fővezérség létrehozásával katonaságát kivonta a minisztériumi befolyás alól.
Nagy László – Balatonparton Balatonparton a nádi világban megbújtam egyszer s csuda szépet láttam bóbitás nádon nádi veréb fészket sás bokor alján kis vízicsibéket. Vad ruca moccant topogott a vízre barna liléit vízi útra vitte senki se látta csak magam csodáltam ott a víz partján még sokáig álltam. Játszott a nádas széllel és derűvel s hazaindultam nádi hegedűvel. Versterápia: „Balatonparton a/ nádi világban/ megbújtam egyszer/ s csuda szépet láttam” - Könyves magazin. Köszönjük, hogy elolvastad Nagy László versét! Mi a véleményed a Balatonparton költeményről? Írd meg kommentbe! The post Nagy László – Balatonparton appeared first on.
Július 6. - Nagy László: Balatonparton Balaton parton a nádi világban megbújtam egyszer, s csodaszépet láttam: bóbitás nádon nádiveréb-fészket, sásbokor alján kis vízicsibéket. Vad ruca moccant, topogott a vízre, barna liléit vízi útra vitte. Senki se látta, csak magam csodáltam, ott a víz partján még sokáig álltam. Játszott a nádas széllel és derűvel, s haza indultam nádihegedűvel.
[Total: 0 Average: 0/5] Balatonparton a nádi világban megbújtam egyszer s csuda szépet láttam bóbitás nádon nádi veréb fészket sás bokor alján kis vízicsibéket. Vad ruca moccant topogott a vízre barna liléit vízi útra vitte senki se látta csak magam csodáltam ott a víz partján még sokáig álltam. Játszott a nádas széllel és derűvel s hazaindultam nádi hegedűvel.