A PanoDráma új, verbatim előadása a rákról, az azzal való megküzdésről és a betegség folyamatáról szólt volna a Hárs Anna dramaturg által készített interjúk alapján. De a darab létrehozását először a koronavírus, majd az előadás tárgya, maga a rák nehezítette meg. Lengyel Anna lassan egy éve távozott el közülünk, de a Kár, hogy rák megvalósult. A betegséggel és Annával a középpontban. Őszintén, tabuk, ámítások nélkül. Hitelesen. Úgy, ahogyan Anna szerette volna. Szereti. A tragikus eset után a társulat előadásait általában jegyző Lengyel után Ördög Tamás vette át a rendező stafétabotját. Hófehér háttér fogad minket, két kórházi ággyal. A személyes dokumentumokon és elbeszéléseken alapuló előadásban nincsen sok mozgás. Csupán a flitteres, csillogó, elegáns öltözékben megjelenő színészek és az elbeszéléseik. Persze, mind a rákról, azaz, a "dögről" szólnak. Lengyel Anna - Rákparák│Tilos Rádió│ - YouTube. Ki a kórházi takarítónő, ki az édesanya, ki a régóta a kemóval harcoló, ki pedig a végstádiumos szavait tolmácsolja a közönségnek. A már gyakorlott, a verbatim előadásokhoz szokott színészek mellett a műfajban újnak számítók sem lógnak ki a hitelesség terén.
A PanoDráma produkcióit mindig elmélyült kutatómunka, személyesség, empátia, őszinteség és humor jellemezte, és minden közreműködő szándéka szerint így lesz ez legújabb bemutatójuk, a Kár, hogy rák esetében is, amelyet a január 14-i, pénteki premiert követően január 15-én, szombaton is láthat a közönség. Lengyel Anna dramaturg, műfordító, a PanoDráma alapítója, a FreeSZFE Egyesület tanára 1969-ben született Budapesten. Színházi pályáját a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte, majd a Krétakör dramaturgja lett. Jegy.hu | Lengyel Anna. 2008-ban alapította meg saját társulatát, a PanoDrámát, Magyarország egyetlen verbatim színházát, de továbbra is dolgozott dramaturgként többek között Alföldi Róbert és Schilling Árpád külföldi előadásain. 2011-ben Hevesi Sándor-, 2017-ben Szép Ernő-díjat kapott. Kár, hogy rák január 14-15. 20:00, Trafó A produkció adatlapja Fejléckép: PanoDráma (fotó/forrás: Simon Iringó / Trafó)
ORVOSKOMMUNIKÁCIÓ akik beszélgetnek: A PanoDráma október 10-én kezdte el új beszélgetéssorozatát, a Rákparákat. A Rákparák célja, hogy az eddiginél nyíltabban, tabuk nélkül legyen szó a daganatos betegségek minden oldaláról. Októbertől májusig havonta más-más témáról beszélgetnek a meghívottak, ugyanott, a Katona József Színház előterében. Első alkalommal Lengyel Anna, a PanoDráma vezetője és a beszélgetések szerkesztője és moderátora, és Gaal Ilona, újságíró és szintén szerkesztője és moderátora a sorozatnak, az orvoskommunikációról beszélgettek Prezenszki Zsuzsa pszichoonkológus meghívottal. Szinte telt ház van. Lengyel anna rák napi. A szakma pedig megtalálta az útját, hogy találkozzon az élettel, Lengyel Anna a sorozat megálmodója, maga is rákbeteg, kórházi kimenővel érkezett a beszélgetésre. Magyarországon óriási stigma kötődik a rákbetegséghez, amitől meg kell szabadulni, hiszen az a kultúra, amelyik beszélni tud erről segíteni is tud magán. A modern orvostudomány kezdetén rendszerezték a betegségeket, a daganatos megbetegedések akkor még a legismeretlenebb kategória volt és besorozták a fertőző betegségek közé, a lepra mellé.
Minél ellentmondásosabb egy ügy, annál érdekesebb. Egy jó színdarabban mindenkinek megvan a saját igazsága. Ez a verbatimra is igaz, hiszen az emberek általában úgy gondolják, hogy igazuk van, vagy legalábbis ezt képviselik a külvilág felé. Az meg nem feladatunk, hogy eldöntsük, az interjúalanyunk igazat mond-e vagy sem. Nem akarunk igazságot tenni. Nem vagyunk se nyomozók, se oknyomozók. Mi csupán felmutatunk dolgokat. Persze azáltal, hogy szerkesztünk, szelektálunk, kompilálunk, óhatatlanul manipulálunk is. A gyűjtött anyagnak akár 80-90 százaléka nem kerül felhasználásra, hiszen egy színházi előadás szigorú időkeretet is jelent. De mindig nagyon tisztességesen jártunk el. Verbatim színházcsinálóként tudatában kell lennünk annak a felelősségének, hogy élő emberek gondolatait közvetítjük, akiknek az életére hatással lehet az előadás. +1 kérdés További munkáiban mennyire próbálja ezt a dokudrámamódszert beépíteni? Lengyel anna raku. Ez nagyon változó. A Bálsój szerelem a málenkij robot idején című színdarabomnak például én írtam minden szavát, de hatásában olyan volt, mintha dokudráma lenne, nagyon sokan azt hitték, hogy tényleg az.
Sokszor volt szerencsénk, ölünkbe hullottak váratlanul csodálatos anyagok. Egy kihallgatási jegyzőkönyv, egy titkos hangfelvétel. Valójában olyan sokszor volt szerencsénk, hogy kezdem azt hinni, ez a dolog természetes velejárója. Nyilván kellett hozzá, hogy mi is kellően nyitottak, kíváncsiak és érzékenyek legyünk. Színészként nehezebb élőszavas szöveget mondani? És mennyire veszik át az interjúalanyok hangsúlyait, gesztusait is? Tanulni nehezebb. Az ilyen élőnyelvi szöveg tele van nyelvtani hibákkal, befejezetlen gondolatokkal, sutasággal, értelmetlen kifejezésekkel. Mert így beszélünk. „A rák ne legyen tabu, ne legyen stigma” – Ördög Tamás Lengyel Annáról és új előadásukról beszél – kultúra.hu. De ha a színész ráérez a szöveg belső ritmusára, ha rátalál a töredékes szöveg mögötti gondolatra, akkor nagyon természetesen tudja mondani. Az nem feladat, hogy gesztusaiban, hanghordozásában lemásolja az interjúalanyt, de érdemes ismerni a hanganyagot, mert inspirálhatja a színészt, és segít neki abban, hogy jobban megértse a beszélő szándékát. A szerkesztett szövegeket egyébként mindig engedélyeztetjük az interjúalanyokkal, akik bármire mondhatják, hogy inkább maradjon ki, de ahogy mi magunk nem írhatunk bele a szövegekbe, úgy az interjúalany se javíthatja a saját szövegét, nem fogalmazhatja újra szép, kerek mondatokban.
"Két okból döntöttünk úgy, hogy nem a néhány hete lemezre rögzített Hunyadi-ősváltozatot, hanem a jóval ismertebb, Radnai-Oláh-Nádasdy féle átdolgozást állítjuk színpadra" - mondta Héja Domonkos - egyrészt a rendező dramaturgiai elképzeléseihez ez állt közelebb, másrészt tisztelegni akartunk Radnai Miklós előtt, aki épp százhúsz éve született. " Szűcs Gábor rendező alkotói koncepcióját vázolva a "hazaszeretet, a felelősség és az áldozatvállalás operájának" nevezte a Hunyadi László t, hiszen a Hunyadi család saját elsőszülött fiát áldozta fel a hazájáért. "Ezt a szeretetet és felelősséget ma is mindannyiunknak éreznünk kell, ezért volt fontos, hogy a darabot ma is érthető, modernebb, de hagyománytisztelő módon vigyük közönség elé" - tette hozzá a rendező. Pataki Potyók Dániel (V. László) Az alkotógárda többi tagja - Libor Katalin díszlettervező, Kárpáti Enikő jelmeztervező és Kováts Gergely Csanád koreográfus - szintén "korhű, népi gyökerekből táplálkozó, mégis modern felfogásban újraértelmezett" produkcióról beszélt, amelyben a maguk szakterületén mindannyian megpróbálták megtalálni a tradíció és az újítás közötti egyensúlyt.
A rendező leghatásosabb ötlete az a pisztolylövés volt, amely a III. felvonásban Gara nádortól érkezett, és Hunyadi László combját érte. Talán ismeretes, hogy a korabeli történetírók számára a lőfegyver éppolyan izgalmas témát jelentett, mint ma a kiberhadviselés, és sokan (többek között a török Ibn Zunbul) megegyeztek benne, hogy a kardpárbajjal szemben, amelyben legalább érdem a vitézség, a puska és a pisztoly a gyávaság és morális gyengeség jele. Amikor a színpadon elpukkant Gara fegyvere, és megsebesítette Hunyadit, az antihős nemcsak álnokságáról tett bizonyságot, de néhányan zavartan súgtak össze a közönség sorai között: hiszen van még áriája! Amit aztán Hunyadi el is énekelt, a sebesüléstől sántítva. Máskor öncélú lenne, most egyenesen elvárás volt, hogy a produkció a ház minden lehetőségével eldicsekedjék. Egy-egy megfelelő időben elsüllyedő vagy felbukkanó asztal és trónus jelezte, hogy az új színpadtechnika milyen halk és gyorsan szcenikai megoldásokat enged. A II. felvonásban, amikor Gara nádorral az élen – valódi lovon ülve!
1200 fős szabadtéri nézőtér a 'Hunyadi László' premierjén. Ajánló. Homlokzati óriáskivetítő és fergeteges utcai parádé az Operaház szombati szezonnyitó bemutatóján A dalszínház történetében sosemvolt pompás szabadtéri felütéssel, fúvószenekarral kísért fiákeres felvonulással, valamint minikoncerttel kezdődik a szeptember 29-ei évadnyitó premier. Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját nemcsak bent, hanem kint, az utcán is ezrek nézhetik végig szombat este. Az Andrássy utat 1200 szék elhelyezésével ingyenes nézőtérré alakítják, ahol az érdeklődők ingyen, óriáskivetítőkön követhetik figyelemmel a nemzeti operát, amelynek dallamai évtizedeken keresztül vezették az opera-slágerlistát. Erkel remekművének felcsendülését látványos szabadtéri ceremónia előzi meg: az Operaház társulatának operaénekesei és balettművészei fiákerkonvojban utaznak a Hunyadi László bemutatójára. A művészek egytől egyik az évad előadásainak főszereplői lesznek, akik jelmezben ülnek majd a fiákerekben, a szezon operaházi előadásait szimbolizálva.