A Szondi két apródja 1856 júniusában íródott történelmi témájú ballada. A nagykőrösi korszakban alkotott remekmű Arany egyik legtragikusabb, legsűrítettebb, legtömörebb balladája. Egyes vélemények szerint összes balladája közt ez a csúcs. Arany ebben a művében a hősies helytállás nagyszerűségét és a hazához való rendületlen hűséget mutatja fel nemes példa gyanánt. Ezért Gyulai Pál "a hűség és a hősiesség balladájá"-nak nevezte a Szondi két apródjá t. A mű nemzeti történelmünk törökellenes harcainak egyik mozzanatát eleveníti fel. Szondi György létező történelmi személy, Drégely várának védője, aki katonáival mindhalálig védte a várat (Drégely ostroma 1552-ben volt). Az ő hősiessége, a fegyveres harcban való helytállása a ballada egyik témája, a másik Szondi apródjainak sírig tartó hűsége urukhoz. Szondi két apródja tartalom 2. Az apródok általában a várkapitányt kísérő, fegyverhordozó ifjú katonák, olyan nemesi származású fiatalok, akik gazdájuk mellett tanulják meg a kardforgatást és a hadművelést. Aranynál azonban nem ilyen apródokról van szó: nem két fiatal harcos, hanem két fiatal dalnok, azaz költő siratja a versben Szondit.
(Bár azt nem tudjuk meg, mi lett a két apród sorsa, mert ezzel az ószövetségihez hasonló átokkal véget ér a vers, könnyen lehet, hogy életükkel fizettek engedetlenségükért. ) A legyőzött maroknyi magyar sereg kemény harci erényeivel szemben a törököket a keleties elpuhultság érzéki örömeivel jellemzi Arany (serbet, füge, sok déli gyümölcs, jó illatú fűszer, drága kenőcs stb. ) A vers zárlata szinte emberfelettivé növeli Drégely kapitányának alakját. Okostankönyv. Szondi kiállta a próbát, nem adta fel a harcot, és az apródjai is ellenállnak a csábításnak, ígéreteknek, sőt fenyegetésnek is. A vers minden sorában érezhető a nemzet sorsáért való aggódás és a rendületlen hazaszeretet. Szondi és a két apród története a jelennek és a jövőnek szóló örök emberi példa. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
A két apród éneke tartalmát tekintve fájdalmas visszaemlékezés a drégelyi vár bevételére, históriás ének jelleggel felidézik, hogyan történt az esemény, hogyan hozta el Márton, az oroszi pap Ali üzenetét, mit válaszolt Szondi, hogyan harcolt a csatában, stb. Gombalovas: Arany János: Szondi két apródja (ide klikkelj!). A dalnokok által előadott történetet a török követ közbevágásai tagolják jelenetekre: Márton pap követsége –> Szondi válasza –> Ali ostromparancsa –> Szondi készülődése az ostromra –> Szondi gondoskodása apródjairól –> Szondi ostrom alatti hősiessége –> Szondi dicső halála Az apródok valójában nem elbeszélik, hanem megidézik a múltat, ezt onnan lehet tudni, hogy a 11. strófáig szinte kizárólag jelen idejű igéket használnak ( nem vár, pattog, ont, töri, kihordat). Ez szembemegy a históriás énekhagyománnyal, amely elbeszéli a múltat. Az apródok előadásmódja nemcsak megőrzi, hanem jelenvalóvá is teszi a múltbeli eseményeket, sőt, valójában a jelenük is a múlthoz való ragaszkodásból áll, értékeik Szondi értékei, és magatartásukkal is Szondi példáját követik.
Meg nem marad itt anyaszülte. "Szép úrfiak! immár e puszta halom, E kopja tövén nincs mér' zengeni többet: Jertek velem, ott-lenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézízű sörbet [9]. -" Mondjad neki, Márton, ím ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni [10]. "Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs, Mit csak terem a nagy szultán birodalma, Jó illatú fűszer, és drága kenőcs... Ali győzelem-ünnepe van ma! " Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, És pattog a bomba, és röpked a gránát; Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégel sziklai várát. "Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt, Immár födi vállát bíborszinű kaftán [11], Szél zendül az erdőn, - ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán! Akarta a fene/Arany János:Szondi két apródja – Wikikönyvek. " A vár piacára ezüstöt, aranyt, Sok nagybecsű marhát [12] máglyába kihordat; Harcos paripái nyihognak alant: Szügyeikben tőrt keze forgat. "Aztán - no, hisz úgy volt! aztán elesett! Zászlós kopiával hős Ali temette; Itt nyugszik a halmon, - rövid az eset -; Zengjétek Alit ma helyette! "
Az egység fő szervezőeleme a szembeállítás, az ellentét (fent-lent, gyász-mulatozás, mozdulatlanság-zsibongás, keresztény erkölcs-vadság, élvhajhászás). A 2. egység (3-4. versszak) a drámai párbeszéd kezdete. Itt még a két török, Ali és szolgája beszélget egymással, beszélgetésük a keleti világ szemléletét tükrözi. Arany hitelesen festi meg Ali alakját, aki művelt török úr, de finomkodása ellenszenvessé teszi. Úgy is tekinthetjük, hogy a versnek kettős bevezetése van, mert a 3-4. strófa még mindig bevezetésnek számít, a vers lényegi része csak ezután jön. A 3. egység (az 5. versszaktól kezdve minden páratlan strófa: 5., 7., 9., 11., 13., 15., 17., 19. ) a históriás énekek modorában előadott dal, az apródok szövege. A múltat idézik fel, történetmondásuk folyamatos, semmi módon nem reagálnak a török szavaira. Ez az egyik szólam. A 4. egység (a 6. versszaktól kezdve minden páros strófa: 6., 8., 10., 12., 14., 16., 18. ) a török küldött szavait jeleníti meg, aki egyre türelmetlenebb lesz. Ez a másik szólam.
Forrás: A maga számára pedig azt kérte Alitól, hogy temettesse el tisztességgel. Mialatt Szondy követsége ezt az üzenetet vitte, maga a hős védő minden bútorát, ruháját és kincsét a vár piacán máglyára rakatta, paripáit leszúratta, török foglyait kivégeztette és bajtársait az utolsó rohamra készítette elő. Szondy elutasító válaszára Ali pasa döntő csapást indított a vár ellen. A védőőrség, Szondyval az élén, a beomlott kapu romjain várta a fölnyomuló, néhány száz főnyi török csapatot. A harc rövid volt, Szondy az első golyót a térdébe kapta, a második azután kioltotta az életét; a kimerült és legnagyobbrészt sebesült magyar őrséget pedig a török katonák egy szálig fölkoncolták. Drégely az 1590-es években. Szerző: Joris Hoefnagel, 1617. Forrás: Drégelypalánk. Forrás: A vár elesett, de Ali pasa hősként ünnepeltette a vár védőjének holttestét; katonái előtt magasztaló beszédet tartott fölötte, díszes sírba helyeztette Szondy tetemét és föléje kopját tűzetett. Drégely rommá lőtt sziklavárát a hódítók helyreállítva őrséggel látták el.
Szent Mór Iskolaközpont » Általános iskola 2001. 2002. 2004. 2005. 2006. 2007. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. – 8. a 2016. b 2017. a 2017. b A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Amennyiben folytatod a böngészést úgy tekintjük, hogy nincs kifogásod a weboldalról érkező cookie-k ellen. Bővebben itt.
Szent Mór Iskolaközpont » mozaNapló A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Amennyiben folytatod a böngészést úgy tekintjük, hogy nincs kifogásod a weboldalról érkező cookie-k ellen. Bővebben itt.
Iskolanyitogató – Bemutatjuk a Kicsinyek Kórusát – 2021. jan. Digitális ajándék gimnáziumunkból – 2020. Művészeti Iskolánk karácsonyi ajándéka – 2020. Iskolanyitogató – Adventi hangverseny – 2020. Adventi iskolanyitogató – 2020. Pécsi Rotary Advent – 2020. Gimnáziumi hangulatképek – referenciafilm – 2020. Ritmus otthonról – Ritmusvarázs Ütőegyüttes a karantén idején – 2020. Képzős iskolanyitogató – 2020. Zenés iskolanyitogató – 2020. – Abrecht Dénes, Kollár Mária és a zeneiskolások. Pétery Tibor és Gyöngyösi István filmje Rézangyalok Fúvószenekar koncertje a Kodály Gimnáziumban – 2019. november 29. Művészetek Napja – Zeneművészet – 2019. Művészetek Napja – Képzőművészet – 2019. Művészetek Napja – Zeneművészet – 2018. Művészetek Napja – Képzőművészet – 2018. 10 éves a Ritmusvarázs Ütőegyüttes Itt jelen vagyon – ÉE. 163. sz. ének latin változata Kovács Szilárd Ferenc átdolgozásában a Pécsi Székesegyházban a Szent Mór Iskolaközpont Kicsinyek Kórusa és Vegyeskara közremüködésével – 2019. január 17.