Új!! : Káldi Nóra és A profi · Többet látni » Alphaville (film) Az Alphaville (a DVD kiadás címe: Alphaville, a titokzatos város) Jean-Luc Godard 1965-ben készült fekete-fehér disztópikus sci-fi film noir krimije, kémtörténete. Új!! : Káldi Nóra és Alphaville (film) · Többet látni » Augusztus 6. Névnapok: Berta, Bettina, Csobán, Csobánka, Csobilla, Décse, Gécsa, Géza, Oktáv, Oktávia, Oktávián, Pasztorella, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Ulrika. Új!! : Káldi Nóra és Augusztus 6. · Többet látni » Az Óbudai temető nevezetes halottainak listája Ezen a lapon az Óbudai temető nevezetes halottainak listája található, családi név szerinti betűrendben, születési és halálozási évvel, a sírhely pontos megjelölésével kapcsos zárójelben. Új!! : Káldi Nóra és Az Óbudai temető nevezetes halottainak listája · Többet látni » Az Onedin család Az Onedin család a BBC népszerű brit televíziós sorozata volt. Új!! : Káldi Nóra és Az Onedin család · Többet látni » Ben-Hur (film, 1959) A Ben-Hur 1959-ben készült színes, amerikai filmeposz.
Káldi Nóra A Magyar Rádió stúdiójában (1974) Életrajzi adatok Születési név Krejniker Eleonóra Edit Mária Született 1943. november 18. Budapest Elhunyt 1993. augusztus 6. (49 évesen) Budapest Sírhely Óbudai temető Házastársa Kálmán György Gyermekei 1. Horváth Barbara dramaturg 2. Horváth Virgil színész Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola Díjai További díjak Jászai Mari-díj (1982), Erzsébet-díj (1990) [1] Káldi Nóra IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Káldi Nóra témájú médiaállományokat. Káldi Nóra, olykor Káldy ( Budapest, 1943. – Budapest, 1993. ) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő. Életpályája [ szerkesztés] 1966 -ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Várkonyi Zoltán növendékeként. Először a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1967 -től 1969 -ig a szolnoki Szigligeti Színházban, 1969 – 82 között pedig a Madáchban játszott, ahová annak igazgatója személyesen hívta meg a Vérnász szolnoki előadása után. 1983 -tól haláláig, 1993 -ig a József Attila Színház tagja volt.
Szinte már teljesen elszoktunk attól, hogy egy fiatalokról szóló filmben nem röpködnek percenként a bazdmegek, a lányok nem beszélnek úgy, mint a szódáskocsisok, és ha fiatalok megismerkednek egymással, 5 perc múlva nem szeretkeznek vadul és önfeledten egy autó motorháztetején, vagy egy gyorsétterem mellékhelyiségében... :)) A nosztalgia mondatja velem ezeket a mondatokat? Lehet, sõt, biztos. Mégis, azt kell mondjam, felüdülés volt látni ezeket a srácokat, a lányokat, az akkori Balatont, az éttermekben néhány forintért kapható, elképesztõ adag ételeket, az ötvenes évek nyomasztó légköre utáni, felszabadult hangulatot, a fiatalok optimizmusát, amellyel nekiindultak az életnek, a bontakozó szerelmeket, a nagy érzelmeket, a fellángolásokat, a csalódásokat, és azt a sok-sok tehetséges fiatal színészt, színésznõt, akik akkor még csak a szárnyaikat bontogatták ebben a filmben. A hihetetlenül bájos Káldi Nóra miért halt meg 49 évesen? És Orbán Tibor, Jobba Gabi - és mások - miért lettek öngyilkosok?
Több napos hallgatás után megszólalt a gyászoló apa, id. Ocskay Gábor szakosztály-igazgató őszintén beszélt arról, kit hibáztat a család, illetve szólt arról is, mi volt a tragikus hirtelenséggel elhunyt fia halálának oka. Közben napvilágot látott: a gárda, amíg az Alba Volán a névadó szponzora, Alba Volán 19 néven szerepel a továbbiakban. Ifj. Ocskay Gábor temetése szerdán 15. 30-kor lesz, a ravatalt a róla elnevezett Jégcsarnokban állítják fel. "A teljes médiának szeretném megköszönni a türelmét, hogy ezekben a nehéz napokban nem zaklatták a családomat, ahogy azt kértük is" – kezdte Ocskay Gábor. "Minden egyéb híresztelés ellenére kiderült, hogy Gábor halálát szívelégtelenség okozta, ennek következtében hamar elment az élők sorából. A félreértések elkerülése végett leszögezhetem, hogy sem Papp Lajos professzort, sem pedig más orvost nem hibáztat a család, mi több, a teljes orvostársadalomnak szeretnénk köszönetünket kifejezni. Ha 2004 decemberében a professzor nem adja ki Gábor fiamnak az engedélyt, annak beláthatatlan következményei lettek volna, s nem tudom, hova jutott volna az utóbbi öt évben.
Ekkor robbantak ki váratlanul 1956 őszének eseményei. A külföldre távozó oktatók között volt a botanikus kert ügyeit irányító szellemi dolgozók egy része is. Így került TUSKÓ FERENC is Kanadába. Az itthon maradt munkatársak és fizikai dolgozók helytállásának köszönhető, hogy a főiskola botanikus kertjének növényállományában 1956 őszén nem következett be különösebb kár. A személyi veszteségek hosszú évekre kihatottak a Kkert fejlődésére. A Növénytani Tanszék megcsappant oktatólétszámát nem pótolták. A botanikus kert sem rendelkezett függetlenített vezetővel. A Kert ügyeinek intézését NEMKY ERNŐ tanszékvezető egyetemi tanár tanársegédei, VANCSURA RUDOLF és KISS LÁSZLÓ segítségével végzi. A munkálatok ekkor elsősorban csak a Kert karbantartására szorítkoztak. Mindamellett a növényanyag gyarapítása is folyik. 1957-ben 400 db fát és cserjét ültettek ki, azonban a kedvezőtlen időjárás és az erős árnyalás következtében ennek a telepítésnek alig 10%-a maradt csak meg. Az 1954-ben felvetődött területgyarapítás – dr. MOLLAY JÁNOS gazdasági igazgató szorgalmazása, és Sopron Városi Tanács megértő támogatása következtében – 1958-ban válik valóra.
A botanikus kert alapjai már az 1897-től működő katonai reáliskola alapításakor kialakultak. Ekkor kerültek elültetésre a mai idős platánok, vadgesztenyék és juharok. Az I. világháborút követően, 1922 szeptemberében az üresen álló épületekbe a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia költözött, amelynek már Selmecbányán európai hírű arborétuma volt. A 17, 2 kataszteri hold nagyságú területen 1923 tavaszán indultak meg a botanikus kertté alakítás munkálatai Kövessi Ferenc vezetésével, mellyel célja az oktatás segítése volt. A kert örökzöld gyűjteménye Európa szerte híres, melyet ma a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara gondoz. Koordináták: é 47, 70917° k. h. 19, 23579° Belépődíj: nincs Megközelítése: helyi buszjárattal (1-es illetve 2-es busz) Tel. : +36/99/518-184 E-mail: Cím: 9400; Sopron, Bajcsy-Zsilinszky utca 4. Web: Nyitvatartás: május 1. – szeptember 30. : 8:00 – 20:00, október 1. – április 30. : 8:00 – 16:30
A 17, 2 ha-os botanikus kert a jelenlegi Soproni Egyetem területén, az Ady Endre út–Bajcsy Zsilinszky u. –Honvéd út–Panoráma út–Deákkúti út által határolt részen található, 1978 óta védett. A botanikus kert alapjai már a Soproni Botanikus Kert alsó kertjének helyén 1897-től működő katonai reáliskola alapításakor kialakultak. A kert kialakítását ebben az időben elsősorban a katonai kiképzés és az esztétikai igények határozták meg. Ekkor kerültek elültetésre a mai idős platánok, vadgesztenyék és juharok. Az I. világháborút követően, 1922 szeptemberében az üresen álló épületekbe a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia költözött, amelynek Selmecbányán európai hírű, tudományos igényességgel kialakított arborétuma volt. A 17, 2 kataszteri hold nagyságú területen 1923 tavaszán, Kövessi Ferenc vezetésével, indultak meg a botanikus kertté alakítás munkái. A botanikus kert kialakításának célja elsősorban az oktatás segítése volt a magyar erdőflóra bemutatásával, de nagy hangsúlyt helyeztek az élettani és származástani kutatásokra, illetve a nemesítési feladatokra.
Az iskolaparancsnok Liszkay József őrnagy fejlett szépérzékének tulajdonítható, hogy a park igen változatos fa- és cserjeállománya nem maradt el a környéken fellelhető kastélykertekétől. Természetszeretetére jellemző, hogy a fontosabb fajokat már annak idején is szemléltető névtáblákkal látta el. A befásított részek az egész kert mintegy felét tették ki. Ma az idős vadgesztenyék, juharok, hársak, platánok emlékeztetnek még az akkori kertépítőkre. Sopron Média A katonai reáliskola parkjának az erdőmérnökképzés növénytani oktatásának alapját képező botanikus kertté alakítása a Növénytani Tanszék vezetőjének, Fehér Dániel főiskolai nyilvános rendes tanárnak a tervei alapján és vezetésével 1923 tavaszán "nagy ambícióval, de csekély anyagi segítséggel" vette kezdetét. A felhasznált szaporítóanyag részben Selmecbányáról származott, de folyamatosan gyűjtötték a fajokat Magyarország és Európa erdős területeiről is. Hathatós támogatást nyújtottak az erdőigazgatóságok, erdőfelügyelőségek. 1926-tól szinte évente szerveztek gyűjtőutakat a Schneebergre, Raxra, Írottkőre, ahonnan gazdag havasi növénykollekcióval tértek vissza.
A kert munkálatainak irányítását VANCSURA RUDOLF egyetemi docens vette át és a nyár folyamán elkészítette a külső, új botanikus kerti rész teljes részletességű telepítési tervét. Egyidejűleg NEMKY ERNŐ tanszékvezető a belső, régi kert jövőbeni fejlesztési és telepítési tervét állította össze. A Botanikus Kert mindennapi feladatainak, munkálatainak vezetésére BOLGÁR JÓZSEFNÉ erdőmérnököt, egyetemi gyakornokot nevezték ki. 1967-ben elkészült az összes sétaút (800 fm), és megkezdődött egy 400 m2 tófenéknek valamint a Panoráma úti részen egy nagyobb terjedelmű alpinétum kialakítása, ahová a Magyar Középhegység, a Kárpátok és az Alpok sziklagyepeinek növényzete került betelepítésre. (Az alpinétumi munkákat Agócs József vezette. ) Még 1967. év őszén megkezdődtek a külső kertben az Erdőmérnöki Kar által jóváhagyott tervek szerinti telepítések is. A nyugati részben (Deákkúti út felől) Eurázsia jelentősebb fa és cserjefajait telepítjük a következő csoportosításban: 1. Japán mérsékeltövi flórája.