Az egyik ilyen legfrissebben alakult közösségi kert a Grundkert, amelynek ötlete Berecz Zsuzsának és Keszthelyi Zsuzsának a fejéből pattant ki egy évvel ezelőtt. A VIII. kerületben, a Corvinsétánynál hoztak létre közösségi kertet, a közelben lakók számára. "Pályázatunk a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjánál a Grund zöldítésére és nyertünk 2, 4 millió forintot, aminek a felét a közösségi kert kialakítására fordíthattuk – mesél a kezdetekről a kulturális szervezőként tevékenykedő Berecz Zsuzsa. A Futureal ingatlanfejlesztőtől kapták meg az ingyen területet, a vizet a közeli Grund adja. A Grund a kezdetektől fogva támogatta az ötletet, ezért is lett Grundkert a nevük. A kezdetben 21 parcella ma már 35-re nőtt. "Van egy korábbról itt maradt locsolóberendezésünk, közösek a szerszámaink, amelyeket egy kis fészerben tartunk, s bár a kert körbe van kerítve, ha itt vagyunk, nyitva hagyjuk a kaput, hogy bárki bejöhessen körülnézni. " Szépül a közööségi kert A 9–11 négyzetméteres parcellákat a környéken lakók 500 forintos havi tagdíj ellenében használhatják.
2015. jún 3. 15:18 #tElekom #telek #közösségi #kert 136418_2 2600 négyzetméteren, 100 parcellával Budapest legnagyobb közösségi kertje jött létre a Magyar Telekom jóvoltából a Soroksári úton. A Kerthatár Közösségi Kertben a fővárosiak saját zöldséget és gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényeket termeszthetnek. Budapest legnagyobb közösségi kertjét adta át a Magyar Telekom és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK). A Magyar Telekom – lakossági kezdeményezést felkarolva – a Soroksári út 166/a szám alatt lévő, használaton kívüli telkét engedte át a nagyvárosi kertészkedés céljára, így 2600 négyzetméteren összesen 100 parcellát alakítottak ki, ahol a környező kerületek lakói saját zöldséget és gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényeket termeszthetnek. A most átadott Kerthatár Közösségi Kertben 60 parcella már gazdára talált, így több család, mintegy 150 ember kezdte el megművelni a területet. "A kertek nemcsak zöldséggel és gyümölccsel látják el a városlakókat, hanem közösségteremtő erejük és közösségi funkciójuk is van" – hangsúlyozta Kertész Monika a Kortárs Építészeti Központ kurátora és a Közösségi kert programvezetője.
Rajtuk kívül jelenleg a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület művel földet nálunk. Tavaly tartottak nálunk egy gyönyörű, sokszínű pikniket is. Kiemelt partnerünk és barátunk a közelben lévő Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszó, akik sok rendezvényünknek biztosítanak helyet ősztől tavaszig. A Grundkert Klub is náluk működik ebben az időszakban. Rajtuk kívül is sok szervezettel tartunk lazább kapcsolatot, illetve mostanában próbáljuk szorosabbra fűzni a szálakat a budapesti közösségi kertek között.
Kiadó, 1987, ISBN 9635006268 Tóth Eszter Zsófia, Murai András: Szex és szocializmus, Libri Könyvkiadó, 2014, ISBN 9789633102916 További információk Szerkesztés Molnár Csilla emlékoldala Egy királylány tragédiája Álmodj, királylány! A Pauer Gyula által készített szobrok Gyémánt László képei A Melocco Miklós által készített síremlék Dér András - Hartai László: Szépleányok, dokumentumfilm, 1987 Álmodj, királylány – Molnár Csilla halála (1986), Hí 2011. júl. 10. Miért ölte meg magát a 17 éves magyar szépségkirálynő?. Dr-Györei-Büntető-ügyvé, 2018. október 25. [2019. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 11. )
Ott a falon a vörös palást, rajta az "Érezze megtiszteltetésnek" felirattal, ami máris felteszi a kérdést, vajon biztosan az-e az egyetlen lehetséges hozzáállás a szobrásznak valamelyest mindenképp alávetett, előtte meztelenül álló modell számára, hogy így tesz: megtiszteltetésnek érzi, hogy odatarthatja magát a művész kezei alá, mint egy ecsetet vagy vásznat. Egy valami nincs ezen a kiállításon: Molnár Csilla meztelen teste. Ez hiányzik a talán fő tárgynak is nevezhető alkotásból: az emeleti kupolateremben ott van a tragikus sorsú szépségkirálynő szobrának fejrésze, piros színben, egy olyan állványon, amilyenre a szoborkészítés közben erősítik fel a fullasztó, kényelmetlen gipszvázat az ember körül. Ezt is jelképezte októberben a vörös palást, és most az embertelen fémszerkezet is, ami körülveszi és kiemeli a meztelenség hiányát. Ahogy jelen van ez a tiszteletteljes hiány a kiállítótérnek abban a sarkában is, ahol a nyugatnémet szoftpornómagazin képei vannak. Molnár Csilla esetében csak a szobráról készült kép jelent meg, ezzel is felvetve azt a kérdést: meddig legitimálható a művészettel az, hogy amit látunk, az valójában nem is pornográfia, hanem egy komoly művészi munkafolyamat dokumentációja, és véletlenül sem az éhes férfiszemek kielégítésére való csemege.
Molnár Csilla Andrea szobra (Pauer Gyula: "Magyarország Szépe 1985") Amikor tavaly tagja lettem az " In memorian Csilla Andrea Molnar " csoportnak facebookon, az alábbi bejegyzést írtam, egyfajta köszöntésként (a csoport elindításáért, valamint a létrehozásáért köszönettel tartozok Tóth D. Lujzának): "Sziasztok! Először is, köszönöm a visszaigazolást. Szeretném kifejezni, mennyire örülök, hogy létezik ez a csoport. Fontosnak tartom, hogy kollektív tudatunkból soha ki ne törlődjenek olyan jelentős személyek, mint amilyen Molnár Csilla Andrea volt. A mondandóm pontosan erről szól most. Csilla áldozat volt, és idővel szimbólummá vált. A szépségkirálynői léttel együtt egy akaratlanul vállalt, hálátlan szerep lett az Övé, hiszen egy olyan versenyen lett egyértelmű első helyezett, melyhez hasonló a létező szocializmus időszakában soha nem volt, így nem is volt mihez képest viszonyítani az egész eseményt. Formálódnia kellett ennek a jelenségnek, amely teljesen idegen volt az akkori Magyarországtól, hiszen ennek az akkori mércékkel mérve mindenképpen "nyugatias" jellege volt.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Vasárnap kinyitott a legendás Kripta-villa és felavatták mellette a tragikus életű szépségkirálynő szobrát. A Kripta-villa tavaly nyári felújítása után május 14-én átadták a Balaton sokak szerint legromantikusabb látványosságát, amit mások inkább csak bizarr kelet-európai Tádzs Mahalnak tartanak. A mediterrán stílusú épületet Abrudbányai-Rédinger Ödön építtette az esküvőjük előtt elhunyt menyasszonya, Magdus emlékére 1941-ben. Az emlékvillában vörös homokkőből kifaragott nászágyukat – benne fekvő szobraikkal – helyezte el. A különös épületet a háború után államosították, így először lakás, majd orvosi rendelő, később pedig raktár lett, ám a '60-as évektől kezdve helyi látványosságként mutatták az ideérkezőknek. 2003-ban végeztek állagmegóvást, de a tavalyi bezárásig hulló vakolat és beázásnyomok fogadták az érdeklődőket. Az újranyitással egybekötve felavatták Molnár Csilla, a tragikus sorsú 1985-ös szépségkirálynő szobrát a villa szomszédságában.
17 évesen. Nem akart meghalni, tette segélykiáltás volt, de a tragédiát már nem lehetett elkerülni. És itt nem arról van szó, hogy nem volt képes kezelni a helyzetet, amibe belekerült. Nem Ő hibázott. Azok hibáztak, akik nem teremtették meg számára, valamint családja számára a megfelelő körülményeket és a nyugodt légkört. Azok hibázták, akik hagyták, hogy ez az akkor még finoman szólva koordinálatlan szépségkirálynő-jelenség tönkretegye a családja életét (igen, a családjáét is, ugyanis a "Szépleányok" című filmből kiderül, hogy ebben az országban sajnos olyan aljas "emberek" is léteztek, azaz léteznek, akik alaptalanul, puszta irigységből feljelentgetnek másokat, és sajnos olyan aljas "emberek" is léteznek, akiknek semmi nem számít, csak a saját hasznuk, az üzlet, a profit, és ennek érdekében bárkin átgázolnak, bárkit tönkretesznek. Akiknek nem számít, hogy egy 16 éves lányról, és annak családjáról van szó. ). Azok hibáztak, akik hagyták, hogy Csillával megtörténjen a szégyenletes "Lui Deutschland-incidens", mely teljes mértékben méltatlan volt a személyéhez, és azok hibáztak, akik hagyták, hogy Csilla maga cipelje ki a koronáját az 1986-os Miss Európa szépségversenyre, mint valami hordár, melyet végül (számomra érthetetlen módon) nem is Ő nyert meg, a győztes mégis az Ő koronáját viselte.
Feliratkozom a hírlevélre